Methodology

Vizsgálati

szempont Főbb megállapítások Makro-

gazdasági A KKE régió nagyságrendjében hasonló transzferbevétellel rendelkezik, mint a német, vagy orosz bajnokság, azonban azokkal ellentétben abszolút kibocsájtó státuszban van.

Bajnokságok

A régió bajnokságaiban is megfigyelhető a nemzetközi trendként is azonosított sportsikerek koncentrációja, amely a pénzügyi bevételek koncentrációjával is együtt jár. A magyar bajnokságban szereplő játékosok átlagos értéke a harmadik legalacsonyabb a régióban.

A légiósok száma a vizsgált 8 év átlagában a magyar bajnokságban a 2. legmagasabb volt. Magyarországhoz hasonló méretű és gazdasági erejű országnak a játékoseladások számának és értékének növelése jelenthet hosszú távon megoldást a fejlődésre, mert a hazai bajnokság iránti kereslet korlátozottan növelhető és az állami támogatások hatékony felhasználása sem biztosított.

Klubok

A legmagasabb átlagos játékosértékkel rendelkező klubok listáján a régióban csak két magyar klub van a legjobb 25 között.

A régióbeli bajnokságok játékosainak egy lengyel, vagy román csapat jelentheti az ugródeszkát egy erősebb, nyugat-európai bajnoksághoz.

Játékosok

A legalább 1 millió eurós becsült értékkel rendelkező labdarúgók számának tekintetében a régión belül a magyar játékosok száma a legalacsonyabb.

Az 50 legértékesebb játékos átlagos értéke tekintetében a régión belül a magyar játékosok átlagértéke a legalacsonyabb.

A régióból egyre nagyobb, nemzetközi szinten is jelentősnek mondható mértékben igazolnak erősebb bajnokságokba labdarúgók és egyre fiatalabban kezdik meg hazai és külföldi karrierjüket.

Átigazolások

A legnagyobb felvásárló bajnokságok a régión kívül az angol, az olasz és a német bajnokság, azonban a magyar játékosok száma a TOP5 bajnokságokban az egyik legalacsonyabb a régión belül.

A magyar klubok transzferbevételei az elmúlt 10 évben folyamatosan a régió leggyengébb eredményei között voltak.

A transzfereket a régión belüli adatsorokra szűkítve megállapítható, hogy a befogadó országok szerint vizsgálva kiemelkedik Románia és Lengyelország (az értékesítések összegének százalékos megoszlása szerint). A kibocsájtó országokat tekintve szintén Románia emelkedik ki, megelőzve Csehországot, Horvátországot, Szerbiát és Lengyelországot.

Ha a játékoseladások értékét az adott ország méretéhez és gazdasági erejéhez mérten figyeljük meg, akkor azt láthatjuk, hogy a legnagyobb exportot Románia, Szerbia és Horvátország bonyolítja le, közülük kisebb méretükből kifolyólag a leghatékonyabb exportőrök Horvátország és Szerbia. Közepes eredményt ért el a játékospiacon a relatív nagyméretű Lengyelország és a közepes Csehország, míg a többi négy ország exportteljesítménye szerénynek mondható, kifejezetten a közepes országnak számító magyar és bolgár bajnokságé.

Tanulmányok

A magyar klubok átlagos bevétele a régiós átlagnak megfelelő, de az UEFA nem vizsgálta, hogy a bevételek a piacról származnak-e.

A magyar bajnokság helyszíni átlagos nézőszáma nincs a régió élcsoportjában, az UEFA által vizsgált évben a legnagyobb csökkenést mutatta.

A horvát Dinamo Zagreb a magyar akadémiák átlagos költségvetésével megegyező nagyságrenddel működteti utánpótlás-nevelését, eredményessége (értékesített játékosok után kapott bevételek) viszont többszöröse az összes magyar akadémiának. A KKE régió klubjai számára elengedhetetlen a szűken vett humán erőforrásuk (hivatásos játékosok) minőségének fejlesztése, mert nem engedhetnek meg maguknak drága igazolásokat és más piacról nehezen tudnak komoly bevételt realizálni.

136

A kapott eredmények alapján a H1b hipotézis nem elfogadható, mert a játékosokhoz kapcsolódó sportszakmai és pénzügyi eredmények minden vizsgálati szempont szerint alulmaradnak a regionális versenyben.

