Leo Babauta
A kevesebb
EREJE
Lényegre szorítkozás az
üzleti- és magánéletben
A fordítás alapjául szolgáló eredeti kiadás: Leo Babauta: The Power of Less
Hyperion, 2009
Fordította: Móré Zsuzsanna
Szakmailag ellenőrizte: Sallay Katalin ISBN: 978-615-5030-22-2
Copyright © 2009 Leo Babauta
Published by arrangement with Leo Babauta All rights reserved
Hungarian translation © Móré Zsuzsanna
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és tévéadás jogát, az egyes fejezetekre is.
Kiadja: Bagolyvár Könyvkiadó
Felelős kiadó: a Bagolyvár Könyvkiadó igazgatója Budapest, 2012
Készült a százhalombattai EFO Nyomdában Felelős vezető: Fonyódi Ottó
B
EVEZETÉS
SOHAKORÁBBAN nem voltak képesek az emberek ennyire gyorsan ilyen töméntelen
mennyiségű dolgot elintézni, mint napjainkban! Ugyanakkor nem tapasztalhatták azt a nyomasztó érzést sem, amit a rájuk zúduló információk és feladatok, a beérkező e-mailek,
olvasni- és megnézni valók tömkelege okoz. Mindennapjaink során hihetetlen kihívásokkal kell megküzdenünk, amelyek jelentős stresszt okoznak.
Sokunk élete manapság nem szól másról, mint e-mailek, hírek és megkeresések,
telefonhívások és sms-ek, iratok, jegyzetek és akták véget nem érő áradatáról. Napjainkat bejövő e-mailekkel csordultig teli postafiókkal kezdjük, s amikor befejezzük a napi munkát, az üzenetek sora mit sem zsugorodik. Minden egyes üzenet egy-egy információ- kérést vagy tennivalót rejt, amelyeknek eleget tenni többnyire nincs időnk. Olyan ez, mintha egy
locsolótömlőből érkező vizet kellene folyamatosan magunkba dönteni, miközben fogalmunk sincs, hogyan csökkenthetnénk benne az áramlást. Csakhogy itt víz helyett információk áramlásáról van szó.
Ez nem csupán stresszt okoz, hanem ráadásul nagy pazarlást is jelent. És ha megállunk egy pillanatra, rögtön kiderül, hogy egyáltalán nem ilyen életre vágyunk.
TALÁLD MEG A KÁOSZBANA CSENDET
Mi tehát az információval és feladatokkal való túlterheltség alternatívája? Kövessük talán a nagy amerikai filozófus, Thoreau példáját, aki erdei fakunyhójába visszavonulva elzárta magát a társadalomtól, és a kor technikai vívmányait nélkülöző életet élt?
Jómagam az arany középút híve lennék, amelyben még hozzáférhető rengeteg információ, még lehetőségünk van kommunikálni, amikor akarunk, megoldható, hogy feladatainkat
gyorsan intézzük, ugyanakkor mi dönthetjük el, hogy ezekből mennyit fogadunk be, és mennyi munkát végzünk. Ez egy egyszerűbb élet, amelyben azért elérjük, amit akarunk.
A megoldást tehát a befogadás és a cselekvés határainak meghúzása jelenti. A kulcs az, hogy időnk legnagyobb részében a legfontosabb dolgokra összpontosítsunk, ahelyett, hogy
mindenre figyelni akarnánk. Képzelj el egy életet, amelyben a munkanapjaid békésen telnek, ahol csekély stressz ér, és tudsz a feladataidra összpontosítani. Gondolj bele, hogy csak néhány feladatot kell elvégezned, de ezek úgy kerülnek kiválasztásra, hogy hatásuk a legnagyobb legyen. Nagyvonalú célokat érsz el, miközben nem zaklatod fel magad azzal, hogy mindent egyszerre szeretnél elvégezni.
Amit most eléd tártam, idilli vágyálomnak tűnhet, de határozottan állítom, hogy elérhető. Jómagam megvalósítottam ezt, egy könnyen alkalmazható rendszer segítségével.
A döntéseinken múlik az egész.
EGYSZERŰSÉG
Nagy híve vagyok az egyszerűségnek. Az életem jobbá válik, amikor leegyszerűsítem, amikor csökkentem a zajt, és képes vagyok élvezni a kedvenc dolgaimat. A munkám hatékonyabb lesz attól, hogy kizárom mindazt, ami elterelné a figyelmemet, és tudok
összpontosítani. Az írásom megtelik erővel, amikor elhagyom a felesleges szavakat, és csupán annyit írok le, amennyi elegendő gondolataim magjának kifejezéséhez.
Az egyszerűség, környezettől függően, számtalan dologban megnyilvánulhat. Van, akinek azt jelenti majd, hogy visszatér a nyersanyagok használatához, ahelyett, hogy előkészített alapanyagokból dolgozna.
Van, aki nekilát mindent maga megépíteni, összeszerelni, kész dolgok vásárlása helyett. Van, aki mindent saját maga csinál, ahelyett, hogy másokra támaszkodna. Miközben a fenti példák mindegyike igencsak tetszik nekem, saját életemben mégis legfőképp a tetteim terén törekszem az egyszerűségre. Inkább kevesebb dolgot viszek véghez, mintsem többet, mégis többet érek el, mert jól választom meg, hogy mihez is fogjak.
Az egyszerűség lényegében leszűkíthető két lépésre: 1. Határozd meg a lényeget!
2. Küszöbölj ki minden mást!
Ebben a könyvben a fenti két lépés alkalmazásának számos módjáról tárgyalunk majd, érintve munkánk és magánéletünk különböző területeit, de végső soron mindig ehhez a két gondolathoz visszatérve. Összpontosíts a legfontosabb dolgokra, és engedd, hogy minden más lemorzsolódjék!
Sokkal boldogabbá, kevésbé feszültté, és – bármennyire is meglepő – sokkal hatékonyabbá válsz majd ezáltal.
A SAJÁT PÉLDÁM
Néhány évvel ezelőtt még adósságokkal küzdöttem. A munkabeosztásom alig tette lehetővé, hogy találkozzam a családommal, ugyanakkor az idegeim pattanásig feszültek miatta nap, mint nap. Túlsúlyos voltam, egészségem hanyatlott. Folyton zsíros, sózott, sült ételeket ettem, nem jártam sportolni, és ráadásul még dohányoztam is. A munkámban nem találtam örömet, viszont eszeveszett sebességgel száguldottam a semmi felé. Az életem bonyolult volt, és nem maradt időm azokra a dolgokra, amiket szeretek.
Ekkor döntöttem: egyszerűsítem az életemet! Elhatároztam, hogy pozitív változásokat hajtok végre. Azzal kezdtem, hogy abbahagytam a dohányzást. Legelőször erre
összpontosítottam, és semmi másra. Minden energiámat ennek az egyetlen célnak az elérésébe fektettem, és elképesztő dolog történt. Fókuszált energiám lehetővé tette, hogy a leszokás nehézségeit, amelyek korábban oly sokszor vezettek kudarchoz, most le tudtam küzdeni.
szokásokat vegyek fel, és mindegyiknél ugyanezt a módszert alkalmazzam. Minden figyelmemet és energiámat az éppen aktuális egyetlen kihívásra összpontosítottam, és sorra ledőltek az akadályok.
Ahelyett, hogy mindent egyszerre próbáltam volna megvalósítani, egy időben mindig csak egy dologra koncentráltam, amit úgy neveztem, hogy az „Egyetlen Cél”.
Módszeremmel az utóbbi néhány évben a következőket értem el: 1. Rendszeresen futok;
2. Egészségesebben étkezem;
3. Jól szervezett és hatékony vagyok;
4. Felkészültem rá, majd lefutottam két maratont; 5. Két munkát végezve megdupláztam bevételeimet; 6. Korán kelő lettem (hajnali 4-kor kelek);
7. Vegetáriánus lettem;
8. Két ízben vettem részt triatlon versenyen;
9. Sikeres blogot indítottam (Zen Habits – zen szokások); 10. Minden adósságomat visszafizettem;
11. Életemben először jelentős biztonsági tartalékot halmoztam fel; 12. Leegyszerűsítettem az életemet;
13. Megszabadultam az otthonomban felhalmozott limlomoktól; 14. Több mint 18 kilót fogytam;
15. Két sikeres elektronikus könyvet írtam és értékesítettem; 16. Elkészítettem egy regény első vázlatait;
17. Megszüntettem a főállásomat, és otthonról dolgozom;
18. Egy másik sikeres blogot is elindítottam írók számára (Write To Done); 19. Kiadtam ezt a könyvet.
Mindezt úgy valósítottam meg, hogy közben hat gyönyörű gyermekem nevelésére is maradt időm.
Meglehet, ez a felsorolás így soknak tűnik, de én mindezeket aprócska lépésekre bontva értem el, lépésről lépésre haladva előre. Mindvégig az Egyetlen Cél eszméjét követtem: Egy időben csak egyetlen célra összpontosítottam, és erre fordítottam minden energiámat.
Blogom, a Zen Habits, ahol megtalálod, miképpen értem el ezeket a célokat, mára már a világ ötven legolvasottabb blogja közé tartozik, több mint hatvanezer követővel és körülbelül kétmillió látogatóval havonta.
Sok olvasóm rákérdezett már, hogyan tudok elvégezni ennyi mindent, hiszen nekem is csak huszonnégy órám van naponta, csakúgy, mint mindenki másnak. Válaszom a következő: Az egész a határok meghúzásán múlik, és azon, hogy csak a lényegre összpontosítok.
AZ EGYSZERŰHATÉKONYSÁGHAT ALAPELVE
Könyvem első részében felfedezzük a kevesebb erejének hat alapelvét. Ezek a gondolatok segítségedre lesznek abban, hogy végsőkig fokozd a teljesítményedet, miközben egyszerűbbé válik az életed.
