Historical Analysis

A kulturális átadás eddig bemutatott, felnőtt kísérleti személyekkel végzett vizsgálatai azon a tengelyen mozogtak, mely egyik pólusa a normakövetés, konformitás, a másik pedig az újítás, fejlesztés, azaz az orsóhatás. A kognitív fejlődéspszichológia azonos kísérleti paradigmát, az átadási láncot használva némileg más oldalról közelíti meg a kulturális evolúció kutatását (pl.: Horner et al., 2006; Flynn, 2008). A csecsemő- és gyermekkutatások nem a konformitást vagy az orsóhatást vizsgálják. Inkább az utánzás irodalmára és kísérleti módszertanára támaszkodnak. Alkalmazzák a korábban az imitáció és emuláció megkülönböztetésére kidolgozott két-akció módszert, valamint a funkcionálisan irreleváns lépéseket. Az átadás magas fidelitását jelzi az akció pontos módjának megőrzése a generációk során. Az irreleváns akciók megtartása szintén a kulturális ismeretátadás magas hűségére utal. A következőkben bemutatjuk a kutatási eredményeket.

Az első gyerekekkel végzett, eszközhasználat átadását vizsgáló lánc kísérlet Horner és munkatársai (2006) nevéhez fűződik. Háromévesek két nyolc fős láncán a doorian gyümölcs eszközön, két-akció módszerrel az átadás magas fidelitását találták. A doboz kinyitásának pontosan az a módja terjedt el, amelyet az első generációt képviselő gyermek bemutatott.

Flynn és Whiten (2008a) életkor (3 és 5 év) valamint nemek szerinti, 5 generáció hosszú átadási láncokat hoztak létre. A vizsgálat eszközhasználat két lépésből állt, alkalmazva a két-akció módszert (21. ábra).

21. ábra. A főemlősök termeszhalászó tárgymanipulációjának analógiájára Whiten és munkatársai (1996) által kifejlesztett ’mesterséges gyümölcs’ nevű eszköz. Komplexebb feladatok végrehajtását teszi lehetővé, mint a doorian gyümölcs. Az átadási láncokba ültetett különböző tárgymanipulációs módszerek. (a-c) Szúr módszer. (a) Korong elforgatásával nyitható az ajtó. (b) Eszköz beillesztése, polisztirol golyók felszúrása. (c) Az eszköz sikeres kihúzása. (d-f) Csúsztat módszer. (d) Az ajtó kinyitása felemeléssel. (e) Eszköz beillesztése, polisztirol golyók meglökése. (f) Golyók kitolása a nyíláson. (Flynn, Whiten, 2008a, pp. 703)

Az előző vizsgálattal azonosan magas átadási fidelitást találtak. A gyerekek az ajtó kinyitásának azt a módját őrizték meg, amelyet az első generáció alkalmazott. A szerzők úgy vélik, hogy a kulturális tanulás kanalizálja a viselkedést. Tehát a rendelkezésre álló két egyforma nehézségű akció közül azt választja a gyermek, amelyiket megfigyelte. Az 5 éveseknél a magasabb átadási hűséget a szerzők az intencionalitás tulajdonításával magyarázzák. A két nem performanciáját illetően találtak különbséget, bár az eredmények nem szignifikánsak. A fiúk inkább kompetitíven viselkedtek, és pontosabban adták át az információkat, mint a lányok. A nemek tudásátadásban betöltött szerepe még tisztázásra vár.

A tradíciók hosszú távú fennmaradását bizonyította Hopper munkatársaival (2010) (22. ábra). 3-5 éves gyerekek 20 fős átadási láncán át is megmaradt a célelérés pontos módja, bár két másik emulatív akció is eredményre vezethetett volna.

22. ábra. A pán-cső oldalnézete. (a) Az emel módszernél a botot a T-rúd alá kell illeszteni. (b) A tol módszerhez a T-rudat a felső nyílásba kell illeszteni. (c) A tol-csúsztat módszernél a bottal a T-rudat hátra kell tolni. (d) A pán-cső nézete a kísérleti személy szemszögéből. Átlátszó műanyag doboz. Az emel módszer látható. (Hopper et al., 2010, pp. 86)

A túlutánzást átadási lánc paradigmában 2-3 éves gyermekeknél vizsgálta Flynn (2008). A gyerekek hat generációs láncán két kísérleti eszközt alkalmazott (23. ábra). Az átlátszó doboznál az irreleváns akciók kauzális szerepének hiánya egyértelmű volt a megfigyelő számára. A nem átlátszó doboz esetében azonban nem lehetett megállapítani a doboz belsejére irányuló manipuláció kauzális szerepét. A korábbi diádikus helyzetekkel szemben, az átadási lánc korai szakaszában kiestek az irreleváns akciók. Az első irreleváns lépés (zár eltávolítása) azonban bizonyos láncoknál megmarad. Ezt a szerző az elsőbbségi hatással magyarázza. A két-akció módszer tekintetében azonban magas fidelitás volt tapasztalható. Az ajtó kinyitásának megfigyelt módját a gyerekek 87%-ban megtartották.