Kutatási kérdésemre az elvégzett vizsgálatok alapján azt a választ adom, hogy a magyar labdarúgás elmúlt 10 évének sporteredményei és transzferpiaci bevételei a közép-kelet-európai országok eredményeinek tükrében gyengének értékelhető. Tehát a hasonló háttérrel rendelkező bajnokságok klubjaihoz képest a magyar klubok játékosokhoz kapcsolódó értékteremtő folyamatai nem érik el külső környezet által tervezhetőnek látszó szintet. A játékosok jelentősége a hivatásos labdarúgásban egyre nagyobb, ők jelentik a hosszú távú siker zálogát, ezért velük, pontosabban az ő fejlesztésükkel, karriermenedzsmentjükkel foglalkozom a következő fejezetben.

137

6. A hazai játékosok fejlesztésének és

karriertámogatásának vizsgálata

A 2.1. fejezetben bemutattam, hogy az emberi erőforrásra épülő iparágban működő labdarúgó vállalatok számára nagyon fontos egyrészt a játékosokra koncentráló belső értékteremtő folyamataiknak, másrészt pedig a speciális humán erőforrásuknak a fejlesztése. Ebben a fejezetben a magyarországi hivatásos játékosok, illetve a hivatásos karrierre készülő utánpótlás játékosok értékteremtő képességeinek fejlesztését, valamint a játékosok labdarúgó és civil karrierlehetőségeit vizsgálom. A kutatási kérdés relevanciáját jelentik az 5. fejezetben bemutatott, gyengének mondható magyar eredmények a nemzetközi transzferpiacon (a hazai klubok nem képesek versenyképes játékosokat nevelni) és a nemzetközi hivatásos labdarúgó-bajnokságokban (klub és válogatott), amely okának feltárását segítheti a játékosok képzésének, karriertámogatásának vizsgálata. Célom volt, hogy megismerjem a fiatal magyar hivatásos labdarúgók jövőképét, illetve tapasztalatot gyűjtsek a karriermenedzsmentjükhöz kapcsolódóan, valamint arról, hogy hatékonyan szervezik- e értékteremtő folyamataikat a klubok és az akadémiák. Dolgozatomban nem sportszakmai okokat szeretnénk feltárni, hanem a háttérműködést megismerni, ezért értékteremtő folyamatok menedzsment és humán erőforrás menedzsment fókusszal vizsgáltam az egyéni fejlesztéseket és karrierlehetőségeket.

A kutatást egy előzetes, szekunder kutatás alapozta meg, amely során feltártam a hazai játékosok fejlesztéséhez kapcsolódóan megjelent tanulmányok főbb megállapításait, valamint egy előzetes interjú segítségével öt olyan témát azonosítottam, amelyben a hazai klubok gyengén teljesítenek. Ezt követi a saját kérdőíves felmérés bemutatása, amelynek elkészítését az előzetes feltárás során szerzett tapasztalatokra alapoztam. A kutatás eredményeit más, kvalitatív módszerekkel is megerősítettem, így egyrészt egy szakmai workshop, másrészt az MLSZ legfrissebb, a kérdőíves kutatás lebonyolítása és értékelése után megjelent audit jelentésének szekunder feldolgozása jelentette. A különböző kutatások időben is egymás után következtek, a feltáró munka 2014 közepétől 2015 őszéig, a kérdőíves felmérés és annak feldolgozása 2015 végétől 2016 májusáig, majd a workshop és az MLSZ jelentés feldolgozása 2016 júniusában történt. A vizsgálati szakaszok során a fő kérdésköröket folyamatosan szem előtt tartva került sor az elemzésekre. A

138

trianguláció segítségével meg tudtam erősíteni és ki tudtam egészíteni saját, nagy mintás kutatásom eredményeit.

6.1. A korábbi felmérések eredményei és a kutatás

előkészítése

Kvalitatív kutatásom előkészítéséhez megvizsgáltam a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi tanulmányokat a témában, majd az olvasottakat szakértői interjúval egészítettem ki.