A kevesebb erejének elvei újra és újra megjelennek majd a könyv lapjain: 1. Szabj határokat;
2. Válaszd a legszükségesebbet; 3. Egyszerűsíts;
4. Összpontosíts;
5. Teremts szokásokat; 6. Kezdd kicsiben.
A könyv második részében, ami a kevesebb erejének gyakorlati oldaláról szól, hasznos tanácsokat kapsz a fenti elvek alkalmazására az élet fontos területein, a munkától kezdve egészen a magánéletedig.
MIREKÉPES EZA KÖNYV?
Hadd mondjam el legelőször is azt, mire nem képes. Nem tanít meg pontosan arra, hogyan írj könyvet, hogyan fusd végig a maratoni távot, vagy miképpen szokj le a dohányzásról. Ez a könyv nem ad gyakorlati tanácsokat ezeknek a céloknak az eléréséhez.
Sokkal inkább ahhoz kíván gyakorlati útmutatást adni, hogyan hozz egyszerűséget az
életedbe, és hogyan összpontosíts a lényeges dolgokra. Hogyan végezz kevesebb munkát, és érj el vele több eredményt. Hogyan összpontosítsd a figyelmedet, és ezt a fókuszt használva
hogyan érd el céljaidat, függetlenül attól, mik is azok a célok, amelyeket elérni kívánsz. Nem a mennyiségről lesz szó, hanem inkább a minőségről.
Ennek a könyvnek minden egyes fejezete arra kíván rávezetni téged, hogy kevesebb dologra összpontosíts, és hogy ezt a fókuszt felhasználva hatalmat nyerj életed különböző területei felett. Megtanulod majd, hogyan tedd egyszerűbbé mindazt, amit csinálsz, hogyan csökkentsd feladataid mennyiségét, hogyan korlátozd a rád zúduló információt. Elsajátítod, hogyan
lehetsz hatékonyabb és lazább, ha megszabadítod életedet a kacatoktól. Megtapasztalod,
mennyi erő van az egyszerűségben, és megtanulod, hogyan használhatod fel ezt az erőt annak érdekében, hogy elérd céljaidat, egyiket a másik után.
Megtanulod, hogyan teremts nyugodt munkanapokat, függetlenül attól, hol dolgozol. Ez a könyv a kevesebbről szól – arról, hogyan változhat meg az életed, ha erre a kevesebbre koncentrálsz.
Nem elvont, elméleti munkáról van tehát szó! Éppen ellenkezőleg: igazi gyakorlatias
Első rész
Az
alapelvek
Első fejezet
Miért erősebb a kevesebb?
MAI VILÁGUNKAT jellemzően a „minél több, annál jobb” elve vezérli. Több pénzre vágyunk,
hogy nagyobb házat, nagyobb autót, több ruhát, kütyüket és bútorokat vásároljunk belőle. A régi kis boltokat nagy plázákra cseréltük. Többet fogyasztunk, többet termelünk, és több dolgunk van, mint valaha.
De eljön az a pont, ahol akadályokba ütközünk. Mindennek megvan a határa, így annak is, hogy mennyit bírunk tenni, mennyit bírunk fogyasztani. A naponta rendelkezésünkre álló órák száma véges, és amikor elérjük termelékenységünk határát, többet már nem tehetünk. Sokak számára problémát jelentenek ezek a határok, mások kihívást látnak bennük. „Hogyan tudnék még több dolgot belezsúfolni egy napba? Vajon lehetséges, hogy több dolgot intézzek el a rendelkezésemre álló véges időben, ha eredményesebb lennék?”
A mennyiség állandó növelésével csak egyetlen probléma van: nem mindig eredményes. Azért, mert rettentő sok dolgot intézel el, még nem biztos, hogy végeztél is valamit. Valójában ez a dolog annyira véletlenszerű, hogy ezzel az erővel akár rulettezhetnél is: ha nagyon sok feladattal végeztél, akkor az egyik talán hoz majd valami látványos eredményt is!
Ez így nem megy! Ha sok dolgod van, az annyit jelent, hogy valószínűleg rengeteg
felesleges dolgot csinálsz, aminek eredményeként nem csak feszült leszel, hanem túlhajszolt is. Képzelj el két riportert. Mindketten ugyanannál a lapnál dolgoznak. Egyikük úgy dönt, hogy minden héten számos cikket fog írni, a másik pedig úgy határoz, hogy hetenként csak egyetlen cikket ír. Az, amelyik heti harminc cikket akar írni, óriási adatmennyiséget dolgoz fel, és minden valamirevaló információból ír egy cikket, amire csak rábukkan. Ezek a cikkek persze meglehetősen korlátos, rövidke szösszenetek lesznek. Nem keltenek nagy feltűnést. A szerkesztő azonban elégedett lesz az újságíróval, hiszen sokat dolgozott, és ezért meg is dicséri.
A másik riporter úgy dönt, hogy csupán egy cikket ír a héten, de ha már így van, akkor olyan írást jegyez, amire mindenki felkapja a fejét. Fél napot tölt azzal, hogy téma után kutat, ötletei, töri a fejét, míg végül talál egy figyelemre méltó történetet, amitől mindenki
megdöbben, aki olvassa. Igazi díjnyertes cikk lesz.
Képzeld csak el! Nemcsak ez lesz a legjobb cikk a héten, hanem még díjat is nyer vele. Az olvasók imádják az írást, így aztán a lapnál előléptetik, és mindenkitől elismerést kap. Fényes karriert építhet erre a cikkre, valamint az ehhez hasonló írásaira.
Az első újságíró a mennyiségre koncentrált, és rövid távon gondolkodott. A másik a kevesebbre összpontosított, és hosszú távon szép eredményre jutott. Ez a kevesebb ereje.
AMIT A HAIKUMEGTANÍT
A haiku, a japán költészetnek ez a népszerű formája szolgálhat nekünk néhány érdekes leckével arra nézve, miért van erő a kevesebben. Ahogy talán tudod is, a haiku általában
természeti témájú, háromsoros vers, amely csupán tizenhét szótagból állhat (öt szótag, aztán hét szótag, végül megint öt). Ezek a keretek adottak a haikut író költő számára.
Ilyen csekély számú szótaggal kell kifejeznie egy teljes gondolatot. Elég ijesztő feladat, különösen, ha fontos mondanivalója van az embernek!
Nos, a haiku költőnek van két választása. Vagy kiszór a mellényzsebéből tizenhét szótagot, és hipp-hopp, ír egy haikut, vagy nagy odafigyeléssel megválasztja a gondolata kifejezéséhez legszükségesebb szavakat és szóképeket.
Ebben a leszabályozott stílusban a legerőteljesebb költemények a második módszer segítségével születnek, vagyis kiválasztják az elhagyhatatlant. Amire a haiku megtanít, az éppen az egyszerűség hatékonyságának első két alapelve.
Első alapelv: Ha határokat szabsz, rákényszerülsz arra, hogy kiválaszd a lényeget. Ezért tanulj meg határokat szabni mindenben, amit csak csinálsz.
Második alapelv: Minimális ráfordítással óriási eredményeket érsz el, ha a lényegre szorítkozol. Mindig ezt tedd, ha jól akarod kihasználni az idődet és az energiádat!
Ezek az elvek jelentik a kulcsot ehhez a könyvhöz. Két mondatban kifejezik a kevesebb erejét. Minden, amit ezek után leírok, már csak a két alapelv kifejtésére szolgál, vagy azok gyakorlati alkalmazásáról szól.
VÁLASZD AZT, AMINEK A LEGNAGYOBB AHATÁSA!
Munkánk során néha, a példában szereplő riporterhez hasonlóan, őrült módjára halmozzuk a feladatokat. Így sok mindent elintézünk, és még talán dicséretet is kapunk, hiszen minden főnök szereti, ha valaki mindent elintéz, amit csak rábíznak.
Dönthetünk azonban másképp is. Csinálhatjuk úgy, mint a másik riporter, vagyis kiválasztjuk azt a néhány dolgot, amivel a legnagyobb hatást érhetjük el.
Mit is jelent ez a legnagyobb hatás? Egy feladat vagy projekt számos módon eredményezhet nagy hatást.
Például:
• Hosszú távon elismeréshez vezet;
• A későbbiekben jelentős anyagi hasznot hajt;
• A cég javára lesz, bevételt termel, a márka jó hírét öregbíti, hozzásegít új területeken való terjeszkedéshez stb.;
• Karrierváltást tesz lehetővé, vagy jelentős előléptetéshez segít hozzá; • Fontos magánéleti változásokat hoz;
• Társadalmi szinten az emberiség javára szolgál.
Ez csupán néhány példa a sok közül, de bizonyára még számos más olyan mód is eszedbe jut, ahogyan egy adott feladat vagy projekt nagy hatást érhet el.
Hogyan határozhatjuk meg, melyek a legnagyobb hatású feladatok? Nagy általánosságban két módszer létezik erre.
1. Vizsgáld át a feladatlistádat! Tekintsd át a felsorolást, és annak minden egyes elemével
kapcsolatban tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
• Lesz ennek jelentősége egy hét vagy egy hónap távlatából?
• Milyen hatással lesz ez a munkámra, a karrieremre, az életemre? • Mi módon visz ez közelebb valamelyik hosszú távú célom eléréséhez? • Mennyire jelentős az a bizonyos cél?
A fenti kérdésekre adott válaszok mentén könnyűszerrel eldöntheted, hogy a feladatlistádon szereplő tételek közül hosszú távon melyek lesznek a legnagyobb hatásúak. Maga a folyamat első látásra sziszifuszi munkának tűnhet, de kis gyakorlás után nagyon könnyen beletanul az ember, és hamar eljut arra a szintre, hogy már pár perc alatt értékelni tudja a feladatait.