23. ábra. Kísérleti eszközök. A bal oldali, átlátszó dobozba a modell fentről behelyezi a botot. A jobb oldali doboz nem átlátszó. A képen az ajtó felemelt pozícióban látható, a modell a botot az átlátszó csőbe helyezi, hogy elérje a célt, a jutalmat. (Flynn, 2008, pp. 3542)

Szintén az irreleváns akciók átadását vizsgálta McGuigan és Graham (2010). Korábbi módszerüket alkalmazva (McGuigan et al., 2007) 3 és 5 éves gyerekek 8 fős láncait hozták létre (24. ábra).

24. ábra. A modellált akciósor. A cél elérése szempontjából irreleváns lépések: a reteszt rögzítő pecek eltávolítása, bot beillesztése a felső nyílásba. A cél elérése szempontjából releváns lépések: ajtót rögzítő retesz eltávolítása, bot beillesztése az oldalsó nyílásba. Az átlátszó doboznál a kísérleti személyek átláthatják az egyes lépések funkcionális szerepét. Ez a kognitív inferencia nehezebb a nem átlátszó eszköz esetében. A bemutatott akciók: (a) retesz elhúzása, átlátszó doboz, (b) retesz elhúzása, nem átlátszó doboz, (c) irreleváns lépés a bot behelyezése az átlátszó dobozba, (d) irreleváns lépés a bot behelyezése a nem átlátszó dobozba, (e) releváns lépés a bot behelyezése az átlátszó dobozba, (f) releváns lépés a bot behelyezése a nem átlátszó dobozba. (McGuigan, Graham, 2010, pp. 565)

Az átlátszó doboznál az 5 évesek azonnal elhagyták az irreleváns akciókat. A nem- átlátszó eszköznél azonban az első irreleváns lépés megmaradt. A 3 évesek mindkét doboznál megőrzik az irreleváns akciókat, túlutánoznak. A szerzők úgy érveltek, hogy az ötévesek érzékenyebbek a kauzalitásra vonatkozó információkra, mint a háromévesek. Érdekes, hogy azonos feladatnál diádikus helyzetben ellentétes eredményt kaptak. Az ötévesek inkább túlutánoztak, mint a kisebbek (McGuigan et al., 2007).

McGuigan és Graham (2010) szerint a gyerekek a modellnek hamis vélekedést tulajdonítanak a doboz használatára vonatkozóan. Ez azért nem valószínű magyarázat, mert Flynn (2008) kísérletében a gyerekek két bemutatót figyeltek meg az átadás előtt. Ezzel szemben jelen vizsgálatában csak egy bemutatót láttak. Mégis az utóbbi helyzetben őrizték

meg az irreleváns akciókat nagyobb számban. Ha intenciót és hamis vélekedést tulajdonítanának a modellnek, akkor a két bemutató hatására meg kellene nőnie az irreleváns akciók utánzásának (Flynn, Whiten, 2010). A két kutatás részletes összehasonlítása hozzásegít a kutatássorozatunk hipotéziseinek megfogalmazásához (6. táblázat).

FLYNN, 2008 MCGUIGAN, GRAHAM,

2010

Vizsgált korosztály 2-3 éves 3-5 éves

Átadási lánc hossza 6 fő 8 fő

Lánc nemek szerinti összetétele

vegyes vegyes

Lánc első tagja képzett kulturális modell képzett kulturális modell

Eszköz átlátszó és nem átlátszó

problémadoboz átlátszó és nem átlátszó problémadoboz Lépések sorendje és

relevanciája

1. I. retesz eltávolítása a felső nyílásnál

2. I. bot beillesztése a felső nyílásba, háromszor

megérinti a doboz belsejét 3. R. ajtó kinyitása

4. R. bot beillesztése az ajtón 5. R. jutalom kivesz

1. I. retesz eltávolítása a felső nyílásnál

2. I. bot beillesztése a felső nyílásba, háromszor

megérinti a doboz belsejét 3. R. ajtó kinyitása

4. R. bot beillesztése az ajtón 5. R. jutalom kivesz

Módszer Két kipróbálás, két átadás Egy kipróbálás, egy átadás Két-akció módszer Retesz eltávolítás: tol, húz.

Ajtó kinyitása: tol, emel. Retesz eltávolítás: tol, húz. Ajtó kinyitása: tol, emel. Eredmény - Két-akció

módszer

Magas fidelitás.

87% utánozta az ajtónyitás módját.

Magas fidelitás az irreleváns lépésnél.

Alacsony fidelitás a releváns lépésnél. Magyarázat: van előzetes tudásuk arról, hogy kell kinyitni az ajtót, ezért kevésbé figyelte az akciót. Eredmény – két doboz közti

különbség

Nem volt különbség a két eszköz tekintetében. Az irreleváns lépések kiestek.

Ötéveseknél az átlátszó doboz esetében kiestek az irreleváns akciók. A többi láncnál megmaradtak. Eredmény – irreleváns lépés A releváns lépésekhez képest

az irrelevánsak száma csökkent. Az első irreleváns lépést többen megtartották, mint a másodikat.

Irreleváns lépések megmaradtak.

Alátámasztják Túlutánzás elmarad. Túlutánzás megmarad.

6. táblázat. Flynn (2008) valamint McGuigan és Graham (2010) átadási lánc vizsgálatainak összehasonlítása.