A felhasznált források a következők voltak:

1. HLSZ (2014): Hivatásos Labdarúgók Szervezete - Kutatási jelentés a labdarúgóvá válást befolyásoló magyarországi körülményekről a hivatásos labdarúgók szervezete által a magyar labdarúgók körében végzett kérdőíves felmérés értékelése alapján;

2. MLSZ (2014): Magyar Labdarúgó Szövetség - Összefoglaló jelentés a Double Pass által készített akadémiai auditról;

3. FIFPro (2012): Black Book Eastern Europe (a hivatásos játékosok nemzetközi szervezetének kelet-európai felmérése alapján);

4. ECA (2012): European Club Association - Report on youth academies in Europe (az európai futballklubok szervezetének felmérése az utánpótlás akadémiákról);

5. Interjú Dudás Hunorral (2014), a Diósgyőr labdarúgóklub volt ügyvezetőjével.

A játékosok karrierlehetőségeinek vizsgálatakor a jövőbeli lehetőségek mellett a rájuk leselkedő veszélyeket is figyelembe kell venni. Ez utóbbi fontosságára hívja fel a figyelmet a hivatásos játékosok világszervezete által készített 2012-es „Fekete Könyv” (FIFPro, 2012), amely nagyon komoly problémákról számolt be a közép-kelet-európai hivatásos labdarúgók körülményei kapcsán (többek közt fizetések csúszása, szerződések hiánya, infrastrukturális és személyi feltételek rossz állapota, bundázás). Ezek részletes megismerése elengedhetetlenül szükséges a hivatásos labdarúgás rendszerének javításához.

A Hivatásos Labdarúgók Szervezete (HLSZ) a hivatásos játékosok nemzetközi érdekvédelmi szervezetének (FIFPRO) hazai képviselőjeként célul tűzte ki a hazai hivatásos labdarúgók magas szintű érdekvédelmének ellátását. A szervezet aktív

139

kapcsolatban van a hazai hivatásos játékosokkal, akik segítségével már több alkalommal végeztek anonim felmérést. Legutóbbi felmérésüket 2014 tavaszán publikálták (HLSZ, 2014), abban a labdarúgóvá válást befolyásoló magyarországi körülményeket vizsgálták, ennek eredményeire is építek kutatásomban.

Szintén segítségemre volt a Magyar Labdarúgó Szövetség tanulmánya az akadémiai auditra vonatkozóan (MLSZ, 2014), amely több pontot érintette a játékosok fejlesztését, valamint a labdarúgáson kívüli karriertámogatását. Az MLSZ a belga Double Pass vállalatot bízta meg az akadémiák, utánpótlás-központot minősítésével, a fejlesztésükre vonatkozó irányelvek és értékelési keretek kidolgozásával, ami azért különösen fontos, mert ez a vállalat dolgozta ki az elmúlt évtizedben kiemelkedő szakmai eredményeket elérő német labdarúgás utánpótlás-képzésének teljesítményértékelési és szervezési kereteit is.

Az akadémiák üzleti működéséhez jó összehasonlítást jelenthet az ECA (2012) által készíttetett kutatás is, amely számos példát mutatn be akadémiákról. Az ECA (2012) tanulmányában részletesen ír a régióból a horvát Dinamo Zagreb akadémiájáról, rövid összefoglalóban pedig a cseh Teplice munkáját ismertetik. A konkrét esettanulmányok mellett az ECA megbízásából, a Magyarországon is dolgozó, belga Double Pass vállalat végzett ugyanezen kutatás keretén belül egy kérdőíves felmérést az utánpótlás-nevelésre vonatkozóan, amelyet 96 hivatásos labdarúgó vállalat képviselője töltött ki, ennek eredményit is feldolgozom a magyar helyzet elemzése során. A megjelent tanulmányok vizsgálata mellett interjút készítettem egy hazai első osztályú klub volt ügyvezetőjével. Dudás Hunor 2010 és 2013 között volt a Diósgyőr ügyvezetője.

A tanulmányok szisztematikus átnézése után azonosítottam a dolgozatom szempontjából kiemelt kérdésköröket, amelyeket a kutatás során végig megtartottam fókuszpontjaimnak. A megfigyelt kérdéskörök a következők:

1. Tanulmányok (iskolarendszer, civil karrierre készülés, edzők és támogató személyzet felkészültsége);

2. Képzések (sportolói karrierlehetőségek javítása érdekében: nyelv, informatika, kommunikáció stb.);

3. Karrierlehetőségek és karriertámogatás (várakozások és realitások, játékospiac ismerete, önismeret, segítséget kitől kaphat);

140

5. Stratégiai működés (világos menedzsment célok, folyamatok szervezése, üzleti szempontok érvényesülése stb.).

A kérdőívemhez használt forrásokban található releváns információk előfordulását mutatja összefoglalóan a 22. táblázat.