2. Kezdd a céljaiddal! Ha azzal kezded, hogy meghatározod, milyen célokat szeretnél elérni
a következő évben, akkor nap, mint nap úgy rendezheted a teendőidet, hogy azok a hosszú távú céljaid felé vezessenek. Például, ha három ilyen hosszú távú célod van, akkor mindennap figyelj oda arra, hogy olyan feladatokat válassz a listádról, amelyek közelebb visznek ezekhez a
céljaidhoz. Ezáltal biztosítod, hogy a legnagyobb hatású feladatokra koncentrálj, amelyek hosszú távú céljaidhoz kapcsolódnak.
Melyiket válaszd a fenti két módszer közül? Azt, amelyik beválik. A célokkal és feladatokkal a későbbi fejezetekben is foglalkozunk még, most csak annyit mondok, hogy ez nem jelent vagy-vagy választást. Kipróbálhatod a fenti két módszer kombinációját is. Erre minden
bizonnyal szükséged is lesz, hiszen meglehet, hogy miközben minden erőddel a hosszú távú céljaidra összpontosítanál, mégis vannak olyan rövid távú feladataid, amelyeket el kell
végezned. Ha az utóbbiak felhalmozódnak (persze, ez is csak azzal fordulhat elő, aki vette a fáradságot, hogy feladatlistát írjon), akkor a nem célravezető feladatok sora könnyen kiütheti a célravezető feladatokat a nyeregből. Azt kell hát tenned, hogy az első módszer szerint
áttekinted a feladatlistádat, és kiválasztod a nagyhatású feladatokat, ahelyett, hogy egyszerre próbálnál megbirkózni minden tennivalóval.
HATÁROKALKALMAZÁSA AZÉLET MINDEN TERÜLETÉN
A haiku kapcsán megtanult elvek alkalmazásának nem csak a tennivalóink tekintetében vehetjük hasznát. Életünk minden területén alkalmazható módszer, ha határok felállításával rákényszerítjük magunkat, hogy csupán a legfontosabb dolgokkal foglalkozva megérezzük a kevesebb erejét. Ha úgy érzed, hogy a hullámok összecsapnak a fejed felett, és szeretnéd
egyszerűsíteni a dolgokat, akkor csak szabd meg a határokat! Túl sok bejövő e-mailed van? Szabj határt!
Napi kétszer olvass e-mailt, és egy-egy alkalommal csak öt e-mailre válaszolj. Ez rákényszerít majd, hogy hatékonyabban dolgozz, és csakis a legfontosabb e-mailekkel foglalkozz.
Túl sok projektben veszel részt? Döntsd el, hogy háromnál többet nem vállalsz. Túl sok kacat van a házadban? Határozd el, hogy kétszáz tárgyra csökkented a számukat! Érted ezt a gondolkodásmódot?
A későbbiekben még részletesen beszélünk majd arról, hogyan alkalmazhatjuk a haiku tanítását az élet különböző területein, de addig is érdemes feltenned magadnak a következő kérdéseket:
• Életem mely területén érzem a túlterheltséget? • Mit szeretnék egyszerűsíteni?
• A feladatokon túl szeretnék-e másutt is határokat szabni az életemben, például a környezetemben, a kommunikáció terén vagy a vállalásaimban?
Ezek csupán gondolatindító feltevések. A következő fejezetekben részletesebben is foglalkozunk majd ezekkel a kérdésekkel, hogy eldönthessük, mi szükséges, és mi nem.
Második fejezet
A határok megszabásának művészete
LEGTÖBBÜNK OLYAN ÉLETET ÉL, amiben túl sok a limlom, túl sok a beáramló információ, túl sok a
papír, túl sok a tennivaló és túl sok a szemét. Az időnk viszont véges. Ilyenkor ahhoz
hasonlítható a helyzetünk, mintha az összes könyvünket, az egész könyvtárunkat egyetlen dobozba akarnánk belezsúfolni. Ez lehetetlen! Így a könyvek is élvezhetetlenek, és előbb-utóbb a doboz is felmondja a szolgálatot, és szétreped.
A probléma tehát az, hogy határok megvonása nélkül élünk. Mintha úgy mennénk
vásárolni, hogy nincs megszabva a költőpénz. Az ember ilyenkor hajlamos túlköltekezni, és egy csomó haszontalan kacattal tér haza, amire semmi szüksége, sőt, nem is vágyott rá. Amikor viszont konkrét költségkeretünk van, akkor csak olyasmit veszünk, ami fontos, így a kacatokból is kevesebb lesz.
Parttalan életet élünk. Eleinte ez a szabadság szórakoztatónak tűnik, de egy idő után a jóból is megárt a sok. Már nem tudjuk hova elrakni a dolgainkat. Nem tudjuk jól kezelni a túl sok feladat miatt érzett stresszt. Egyszerűen nem fér bele minden az életünkbe.
Ez számtalan módon gyengíti az embert. Erőnk és hatékonyságunk felhígul. Szétaprózzuk magunkat, kifáradunk, és nem marad erőnk arra, hogy fontos dolgokkal foglalkozzunk.
Olyan ez a határok nélküli élet, mint amikor az óceán vizébe egy csészényi piros tintát öntünk, majd végignézzük, ahogy a végtelen víztömegben az élénk szín a semmibe vész. Amikor viszont meghatározott dolgokra összpontosítunk, ez ahhoz hasonlítható, mintha ugyanennyi színezéket csak pár liter vízbe öntenénk.
Nem jelölte ki a korlátait, vagyis parttalan az a baseball dobójátékos, aki háromnaponta kilenc meneten át annyi és olyan erős kezdő dobást végez, amennyit csak tud; így hamar eljön az a pillanat, amikor már nem bírja tovább, mert kiég. Az igazi erő abban van, amikor ugyanez a játékos csak egyetlen kezdődobást vállal minden harmadik napon, de olyat dob, hogy az ütő játékosok nem tehetnek mást, csak bámulnak a labda után.
Parttalanság az is, amikor egy egész hektárnyi földterületet akarsz felásni egyetlen ásóval. A fókuszált figyelem pedig olyan, mint amikor ugyanazzal az ásóval addig ásol lefelé, amíg csak vizet nem találsz.
Aki parttalan, az gyenge! Tanulj meg határokat szabva összpontosítani, és megsokszorozod az erődet. Ebben a fejezetben az első alapelvet fedezzük fel: a határok meghúzását.
Kiindulni egy parttalan, nyomasztó és szétesett életből, végül megérkezni egy olyan életbe, amelyet határok, összpontosítás és erő jellemez – ez egy hihetetlen átalakulási folyamat.
Íme, néhány ok, amiért érdemes határokat szabni mindenben, amit csak csinálsz: • Egyszerűbbé válnak a dolgok. Az életed kezelhetőbbé válik, és kevesebb lesz a
feszültség.
• Összeszedetté válsz. Ahelyett, hogy szétapróznád magad, tudsz koncentrálni arra a néhány feladatra, amelyet elvállaltál.
• Arra irányítja a figyelmedet, ami fontos. Kizárólag azt teszed meg, ami lényeges, ahelyett, hogy próbálnál elvégezni mindent, csak épp az életed legfontosabb dolgaira nem marad időd. A legtöbb ember számára önmagában már ez is hatalmas változás. • Segít, hogy eredményeket érj el. Számos esetben, amikor túl sok dologgal törődünk
egyszerre, fontos feladatainkkal, céljainkkal alig haladunk előre. De ha csupán néhány fontos dologgal foglalkozunk, valóban el is végezzük azokat. Sokkal többet érsz el, ha csupán a legszükségesebb dolgokkal foglalkozol.
• Mások is meglátják, hogy az időd értékes. Amikor igyekszünk elvállalni mindent, ami csak az utunkba akad, akkor a környezetünkben élő emberek hajlamosak arra
következtetni, hogy az ő idejük értékesebb, mint a miénk, és bármiféle kéréssel fordulnak is hozzánk, mi úgyis igent mondunk majd.
Ha azonban jól megválogatod, mivel foglalkozol, ez azt üzeni, hogy számodra értékes az időd, és van fontossági sorrended. Ennek hatására mások is tisztelettel bánnak majd a te időddel.
• Hatékonyabbá tesz. Ha a kapkodásból kevesebb, a fontos dolgokból viszont több jut, akkor nem fecséreled el a lendületedet, hanem véges idődet és energiádat olyasvalamire fordítod, aminek hosszú távon hatása van. Ez segít abban, hogy a lehető legjobban
kihasználd az idődet, és kihagyd az életedből mindazt, ami nem feltétlenül szükséges.
MITSZABÁLYOZZUNK?
Életed mely területein szükségesek a határok? Mindenben, amivel kapcsolatban túlterhelve érzed magad. Minden olyan területen, ahol fejlődni szeretnél.
Nem kell egy csapásra megváltoztatnod az egész életedet. Valójában ez a bukás biztos
receptje lenne. Túl sokat vállalni egyszerre – éppen ellentétes lenne mindazzal, amit ez a könyv képvisel. Ha a határokat megfelelő módon akarod alkalmazni, akkor válaszd ki életed egyik területét, lehetőleg azt, ahol úgy érzed, jó esélyed van a sikerre.
Hol kezdd el? Ezt nehéz lenne megmondani, hisz minden ember élete más és más, és neked azt kell tenned, ami a számodra működőképes. Szánj néhány percet arra, hogy elgondolkozz az életeden. Mely területek veszik el túl sok idődet? Hol érzed túlterheltnek magad? Mit szeretnél egyszerűbbé tenni? Kis gondolatindító arról, hol is kezdhetnéd:
• e-mailek kezelése; • napi feladatok;
• telefonálással töltött idő; • feladatok, amiket elvállalsz;
• blogok és közösségi oldalak, amelyekre feliratkoztál; • az internetes szörfözéssel töltött idő;
• az íróasztalodon tartott tárgyak száma.
