Emergency care

Az ISO 29383:2010 számú, Terminology policies – Development and implementation (Terminológia-politika – Fejlesztés és implementáció) című szabvány a bevezetője szerint azok számára készült, akiknek feladata a hivatalos nyelvpolitika részeként vagy a különböző vállalatokon belül a terminológia-politika kidolgozása. Mivel a terminológia- politika kidolgozása és működésbe helyezése különböző intézményi, vállalati környezetben nagyon eltérő lehet, ezért a szabvány bevezetője nem pontos útmutatást ígér, hanem az egyedi terminológia-politika kidolgozásához kapcsolódó általános alapelveket rögzíti. A terminológia-politika közzétételének különböző formái vannak: nemzeti kontextusban ez lehet jogi dokumentum vagy annak része, de része lehet a nyelv- vagy az oktatáspolitikának is. A szabvány definiálja a terminológia-politikához kapcsolódó alapfogalmakat, és sorra veszi azokat a színtereket, ahol szükség van terminológia-politika kidolgozására.

95

A szabvány a nyelvtervezést (language planning) és a terminológiatervezést (terminology planning) egymást kiegészítő tevékenységként írja le. A terminológiatervezés egyfelől a nyelvtervezés része, másfelől egy önálló szervezet belső stratégiájának része, amely nem függ össze közvetlenül a nyelvtervezéssel. A nyelvtervezés a nyelv vagy nyelvváltozat beszélőközösségen belüli funkciójának, stratégiájának vagy elsajátításának pozitív befolyásolására való törekvését jelenti. Többféle módszert, megközelítést foglal magában, úgy mint státusztervezés (egy nyelv státuszának meghatározása), nyelvi norma kijelölése, nyelvi források kidolgozása (pl. írott, beszélt nyelvi korpusz, lexikográfiai adatok), irodalmi hagyományok és források kidolgozása, rögzítése (korpusztervezés), nyelvoktatás-politika kidolgozása, fordítási stratégiák stb. A nyelvtervezés célja a gördülékeny kommunikáció biztosítása, elősegítése adott beszélőközösségen belül, vagy egy kisebb beszélőközösség nyelvi státuszának megerősítése egy nagyobb közösségen belül.

A terminológia-tervezés – a szabvány értelmében – olyan tevékenységek összessége, amelyek egy adott tárgykör terminológiájának kidolgozására, rögzítésére, működésbe helyezésére irányulnak. Ennek része a terminológia létrehozása, a terminológia használatának dokumentálása, elterjesztése a technológia eszközeivel, fordítás, tolmácsolás, lokalizáció. A terminológia-tervezésnek igazodnia kell az egyes domének szükségleteihez és igényeihez, figyelembe kell venni, hogy mely doméneken belül van szigorú szabályokhoz kötve a terminusalkotás (pl. a biológia nómenklatúrája), mely területeken van szükség magas szintű szabványosításra (pl. katonai kommunikáció, repülőgépgyártás), és melyek azok a területek, ahol mindez kevésbé fontos, és ahol a szinonimák is gyakoriak (pl. társadalomtudományok, marketing, üzleti nyelv). A nyelvtervezés a köznyelvre, a terminológia-tervezés a szaknyelvekre irányul, de mivel a köznyelv és a szaknyelvek állandó kölcsönhatásban vannak, a nyelvtervezés és a terminológia-tervezés közti különbség a tervezést végzők szempontjaiban és a tervezési folyamat végcéljában rejlik. A terminológia-tervezés kulcsfontosságú olyan területeken, mint például a természettudományok oktatása, az egészségügy, a környezetvédelem, a vállalati kommunikáció, a jogi szaknyelvi kommunikáció, a hivatalos dokumentumok, a tudományos és műszaki kiadványok.

A szabvány a potenciális felhasználói csoportok szempontjából az alábbi módon csoportosítja a terminológia-politikát: (1) nemzeti, regionális politika, amelyet nonprofit

96

vagy kormányközi szervezetek végeznek, (2) vállalati politika, amelynek kialakítása kereskedelmi társulások feladata. A terminológia-politika kidolgozásának a szabvány négy fázisát különbözteti meg: (1) előkészítés (preparation), (2) megfogalmazás (formulation), (3) működésbe helyezés (implementation), (4) fenntartás (sustainability). A négy fázist együttesen lineáris vagy fázismodellnek nevezik. Az előkészítés fázisában elsőként meg kell viszgálni a nyelvi és terminológiai környezetet és az érvényben levő törvényeket, hivatalosan elismerést kell szerezni a terminológia-politika kialakításának, javaslatot kell tenni az alkalmazandó módszerekre, szakértői hálózatot kell kijelölni. Ebben a fázisban kerül sor az előkészítő dokumentumok megfogalmazására (információgyűjtemény, akcióterv stb.). A dokumentumokba értékeléseket kell belefoglalni – egyebek mellett – a beszélőközösségek szociális, gazdasági helyzetéről, a terminológiai és a nyelvi forrásokról, a legfontosabb nyelvi és terminológiai intézményekről, ezek szolgáltatásairól és forrásairól, a felhasználói csoportokról, valamint az aktuális nyelvpolitikai helyzetről. A második fázis a terminológia-politika megfogalmazása, amelynek része a javaslattétel a terminológia-politikára, valamint a terminológia-politika koordinálásának és működésbe helyezésének megtervezése, és hivatalos elfogadtatása. A harmadik fázisa a terminológia- politika működésbe helyezése. Ennek során ki kell jelölni egy szervezetet, amely a folyamatot irányítani fogja, és sor kerül a folyamat értékelésére is, majd a közzététel következik. A szabvány az oktatás különböző szintjeit és a médiumokat tartja a terminológia-politika közzététele legalkalmasabb eszközének. Az internet segítségével, weboldal létrehozásával szintén előre lehet mozdítani a terminológia-politika közzétételét. A negyedik fázis a terminológia-politika fenntartása, amelynek része a hosszú távú pénzügyi támogatás biztosítása, az eredmények folyamatos ellenőrzése.

A szabvány függeléke végül példát tartalmaz egy valós vállalati terminológia- poltikáról a vállalat megnevezése nélkül. Felsorolja a terminológia vállalati felhasználóit, akiknek szempontjából elengedhetetlen a terminológia-politika kialakítása és alkalmazása: termékfejlesztők (feladatuk a releváns szabványok tanulmányozása, terminuslista készítése az egyes termékekhez), kézikönyvek, használati utasítások szerkesztői (ők jelölik ki a megfelelő terminusokat, definiálják a fogalmakat), a termékekhez kapcsolódó dokumentáció fordítói (feladatuk a terminusok és terminológiai adatbázisok használata, a termékekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazása), szerződések és jogi dokumentumok szerkesztői (definíciók, terminusok használata), a marketing és az ügyfélkapcsolatok

97

felelősei (terminusok és definíciók használata a reklámozásban és az ügyfélszolgálaton). A szabványban leírt összegzés szerint fontos, hogy a fent említett felhasználók hozzáférjenek a fogalmak definícióihoz és a hozzájuk tartozó terminusokhoz, ez a vállalaton belüli gördülékeny kommunikáció alapfeltétele.

4.2. A terminológiai szabványok szerepe az oktatásban és terminológiai