Persze, ezek csupán ötletek. Lassan majd más területekre is kiterjesztheted ezt a
szemléletet. Egyszerre mindig csak egyetlen változtatásra összpontosíts mindaddig, amíg az illető változás szerves részévé nem válik az életednek, amíg a megszabott korlátozás
kényelmessé nem válik számodra.
HOGYAN SZABJUNKHATÁROKAT
Amikor első ízben szabsz határt, az valószínűleg csak egy becslés lesz, hiszen kell egy kis idő, amíg kiderül, valójában mi válik be. Ugyanakkor mégsem úgy szabsz határokat, hogy a hasadra ütsz, és kigondolsz valamit.
Ez a folyamat valójában két dolgon alapszik. A szóban forgó tevékenységgel kapcsolatos tapasztalataidon, valamint a számodra ésszerű határon.
Példának okáért, ha először azt szabályoznád, hogy naponta hányszor nézed meg az e-maileket, és csak úgy mondanál egy számot, akkor az akár ezer feletti is lehetne. Persze a gyakorlatból tudod, hogy egy ezernél nagyobb szám ebben az esetben túl tág határt szabna, tehát olyan számot választasz, amely többéves e-mailezési tapasztalataid alapján ésszerűnek tűnik.
Mondjuk, általában napi tizenötször szoktad megnézni az e-maileket, és ezt túl soknak
tartod. Napjaid oroszlánrészét az e-mailek kezelésével töltőd el, ahelyett, hogy a többi feladatot intéznéd. Ebben az esetben az ésszerű határt valahol öt és egy között kellene megszabnod.
Mondjuk, kipróbálod a napi kettőt. Egyszer reggel és egyszer délután, mielőtt elindulsz hazafelé a munkahelyedről.
A következő lépés kipróbálni, hogy a megszabott határ beválik-e. Betartható? Nem zavarja a többiekkel való kommunikációt? Több munkát vagy képes elvégezni, ha tartod a határokat?
Legyen az első heted a kiválasztott limittel egy kísérleti időszak. Ha nem vált be (és olyan határ nincs, ami egységesen mindenkinek megfelelne), akkor kicsit változtass. Ha a napi két alkalom nem elegendő, akkor próbáld ki a napi hármat. Ha úgy gondolod, hogy akár
kevesebbel is megúszhatnád, akkor próbálkozz a napi egy alkalommal. Aztán megint teszteld az új határt, amíg csak rá nem jössz, hogy neked mi a jó.
Addig gyakorold, amíg ez a dolog a napi rutinod részévé nem válik. Amint szokássá vált, következhet egy újabb terület.
A határok megszabása az élet bármely területén ugyanígy történik: 1. Figyeld meg a jelenlegi szintet.
(Naponta hányszor csinálod ezt a valamit?)
Majd válassz egy alacsonyabb határt, ami szerinted jobban megfelelne. 2. Egy hétig próbáld ki, majd utána értékeld.
3. Ha nem vált be, akkor ismét változtass a határokon, majd az új limitet is próbáld ki körülbelül egy héten át.
4. Addig pontosítsd a határaidat, amíg el nem találod a megfelelő szintet, és azt szokássá nem teszed.
Miután ráéreztél már, hogyan kell határokat szabni, megtanulhatod hasznosítani őket úgy, hogy kiválasztod az elengedhetetlen dolgokat, majd egyszerűsítesz. Akkor mutatkozik meg valójában a határok ereje, amikor rákényszerítenek, hogy csak a legfontosabb dolgokra szorítkozz. Erről lesz szó a következő fejezetben.
Harmadik fejezet
A lényeg kiválasztása és az egyszerűsítés
EBBEN A FEJEZETBEN további alapelveket fedezünk fel, nevezetesen, hogy válaszd a lényeget
(második alapelv), és egyszerűsíts (harmadik alapelv). Az egyszerűsítés kulcsát a lényeg meghatározása jelenti. Ahhoz, hogy egyszerűsíteni tudj, meg kell határoznod, mik az elhagyhatatlan dolgok, különben annak biztosítása nélkül szelektálnál, hogy csak a fontos dolgok maradjanak.
Honnan tudod majd, hogy mi a lényeges és elengedhetetlen? A kulcskérdést éppen ez
jelenti. Amint tudod erre a választ, minden más már könnyen megy. Amint tudod, mi a lényeg, csökkentheted a tennivalókat, a vállalt feladatokat, a kommunikációt, az elkötelezettségeket, a kacatokat. Csupán annyit kell tenned, hogy a lényeges dolgokon túl minden mást elhagysz.
Erről eszembe jut egy szakállas vicc: – Hogyan kell elefántszobrot faragni?
– Mi sem egyszerűbb! Lefaragsz minden olyan részt, ami nem hasonlít egy elefántra! Szóval, először tudnod kellene, hogyan is néz ki egy elefánt!
A SZEKÉRELÉFOGD BE A LOVAT
Számos hatékonyságjavító rendszer fordított sorrendben kezd hozzá a témához. Először megtanítanak arra, hogyan végezd el gyorsan a feladataidat, még mielőtt egyáltalán
meghatároztad volna, mik is azok a dolgok, amikkel valóban foglalkoznod kellene. Megmondják, hogyan végezd el a sürgős feladatokat, hogyan bánj a nagyszabású
megbízásokkal, a rád zúduló információkkal, ám ezek a rendszerek abban nem jeleskednek, hogy megmutassák, mi fontos a számodra, és mi nem az. Így aztán végül mindennel
foglalkozol, amit csak az utadba sodor a szél. Ezáltal viszont a körülményeid, a feléd áramló feladatok és információk áldozatává válsz, és mások kénye-kedve szerint fogsz majd cselekedni.
Ehelyett keresd mindenben a lényeget, bármit is csinálsz. Akár az a kérdés, hogy mivel akarsz foglalkozni ma vagy ezen a héten, akár az, hogy úgy általában mihez kezdj az életeddel, mindig kérdezd meg magadtól, mi az, ami abszolút szükséges. Keresd az alapvetőt, akár azt kell eldöntened, mely e-mailekre válaszolj, akár az a kérdés, hogy a havi megszabott
költőpénzedből mit vásárolj, vagy hogyan lomtalanítod az íróasztalodat, vagy a házadat.
Így a lovat a szekér elé fogod be, és nem fordítva. Meghatározod a legfontosabb dolgokat, és ezeket el is éred.
A LÉNYEGKIVÁLASZTÁSA – KÉRDÉSEK SOROZATA
Bármiről legyen is szó, amikor a lényeges dolgokat kiválasztod, vezérfonalként alkalmazd a következő kérdéseket – különösen akkor, ha nehezedre esik dönteni. Ha egyszer rákapsz az ízére, többé már nem lesz szükséged a kérdésekre, mert automatikussá válnak.
1. Mi jelent értéket számodra? Az értékrend nem más, mint amikor tudod, számodra
mi a legfontosabb. Gondolj azokra a dolgokra, amelyek igazán számítanak neked,
azokra a tulajdonságokra, amelyekkel rendelkezni szeretnél, azokra az elvekre, amelyek szerint élni akarod az életedet. Amint meghatároztad ezeket az értékeket, minden
cselekedeted és választásod ezekből kell, hogy fakadjon.
2. Mik a céljaid? Mit szeretnél elérni az életedben? A következő néhány évben? Ebben a
hónapban? Ma? Ha tudod, mit akarsz elérni, el tudod majd dönteni azt is, hogy egy bizonyos cselekedet vagy egy tárgy segítségedre lesz-e majd céljaid elérésében.
3. Mi az, amit szeretsz? Gondolj csak bele, hogy mit szeretsz! Kivel szeretsz időt
tölteni? Mit csinálsz szívesen?
4. Mi fontos a számodra? Hasonló elvek alapján készíts listát azokról a dolgokról,
amelyek a munkádban a legfontosabbak, vagy bármely más területen, amellyel foglalkozol.
5. Mivel érhető el a legnagyobb eredmény? Ha választanod kell több feladat vagy
projekt közül, gondold át, vajon melyik az, amely által a legnagyobb előrelépést érheted el a magánéletedben vagy a karriered tekintetében. Melyik az, ami minden másra nagy hatással lesz? Például, ha választanod kell, hogy elintézel pár telefont, részt veszel egy üzleti találkozón, vagy megírsz egy beszámolót, akkor gondold végig ezeknek a feladatoknak a hatását. Az ügyfelek, akiket felhívnál, talán elköltenének fejenként száz dollárt a cégnél. A találkozón egy olyan ügyféllel tárgyalnál, aki akár tízezer dollárt is hozhatna a házhoz, amennyiben üzleti megállapodás születik.
A beszámoló olyasmi, amit tán soha el sem olvasnak. Ebben az esetben a találkozó az, amivel a legnagyobb hatás érhető el, tehát ez a legfontosabb feladatod.
6. Hosszú távon minek lesz a legnagyobb hatása? Különbség lehet egy dolog
hatásának nagysága, és annak hosszú távú értékelése között. Az előbbi példában a tárgyalás a jövő héten akár tízezer dollárt is hozhat. Egy hosszú távú marketing kampány viszont több százezer dollár bevételt eredményezhet a következő egy év folyamán. Ami az értékeket illeti, azt nem csupán pénzben mérhetjük. Az értékmérő bármi lehet, ami értéket jelent a számodra.
7. Szükségein van erre, vagy tényleg akarom ezt? Ez a kérdés nagyon hasznos
olyankor, amikor azon morfondírozol, hogy megvásárolj-e valamit, vagy sem. Mi az, amire valóban szükséged van? És mik azok, amiket csak szeretnél a magadénak tudni? Ha pontosan ismered a szükségleteidet, megszabadulhatsz azoktól a dolgoktól,
amikhez csak a bírvágy vezérel, de valójában nem szükségesek.
8. Válj meg mindentől, amire alapvetően nincs szükséged. Néha hasznos, ha hátulról
kezdjük, amikor nehezünkre esik megtalálni a legszükségesebb dolgokat. Ha például van egy tennivaló listád, kezdd azzal, hogy kihúzod róla azokat a feladatokat, amik
nem fontosak. Tudod, hogy nem olyan fontos lemosni a kocsit, mint a számlákat befizetni, vagy azt a szivárgást megjavítani, ami máris több száz dollárodba került a vízdíj számlán. Amint kisöpröd azokat, amelyek nem fontosak, máris elérted, hogy a listádon megmaradó feladatok már eleve a fontosabb fajtából valók.
9. Folyamatos újratervezés. Az első nyesegetés alkalmával többnyire nem jutsz el a
lényegig, a legalapvetőbb dolgokig, hanem csak eltávolítasz pár tételt, amelyek nem fontosak, a maradék pedig kap még egy esélyt. Egy-két hét múlva aztán újra
átgondolod, és megszabadulsz még néhány dologtól. Addig folytasd, amíg azt nem tapasztalod, hogy ebből már tényleg nincs mit elhagynod.
HOGYAN ALKALMAZZUKA KÉRDÉSEKET?
Életed bármely területén keresed is a lényeget, ez a néhány kérdés jó eszköz lesz majd számodra, hogy segítsen a döntésben. A lényeg meghatározása képezi dolgaid
egyszerűsítésének első és legfontosabb
részét, a munkahelyi feladatoktól és projektektől kezdve, az e-maileken át, a pénzügyeidben, a céljaiddal kapcsolatosan, az életben vállalt kötelezettségeidben, egészen az otthonodban vagy az íróasztalodon kallódó limlomokig. A lényeg kiválasztása fontos lépés afelé, hogy
hatékonyabbá válj.
A kulcs az, hogy rászánsz néhány percet (vagy órát, vagy akár napot is, ha szükséges), amikor a szokásos tennivalóidat abbahagyva, tágabb értelemben is elgondolkozol felőlük. Valóban a lényeges dolgokra összpontosítasz? Melyek ezek? Meg tudsz szabadulni a
szükségtelen dolgoktól? Szánd rá az időt, hogy választ adj az előzőekben megismert
kérdésekre, és sokkal ügyesebb leszel abban, hogy meglásd, mit kellene valójában elvégezned, és mi az, amit igazán tenni akarsz. Jobban látod majd, hogy mi az igazán fontos, és
segítségedre lesznek a kérdések, hogy ezekkel a fontos dolgokkal foglalkozz. Ezáltal
nagymértékben lecsökkentheted majd azt az időt, amelyet jelentéktelen dolgokkal töltesz, vagy olyasmivel, amit utálsz, vagy amelyek a személyes céljaidat illetően semmi eredményre nem vezetnek.
Íme, néhány mód arra, hogyan alkalmazd a lényeget feltáró kérdéseket:
• Elkötelezettségek az életedben: Melyek az alapvető elkötelezettségeid? Ha a fenti kérdéseket használod, különösen azokat, amelyek az értékrendedre és céljaidra vonatkoznak, közelebb kerülsz majd ahhoz, hogy kevesebb szükségtelen
elkötelezettséged legyen.
• Éves célok: Minden év kezdetén duzzadunk a vágytól, hogy sok-sok célt elérjünk. Persze végül nem mindig alakulnak úgy a dolgok, ahogy azt eredetileg megálmodtuk, és
ennek egyik oka éppen az, hogy túl sok célt tűztünk ki magunk elé. Inkább csak egy-két célt határozz meg egy évre, és azokra összpontosíts. Tanuld meg használni a
kérdéseket, hogy segítségükkel meghatározd legfontosabb éves céljaidat, hisz a kevésbé fontos célokkal később is ráérsz foglalkozni.
• Munkahelyi projektek és feladatok: Ha ezekből hosszú listát tudnál készíteni, akkor
bizony rájuk fér az egyszerűsítés! Használd a kérdéseket, hogy fontossági sorrendet tudj felállítani. Mely projektekkel foglalkozol majd ezen a héten? Melyik feladatot végzed el
ma? A jelentéktelen tennivalók zömétől pedig igyekezz mielőbb megszabadulni. Erre a célra azok a kérdések lesznek a legalkalmasabbak, amelyek a céljaidra, valamint az egyes feladatok által elérhető eredményekre és következményekre vonatkoznak. • E-mailek: Ha van húsz megválaszolandó üzeneted, használd a kérdéseket, hogy
meghatározd, melyik lesz az a három-öt e-mail, amelyekre még ma válaszolsz. A kevésbé fontosak ráérnek holnap! Sőt, ha meg mered tenni, ne is foglalkozz velük. • Pénzügyek: Ebben a témában a szükséges kontra akarom kérdéspár lesz fontos, de
hasznosak az értékrendedre vonatkozóak is. Ha a kiadásaidat összehangolod a céljaiddal és az értékeiddel, sok felesleges költségtől szabadulsz majd meg, és anyagilag jobban jársz.
• Lomok: Kezdd a szükséges kontra akarom kérdéspárral, szabadulj meg mindentől, ami nem szükséges, és folyamatosan gondold át ezeket újra és újra. így elérheted, hogy kigyomlálod a szemetet, és megmarad mindaz, amire ténylegesen szükséged van, amit valóban szeretsz és használsz.
• Rendszeres felülvizsgálat: A lehető legritkább esetben sikerül egy csapásra kiválasztani a lényeget. Az alapvető dolgokat illető döntéssel időről időre újra foglalkozni kell, hisz új dolgok gyűlnek fel, változik az értékrended, vagy képessé válsz arra, hogy egyre kevesebb és kevesebb tárgyra legyen szükséged. Amikor életed egyik területét
megvizsgáltad, és megszabadultál a felesleges dolgoktól, máris írd be a naptáradba, hogy mikor fogsz megint visszatérni erre a területre, így a felülvizsgálat folyamatos lesz. Tanuld meg élvezni a folyamatot, ahelyett, hogy egy kőbe vésett cél elérésére törekednél.
Az egyszerűsítésnek nem az a célja, hogy kiüresedjék az életed, hanem. az, hogy helyet csinálj benne azoknak a dolgoknak, amelyekkel igazán foglalkozni akarsz. Éppen ezért tudnod kell, mit is szeretnél csinálni, mielőtt az egyszerűsítéshez hozzálátsz.
Harmadik alapelv:
Egyszerűsítés – Szabadulj meg a szükségtelen dolgoktól!
Amint meghatároztad a lényeget, az egyszerűsítés elvileg már nagyon könnyen megy. A gyakorlatban persze nem ennyire egyszerű a dolog, bár idővel annál könnyebb feladat lesz ez a számodra, minél nagyobb gyakorlatra teszel szert.
Tegyük fel, hogy a teendők listájáról meghatároztad a három legfontosabb tennivalót, amivel foglalkozni akarsz. Hogy egyszerűsítsd a listádat, először is szabadulj meg annyi jelentéktelen feladattól, amenynyitől csak tudsz.
Ez annyit jelent, hogy eltávolítasz mindent, ami nem minősül szükségesnek. Először kihúzod azokat, amik nem igazán fontosak. Aztán, amit rá tudsz bízni másra, például
kollégákra, azt delegáld. Végül azokat a feladatokat, amelyeket el kell ugyan végezned, de nem fontos, hogy ez még ma megtörténjék, egyszerűen halaszd el.
A neheze akkor jön, amikor mások szeretnének rád bízni valamit, de szerinted az nem lényeges. Ilyen esetekben meg kell tanulnod nemet mondani. Az egyszerű kötelezettségekről
szóló fejezetben bővebben beszélünk majd erről, ám addig is fontos annyit megértened, hogy nemet mondani annyit tesz, mint betartani az önmagadnak tett ígéretet, amely szerint csak a legszükségesebb dolgokkal foglalkozol.
Ha ehhez arra van szükség, hogy azt mondd másoknak, nincs időd többet vállalni, akkor tedd ezt. Ahogy gyakorlatot szerzel – és egyre
magabiztosabb leszel, mert látod, hogy hosszabb távon nagyszerű eredményeket érsz el azzal, hogy ragaszkodsz a lényeghez -, egyre könnyebb lesz majd nemet mondanod. Ráadásul mások is jobban tisztelnek majd, amiért őszintén megmondod, hogy mit tudsz elvállalni anélkül, hogy túlterhelnéd magad. Tiszteletben tartják majd az idődet – de ezt előbb neked magadnak kell megtenned.
Negyedik Fejezet
Összpontosítás
„Mi dolgom lenne a múlttal vagy a jövővel? Most élek!”
– Ralph Waldo Emerson A KEVESEBB EREJÉNEK negyedik alapelve az, hogy az összpontosítás a legfontosabb eszközöd.
Fókuszálj kevesebb feladatra, hogy hatékonyabbá válj.
Koncentrálj Egyetlen Célra, hogy azt elérd (erről bővebben később). Foglalkozz az éppen aktuális feladatoddal, ahelyett, hogy több dolgot csinálnál egyszerre – és többet érsz el. Összpontosíts a jelenre – és kevésbé gyötör majd a stressz és az aggódás.
Negyedik alapelv: Ha hatékonyabb szeretnél lenni, a legfontosabb eszközöd az összpontosítás.
HOGYAN HASZNÁLD AZÖSSZPONTOSÍTÁST ÉLETED JOBBÁ TÉTELÉRE?
Először is lássuk azokat a különböző módokat, ahogyan az összpontosítás erejét használhatod:
• Összpontosíts egy célra! Számos tényező van hatással arra, hogy vajon elérsz-e egy célt, vagy kialakítasz-e egy új szokást. Ezek közül az összpontosítás a legfontosabb. Tehát nem az önfegyelem, nem a jutalom, nem a puszta akaraterő, még csak nem is a motiváció (habár ez szintén nagyon fontos faktor). Amennyiben képes vagy a
figyelmedet egyetlen célra vagy szokásra irányítani, az esetek túlnyomó többségében el is éred azokat. Fókuszálás nélkül viszont nem éred el a célodat, legfeljebb csak akkor, ha az olyan könnyű, hogy magától is megtörtént volna. A dolog tényleg ennyire egyszerű. • Összpontosíts a jelenre! Ez sok jó forrása lehet az életedben. Segít a stressz
csökkentésében, segít abban, hogy élvezd az életet, és még hatékonyabbá is tesz. Elérni azt, hogy a jelenre figyelj, és ne a múltra vagy a jövőre, egyáltalán nem egyszerű
feladat, és eltart egy ideig, mire begyakorlod. A következő részben megtanuljuk, hogyan is kell ezt csinálni!
• Foglalkozz az éppen aktuális feladatoddal! Előfordult már veled, hogy annyira belemerültél egy feladatba, hogy szinte megszűnt körülötted a világ? Nem érzékelted az időt, és teljesen lefoglalt, amivel foglalkoztál. Ez az, amit népszerű kifejezéssel úgy nevezünk: „flow” (bővebben lásd a 72-73. oldalon), és ami nagyon fontos összetevője a
boldogság receptjének. Ha ugyanis olyan a munkád, és a szabadidődben is olyan dolgokkal foglalkozol, amitől flow állapotba kerülsz, az kétségtelenül boldogsághoz vezet. Az emberek számára nem az a legnagyobb élvezet, ha üres fejjel bámulják a falat, hanem az, amikor belefeledkezhetnek valami szellemi kihívás megoldásába. Első
lépésként találj olyan munkát, amiért lelkesedni tudsz. Következő lépésként szabadulj meg mindentől, ami csak elterelné a figyelmedet, és kizárólag a kitűzött célodra fókuszálj.
• A pozitív dolgokra összpontosíts! Az egyik kulcsképesség, amire szert tettem, hogy tudatosítom a negatív gondolataimat, majd pozitív gondolatokra cserélem azokat. Akkor tanultam meg ezt, amikor leszoktam a dohányzásról és a rohanásról. Sokszor van úgy, hogy legszívesebben hagynád az egészet a fenébe, és ha időben fülön nem csíped a negatív gondolatokat, azok nagyra nőnek, és végül valóban feladod. Tanulj meg inkább a pozitív dolgokra összpontosítani. Vedd észre, mennyire jól érzed magad! Gondolj arra, hogy ezt mások is képesek voltak megcsinálni, és erre te is képes vagy! Gondolj arra, mennyire jó érzés lesz majd, amikor eléred a kitűzött célodat, amin most dolgozol. Lásd meg a jót szinte minden helyzetben. Tapasztalatom szerint boldogság lesz az
eredménye annak, ha nem figyelsz az életed nehézségeire, hanem inkább a jó dolgokra fókuszálsz. Légy hálás mindazért, amit kaptál.
ÖSSZPONTOSÍTÁSEGYETLEN FELADATRA
Manapság a „multitasking” világban élünk. Hogy mit jelent ez? Már most is két projekten dolgozol egyszerre, amikor megjelenik a főnököd, és eléd tesz még két újabb feladatot.
Miközben telefonálsz, beérkezik három új e-mail. Épp igyekeznél időben távozni a
munkahelyedről, hogy útközben még bevásárolhass a vacsorához, amikor megszólal a mobilod. Közben összefutsz egy kollégával, akinek szüksége lenne még pár információra, arról nem is beszélve, hogy a Google Readerben száznál is több cikk várja, hogy végre elolvasd.
Beletanultál, hogy az Internet korához méltó módon, villámgyors kézzel zsonglőrködj a feladatokkal.
Az azonnali elérhetőséget biztosító technológiák korában folyamatosan zúdul ránk a
rengeteg információ és az időnket igénylő elvárás. Csakhogy az ilyen mértékű túlterhelés nem embernek való! A tennivalók áradatában úgy érezzük, kezd minden szétesni bennünk és
körülöttünk.
Ezért vagyok én az úgynevezett multitasking helyett a single-tasking híve, vagyis annak, hogy inkább egyetlen feladatra összpontosíts, és
dolgozz a lehető legegyszerűbb módszerekkel, hogy megőrizd szellemi egészségedet, és minél hatékonyabbá válj. íme, néhány indok, hogy miért ne csinálj egyszerre több dolgot:
1. Mert kevésbé hatékony, hisz minden egyes feladat-típusnál át kell váltanod az ahhoz szükséges sebességre, oda, majd vissza.
2. Mert bonyolultabb egyszerre több dologgal foglalkozni, ezért nagyobb az esélye annak, hogy stresszes légy, vagy hibákat kövess el.
3. Mert miközben egyszerre több dolgot csinálsz, szinte megőrjíted saját magad, és kaotikussá válik a körülötted levő világ is. Állítsd meg ezt a rettegést, és találj rá saját
kis oázisodra, ahol nyugalom és tisztánlátás uralkodik. Nézzük, mi lenne, ha egyszerre csak egy dologgal foglalkoznál:
1. Reggel elsőként azon a feladaton kezdj el dolgozni, ami a legfontosabb. Ne is foglalkozz mással addig, amíg nem végeztél ezzel a feladattal. Aztán jöjjön egy kis szünet, majd következzék a második legfontosabb feladat. Ha ilyenekből sikerül elvégezned reggel kettőt vagy hármat, akkor a nap hátralévő része már gyerekjáték. 2. Ha elhatároztad, hogy egy időintervallumban egy adott feladattal foglalkozol, akkor
zárj ki minden más zavaró tényezőt. Hagyd az e-maileket, kapcsolódj le az Internetről is. Kapcsold ki, vagy némítsd el a mobilod, ha lehet. Csak és kizárólag arra az egy feladatra koncentrálj, és igyekezz nem aggódni semmi más miatt.
3. Ha közben úgy érzed, meg kell nézned az e-maileket, vagy valami mást kellene csinálnod, egyszerűen állítsd le magad. Vegyél mély levegőt, összpontosítsd a figyelmedet, és térj vissza az elkezdett feladathoz.
4. Ha munka közben jönnek be új feladatok, gyújtsd azokat a bejövő postafiókodban, vagy írd fel egy kis jegyzetfüzetbe, vagy legyen erre egy dokumentumod a számítógépen. Miután feljegyezted a frissen felmerült tennivalókat, térj vissza az elkezdett
feladatodhoz.
5. Időnként, amikor épp befejeztél egy feladatot, vess egy pillantást a feljegyzett tennivalókra és a bejövő postafiókodra.
Az ott talált feladatokkal egészítsd ki tennivalóid listáját, és változtass az
időbeosztásodon, ha szükséges. E-mail fiókodat és más bejövő postafiókjaidat előre eltervezett rendszer szerint, meghatározott időpontokban ellenőrizd.
6. Előfordul, hogy a felmerülő feladat annyira sürgős, hogy az épp aktuális feladatod befejezéséig nem tudod félretenni. Ilyenkor jegyezd meg vagy írd le, ha időt tudsz erre szakítani, hogy hol is tartottál a folyamatban lévő dologgal, és minden dokumentumot, jegyzetet, ami azzal kapcsolatos, együtt tégy félre. (Készíthetsz erre a célra egy külön tárolót.) Aztán, amikor vissza tudsz térni az eredeti feladatodhoz, csak előveszed a félretett iratokat, jegyzeteket, és ott folytatod, ahol abbahagytad.
7. Lélegezz mélyeket, nyújtózkodj, és időnként tarts egy kis szünetet. Élvezd az életet. Menj ki a szabadba, csodáld meg a természetet. Próbáld megőrizni szellemi
egészségedet.
HOGYAN ÖSSZPONTOSÍTSUNKAJELENRE?
Annak érdekében, hogy megőrizzük nyugalmunkat, hatékonyságunkat és józan eszünket, az egyetlen feladatra való fókuszáláshoz hasonló módon megtanulhatunk a jelenre
összpontosítani, ahelyett, hogy a múltra vagy a jövőre figyelnénk.
A jelenre való fókuszálás elsajátítására csak egyetlen módszer létezik: a gyakorlás. Ez eleinte megterhelő feladat lesz, hisz az elménk elkóborol. Egyszer csak azon kapod magad, hogy arról gondolkozol, hogy
most mire gondolsz, hogy jól gondolkozol-e, amikor azt gondolod, és hogy van-e egyáltalán olyan, hogy jól... és így tovább, aztán már nem is vagy a jelenben. Ezt meta-gondolkodásnak is
nevezzük, és teljesen normális dolog. Mindenkivel előfordul.
Ne ostorozd magad miatta. Ne keseredj el. Csak folytasd a gyakorlást. Gyakorolj reggel, gyakorolj, amíg ebédelsz, gyakorolj az esti séta vagy kocogás közben, gyakorolj, miközben a vacsora után elmosogatsz. Gyakorolj, amikor csak tudsz, és megígérem, hogy egyre jobban fog menni.
Íme, néhány jó ötlet a jelenre összpontosítás gyakorlására:
1. Ha eszel, ne csinálj mást, csak egyél! Annak, hogy a jelenben maradj, a legjobb
módja az, hogy egyszerre csak egy dologgal foglalkozz. Amikor eszel, ne olvass, ne gondolkozz valami egészen máson, és ne vasalj. Egyszerűen csak egyél. Figyelj oda arra, amit eszel. Éld át az ízét, az élményét. Egyél lassan. Ugyanez érvényes minden másra is, a mosogatástól a zuhanyozásig, a vezetéstől a munkádon át a játszásig. Ne foglalkozz egyszerre több dologgal, csak azzal, amit éppen most csinálsz, és semmi mással.
2. Tudatosíts! Egy másik fontos lépés az, hogy egyre inkább tudatosítsd a saját
gondolataidat. Elkerülhetetlen, hogy a múltról vagy a jövőről gondolkozz. Ez rendben is van. Csupán vedd észre ezeket a gondolatokat. Ez a tudatosítás majd magával hozza a változást.
3. Légy gyengéd! Ha a múlton vagy a jövőn jár az eszed, azért ne büntesd magad. Ne is
próbáld kitoloncolni a fejedből ezeket a gondolatokat, csupán vedd észre, hogy ott vannak, majd gyengéden, kedvesen engedd el azokat. Aztán hozd vissza magad a jelenbe.
4. Mozogj! Nekem a mozgás a meditációm. Futok, és igyekszem csak futni. A futásra
figyelek, a légzésemre, a testemre, semmi másra, csak a jelenre. Gyakorlásnak tökéletes!
5. Napi rutin. Meditálni bármilyen tevékenység közben lehet.
A mosogatás például kiváló gyakorlási lehetőség. Lehet ez a te meditációd. Ha sétálsz, figyelj a sétára. Legyen minden, amit csinálsz, gyakorlás is egyben!
6. Emlékeztesd magad! Egy emlékeztető a hűtő ajtaján, egy az íróasztalodon a
számítógép mellett, egy a falon – ezek mind jó ötletek. Akár egy automatikus e-mail küldő programot is alkalmazhatsz, ami nap, mint nap emlékeztet arra, hogy a jelenre összpontosíts. Tégy meg bármit, amire csak szükséged van, hogy folyamatosan
gyakorolj.
7. Nincs kudarc. Néha meg fogsz botlani, de ez teljesen rendben van, mert ezt lehetetlen
elrontani. Csak az számít, hogy gyakorolj, és idővel, ha tovább folytatod, eléred majd, hogy a jelenleginél többször tudsz majd ott lenni a mostban. Kudarc nem létezik. Még akkor sem, ha egy időre abbahagyod. Ünnepeld meg minden apró győzelmedet.
8. Folyamatosan gyakorolj! Ha nyomasztónak érzed, csak végy egy mély levegőt.
Amikor azt kérdezed magadtól, hogy „Most mi a csudát csináljak!?”, akkor a válasz ez: „Gyakorolj tovább!”
Ötödikfejezet
Új szokások kialakítása, és a kevesebb
kihívás ereje
AZ ÚJ SZOKÁSOK kialakításáról szóló ötödik alapelv a titka annak, hogy maradandó
változásokat érj el, amelyek tényleges javulást hoznak majd az életedben. E könyv minden fejezetében számos javaslattal szolgálok a szokások megváltoztatását illetően, de ha
megpróbálnál minden változást egyszerre véghezvinni, az rendkívül nyomasztó lenne, és csak szertefoszlatná az igyekezetedet. A sok változtatási próbálkozásod néhány héten belül a
semmibe veszne.
Ötödik alapelv: A tartós javulás érdekében alakíts ki új szokásokat
Tartós javulást kizárólag úgy érhetsz el, ha alkalmazod a kevesebb erejét. Havonta csak egy szokást válassz, és minden erőddel azon légy, hogy elsajátítsd ezt az egyetlen szokást.
Minden új szokás kialakításánál segítségedre lesz egy kivételesen erőteljes eszköz: a kevesebb kihívás ereje. Blogom, a Zen Habits olvasói közül több ezren ennek a 30 napos programnak a segítségével alakítottak ki új szokásokat.
Ez a 30 napos program a következQképpen mqködik:
1. Döntsd el, melyik szokáshoz használod a programot!
Havonta csak egy szokással foglalkozz. Bármilyen szokást kiválaszthatsz; bármit, amiről azt gondolod, hogy nagy hatással lesz az életedre.
2. Írd le a terved! Pontosan határozd meg, melyik nap mi lesz a célod, mikor hajtod
végre új szokásodat, mi lesz az a – már most a napi rutinod részét képező – dolog, ami az új szokásod gyakorlásának a kiváltó ingere, valami olyasmi, amit már most is
naponta csinálsz. Legyen például a kiváltó inger a reggeli fogmosás, az új szokás a tornázás, és minden reggel rögtön a fogmosás után tornázz. Jelöld meg, ki lesz az, akinek az eredményeidről beszámolsz (lásd a 3. és 4. pontokat).
3. Vállald a célodat nyilvánosan! Mondd el jó sok embernek, hogy egy új szokást
szeretnél kialakítani. Ajánlom az online fórumokat, de írhatsz egy e-mailt a
munkatársaidnak vagy a családod tagjainak, barátaidnak. Mindegy, kinek, az a lényeg, hogy sokan tudjanak az elhatározásodról.
az elhatározásodat.
5. Ünnepeld meg az új szokásodat! Harminc nap elteltével új szokásod fog kialakulni.
Továbbra is oda kell figyelned, hogy mindennap csináld, de ha egész hónapban kitartó voltál, új szokásod a hónap végére elég alaposan beléd vésődik majd.
MIÉRTMŰKÖDIK?
Ez a 30 napos program az új szokások kialakításának egyik legjobb eszköze. Sokszorosan bevált módszer, mert szilárd alapokra épít:
• Elkötelezettség. Már önmagában az, hogy elkötelezted magad, kitűztél egy mérhető célt, majd nyilvánosan vállaltad is azt mások előtt, hatalmas előrelépést jelent afelé, hogy sikeresen kialakíts egy új szokást.
• Elszámoltathatóság. Napi beszámolási kötelezettséged arra ösztönöz majd, hogy töretlenül folytasd az új szokásodat, és jó eredményről számolhass be a többieknek. Nagyon jó érzéssel jár, amikor elmondhatod nekik, hogy ma is sikerrel jártál.
Ez jelenti a jutalmadat.
• Bátorítás. Annak is van haszna, ha beszélsz a küzdelmeidről. Én például egyszer az egyik harminc napos programom közben pár napra megbetegedtem, és ekkor
megkértem a többieket, hogy motiváljanak engem. Nagyon lelkesítőek voltak, és sikerült visszatalálnom a formálódó szokásomhoz.
• Inspiráció. Ha azt látod, hogy mindenkinek olyan jól megy, az téged is inspirál. Ha nekik megy, menni fog neked is! Mindig akad néhány igazán inspiráló ember minden csapatban, amelynek tagjai hasonló programot követnek.
Az új szokás sikeres elérése érdekében nem elvárás, hogy csatlakozz a Zen Habits fórum egyik 30 napos programjához, de a célod elérése érdekében melegen ajánlom, hogy találj magadnak egy csapatot – akár online, akár a közvetlen környezetedben -, akik melletted
lesznek, hogy kitarts az elhatározásod, az új szokásod mellett. Az Interneten számos fórumot és közösségi kezdeményezést találsz, ahol efféle dolgokban támaszt kaphatsz. A csoport ereje nagy segítségedre lehet majd a szokásod megváltoztatásában.
A SZABÁLYOK
A program sikere érdekében csupán néhány szabály betartása szükséges. Ha követed ezeket az útmutatásokat, nagyon nehéz lenne elkerülnöd, hogy a harmincadik nap végére valóban kialakítsd a kiválasztott új szokásodat.
• Egyszerre csak egy szokást válassz! Ezt a szabályt sose szegd meg, mert ha
egyidejűleg több új szokáson dolgozol, akkor biztosíthatlak, hogy a sikered esélyeit jelentősen csökkented. Higgy nekem! Sokszor kipróbáltam így is, úgy is, és a saját tapasztalatom alapján egyszerre több szokás változtatása esetén a kudarc esélye száz százalék. Amikor egyszerre csak egy szokást próbálsz kialakítani, akkor ugyanez az
arány ötven és nyolcvan százalék között van, attól függően, hogy a többi szabályt betartod-e.
• Válassz egy könnyű célt! Ne vágj bele valami nagyon nehéz dologba, legalábbis ne az elején. Később, amikor már jól megy a szokások átalakítása, vállalhatsz egy kicsit
nehezebbet is, de egyelőre maradj olyan dolgoknál, amelyekről tudod, hogy képes vagy mindennap megtenni. Sőt, azt mondom, válassz valami annál is könnyebbet, mint
amiről most úgy véled, menne mindennap. Ha például úgy gondolod, hogy sikerülne naponta harminc percet mozognod, akkor vállalj inkább napi tíz percet. Az, hogy ennyire megkönnyíted a kihívást, a siker egyik legjobb biztosítékát jelenti.
• Válassz mérhető célt! Mindennap pontosan meg kell tudnod mondani, hogy a célod végrehajtása sikerült, vagy nem sikerült. Ha a testmozgást választod, akkor határozd meg a szükséges időt, vagy valami hasonlót (például napi húsz perc testmozgás). Bármi is a célod, fontos, hogy mérhető legyen.
• Légy következetes! Jó lenne, ha az új szokásod gyakorlására mindennap ugyanabban az időben kerülne sor – amennyiben ez lehetséges. Ha mozogni szeretnél, akkor annak időpontja legyen például mindennap reggel hét, vagy este hat óra. Ez is segít a szokás kialakításában.
• Naponta jelentkezz! Azt is meg lehetne csinálni, hogy csak két-háromnaponta adsz jelentést magadról, de nagyobb az esélyed a sikerre, ha ezt mindennap megteszed. Ez újra és újra bebizonyosodott a programok során.
• Pozitívan állj hozzá! Légy felkészülve rá, hogy időnként lesznek visszaesések, de egyszerűen csak vedd tudomásul ezeket, és menj szépen tovább. Ez a program nem a szégyenkezésről szól!
12 KULCSFONTOSSÁGÚSZOKÁS AZINDULÁSHOZ
A könyvben szereplő bármely szokást kiválaszthatod, amiről úgy gondolod, leginkább javadra lenne a munkádban vagy az életed más területén. De ha arra kérnél, ajánljak 12 új szokást az induláshoz (egy-egy új szokást a következő év minden egyes hónapjára), ezt a tizenkettőt ajánlanám, mert szerintem ezek hozzák egy ember életében a legnagyobb változásokat. (Minden szokásról bővebben is beszélek majd a későbbi fejezetekben.)
1. Minden reggel határozz meg három Legfontosabb Feladatot! 2. Egyszerre csak egy dologgal foglalkozz!
Ha valamihez hozzákezdtél, ne kapj bele más feladatba!
3. Rendszeres feldolgozással tartsd üresen a bejövő postafiókodat! 4. Naponta legfeljebb kétszer nézd meg az e-mailjeidet!
5. Naponta mozogj öt, tíz percet!
6. Ha dolgozol, kapcsolj ki mindent, ami elvonhatná a figyelmedet! 7. Kövess egy bizonyos reggeli rutint!
8. Egyél naponta több gyümölcsöt és zöldséget! 9. Tartsd rendben az íróasztalodat!
10. Mondj nemet minden olyan kötelezettségre, ami nincs a rövid listádon!
lakásodban!
Hatodik fejezet
Kezdd kicsiben!
IGAZ, hogy ha ennek a könyvnek csupán az első öt alapelvét követnéd, akkor is jól
boldogulnál, de a hatodik a biztosítéka annak, hogy sikerrel változtass a szokásaidon.
Hatodik alapelv: A siker érdekében kis lépésekben kezdj!
Az emberek gyakran fellelkesednek a változtatás iránt – legyen szó valami új
hatékonyságnövelő rendszerről, vagy akár egy testedzési programról és nagy ambícióval vágnak bele.
A baj csak az, hogy ez a lelkesedés egy-két hét alatt többnyire elszáll, és a célkitűzés bukásra van ítélve. Szinte minden újévi fogadalom erre a szomorú sorsra jut. Az emberek nagy lelkesen belevágnak – aztán január végére ebből semmi nem marad.
A hatodik vezérelv – a kezdd kicsiben – megoldást jelent erre a problémára. Kövesd ezt az elvet mindenben, amit csinálsz: a célkitűzésben, szokásaid kialakításában, akármilyen változás esetén az életedben.
Bármikor és bármit is változtattam az életem során, ez az elv újra és újra bizonyítást nyert. Ha belekezdek valamilyen testmozgásba, a
lehető legkönnyebbet választom, még akkor is, ha tudom, hogy menne több is. Ha új szokást alakítok ki, akkor kis változtatással kezdem, akkor is, ha biztos vagyok benne, hogy nagyobbal is meg tudnék birkózni. Amikor elhatároztam, hogy korábban akarok felkelni, akkor első nekifutásra csupán tizenöt perccel keltem korábban.
MIÉRTMŰKÖDIKEZAZELV?
Az emberek gyakran figyelmen kívül hagyják a hatodik alapelvet, mert nem igazán értik, miért ennyire fontos. Íme, néhány fő ok, amitől a „kezdd kicsiben” olyan jól működik:
• Koncentrálja a figyelmedet. Az összpontosítás, ahogy azt a negyedik alapelvnél
megbeszéltük, hihetetlenül fontos, ha bármit is véghez akarsz vinni. Ha úgy fogsz bele valami új dologba, hogy túl sokat vállalsz egyszerre, akkor szétszóródik a figyelmed, és kevésbé leszel hatékony. Ám ha kicsivel kezded, arra tudsz fókuszálni, és hatékonyabb leszel.
• Tovább tart az erőd és a lelkesedésed. Ha kevesebbet vállalsz annál, mint amivel igazából meg tudnál birkózni, erőre és lelkesedésre teszel szert. Olyan ez, mint a víz, ami a gát mögött felgyülemlik. Ez a felgyülemlett erő és lelkesedés biztosítja, hogy nem fogy el belőled az energia még az elején, hanem képes leszel sokkal tovább kitartani.
• Könnyebben kezelhető. Ami könnyebb, az jobb, különösen a kezdeteknél. Ha olyan változást szeretnél létrehozni, amihez nehéz tartanod magad, akkor csak a kudarc esélyét növeled.
• Biztosítod a sikert. Először csupán annyira pici dologgal kezdd, amivel szinte
garantált a siker. Elismerem, egy kicsike siker nem annyira kielégítő, mint egy nagy siker, de nem lesz az örökké olyan kicsi! Ha kis sikerrel indítasz, arra már tudsz építeni. Érj el még egy kis sikert, add hozzá azt is, és így folytasd tovább. Végül a kis sikerek egész sorozata óriás sikerré adódik össze. És ez mégiscsak sokkal tetszetősebb, mint egy óriási bukás.
• A fokozatos változtatás időtálló. Gondoljunk csak a diétázásra. Ha egy drasztikus, brutális fogyókúrára fogod magad, és leadsz két hónap alatt húsz kilót, az bizony nagyon jól tud esni. Csakhogy az esetek túlnyomó többségében az a húsz kiló bizony visszajön, sőt néha többedmagával érkezik. Ha viszont csak kis változásokat vállalsz, mondjuk fél-egy kilót hetente, azoktól a kilócskáktól nagyobb eséllyel vehetsz örökre búcsút. Ezt újból és újból bizonyítják a fogyással kapcsolatos kutatások, és ez a szemlélet minden más változtatás esetén is érvényes. Fokozatosan változtass, hosszabb időn át, apró lépéseket téve, így nagyobb eséllyel fogod tartani magad a változtatáshoz, mint ha egyszerre kíséreltél volna meg véghezvinni egy nagyot.
HOGYAN ALKALMAZZUKA KICSIVEL KEZDÉS ALAPELVÉT?
Szóval mi legyen az a kicsi, és mikor láss hozzá? Bármi, és bármikor. Bármilyen szokásról legyen szó, bármilyen mozgásról, bármilyen hatékonyságnövelésről, bármilyen célról,
projektről vagy feladatról – kezdd kicsiben! Íme, néhány példa:
• Mozgás: Kezdd napi öt-tíz perccel, fél óra helyett.
• Korán kelés: Kezdd azzal, hogy csak tizenöt perccel kelsz korábban, és nem egy-két órával.
• Hatékonyság: Próbáld ki csak öt-tíz percen át, hogy egyszerre csak egy dologra figyelsz.
• E-mailek: Kezdd azzal, hogy naponta csak néhány alkalommal kevesebbszer nézed meg az e-mailjeidet.
• Egészséges táplálkozás: Először csak egy dolgot változtass az étkezéseden, ahelyett, hogy felforgatnád az egész étrendedet.
• Egy nagyszabású projekt: Kezdd azzal, hogy csak egy kis feladatot választasz ki a nagy projektből, ahelyett, hogy az egészet egy csapásra akarnád megoldani. Ez után jöhet a
következő kis rész, majd a következő, és így tovább.
• Lomtalanítás: Kezdd el az egyik fiókkal, ahelyett, hogy azonnal az egész irodádat, vagy az egész otthonodat próbálnád megszabadítani a limlomoktól.
Második rész
Alapelvek
- a gyakorlatban
Hetedik fejezet
Célok és projektek egyszerűen
AMIKOR CÉLKITŰZÉSRE kerül sor, én is éppoly nagyra törő vagyok, mint bárki más. Már a munka
terén is számos célom van, amelyeket el szeretnék érni. Ezekhez társulnak még a személyes fejlődésre irányuló céljaim, a nyelvtanulástól a maratoni futásig. Miközben a célkitűzés és a nekilendülés iránt mindig is nagy lelkesedés élt bennem, a kitűzött céljaim lajstroma valahogy gyorsabban növekszik, mint ahogy ezeknek a megvalósításával előrehaladok.
Célokat kitűzni könnyű, de ha ezek olyan célok, amelyeket érdemes elérni, a megvalósítás bizony nehéz lehet.
Egy cél eléréséhez energia, összpontosítás és motiváció szükséges. Ez három olyan dolog, amivel még a legelhivatottabb emberek is csak bizonyos mértékben rendelkeznek. Amikor egyszerre sok célt vállalunk, a rendelkezésre álló energiánk, koncentrálási képességünk és motivációnk megoszlik, így aztán gyakran elfogy a szufla a lelkesedés első heteiben. Közben a céljaid a listán sorakozva porosodnak, téged pedig mardos a bűntudat, mert egyiket sem váltottad valóra.
A célok elérésében tökéletes segítőnk a kevesebb ereje: Fogd vissza magad! Tűzz ki kevesebb célt, és többet fogsz elérni!
Szűkítsd azoknak a projekteknek a számát, amelyekre összpontosítasz, hogy hatékonyabban érhesd el őket.
AZ EGYETLENCÉL RENDSZERE
Az Egyetlen Cél rendszere egyszerű: egy adott pillanatban csak egyetlen célra fókuszálsz, hogy annak elérésében növelni tudd a hatékonyságodat. A célt meghatározott lépésekre bontod, majd a részcélokra koncentrálsz, egyenként sorba véve azokat.
1. Válaszd ki a célt! Készíts egy listát azokról a dolgokról, amelyeket a következő néhány
évben szeretnél elérni. Ez a lista tartalmazhat tíz, vagy akár húsz különböző dolgot is. Most nekiláthatnál, hogy egyszerre megvalósítsd a listán levő összes célt, vagy
legalábbis annyit, amennyit csak bírsz. Ettől viszont alighanem szétforgácsolódna az erőd, romlana a hatékonyságod. Ehelyett inkább válassz ki Egyetlen Célt, és minden erőddel arra koncentrálj, egészen addig, amíg végül is eléred, és kipipálhatod.
