Rationale for selecting the districts involved in the study

Aktív korúak ellátása

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk ré- szére nyújtott támogatás. A jogosultságot a települési jegyző állapítja meg. A jogosultság feltétele a munkaképesség-csökkenés, odaítélése a rehabilitációs hatóság megfelelő minősítésétől, az álláskere- sési támogatás folyósításától, valamint a család jövedelmétől függ. A jogosultsági feltételek szigorúak: a támogatáshoz az igénylőnek igazolnia kell, hogy korábban volt munkavégzésből származó jövedel- me, ezért nagy valószínűséggel kevés prostitúcióban élő nő igényel ilyen jellegű támogatást.

Rendszeres szociális segély

Ha a prostitúcióban élő nő megfelel a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatáro- zott egyéb feltételeknek, akkor rendszeres szociális segélyre jogosult. A segély megállapításához az is szükséges, hogy a kérelmező együttműködjön a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel (általában családsegítő szolgálat). Az együttműködés részeként beilleszkedést segítő programokban kell részt vennie: egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadá- son, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban. A folyósítás feltétele az is, hogy az igénylő részt vegyen az iskolai végzettségének megfelelő felajánlott oktatásban és képzésben, külö- nösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzéséig.

A rendszeres szociális segély összege a családi jövedelemhatárhoz igazodik. A rendszeres szociális segély folyósítási feltételei közül az együttműködés teljesítése okozhat nehézséget az utcai prostitúci- óban élőknek, a segély alacsony összege sem motivál minden esetben a jogszabály által előírt együtt- működésre.

Jelentős jogszabályváltozás 2012-ben:

Aktív korúak ellátására családonként egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egy családban egy idő- ben két személy csak abban az esetben jogosult aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglal- koztatást helyettesítő támogatás, a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg („egy család, egy segély” elve).

Lakásfenntartási támogatás

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaikhoz nyújtott hozzájárulás. A támogatás folyósítását a jegyző állapítja meg. A támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztáshoz, a távhőszolgáltatáshoz, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költ- séghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújt támogatást.

Az utcai prostitúcióban élők lakhatási körülményeik miatt (általában alacsony komfortfokozatú, víz, távhőszolgáltatás, csatornázás nélküli lakások; az érintetteknek nincs lakáscélú pénzintézeti köl- csönük) csak kevesen tudnak lakásfenntartási támogatást igényelni. Mivel a támogatás összege ala- csony, esetenként néhány ezer forint, ezért az alacsony jövedelmű, mélyszegénységben élők lakhatási költségeihez csekély mértékben járul hozzá.

Átmeneti segély

A települési önkormányzat képviselőtestülete átmeneti segélyt nyújthat, ha a prostitúcióban élő nő olyan élethelyzetbe kerül, amely a létfenntartását fenyegeti, valamint időszakosan vagy tartósan lét- fenntartási gonddal küzd. A szociális törvény által megfogalmazott pénzbeli ellátások közül ez az, amit a leggyakrabban tudnak igényelni a célcsoporthoz tartozók. Az átmeneti segély odaítélése jöve- delemhatárhoz kötött, igényelni évente néhány alkalommal lehet, összege alacsony, az ügyintézés idő- tartama a jogszabály szerint 30 nap, emiatt a rendkívüli élethelyzeteket, amelyekben gyors, esetenként azonnali segítség lenne szükséges, nem tudja orvosolni.

Természetben nyújtott ellátások

A törvény szerint egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben ter- mészetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás;

b) a lakásfenntartási támogatás; c) az átmeneti segély;

d) a temetési segély.

Természetbeni ellátás különösen az élelmiszersegély, a tankönyvsegély, a tüzelőhöz adott segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifi zetése, valamint a családi szükség- letek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás. Az ellátás természetben történő nyújtásá- nak egyik oka gyakran az az előítélet, hogy a kérelmező nem arra fordítja a támogatást, amire kéri, ezért ezt nem készpénzben nyújtják a számára, hanem valamiféle garanciát jelentő természetbeni formában.

Adósságkezelési szolgáltatás

Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászoruló személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A szolgáltatás adósságkezelési tanácsadásból és adósságcsökkentési támogatásból áll. Az adós- ságkezelési tanácsadás keretében a szolgáltatásban részesülő köteles meghatározott időközönként kapcsolatot tartani a szolgáltatást nyújtó intézménnyel, együttműködni az adósságkezelő tanácsadó- val, háztartási fogyasztási naplót vezetni, életvezetési tanácsadáson részt venni. Az adósságcsökkenté- si támogatás az adósság jogszabályban rögzített részének „elengedését” jelenti, ez az összeg a fennálló tartozás legfeljebb 75%-a, maximum 300 000 Ft (1299,83 CHF). A kérelmezőnek a fennmaradó tarto- zást ki kell fi zetnie, ennek ütemezéséről a szolgáltatóval kell megállapodást kötnie.

Szociális szolgáltatások

A szociálisan rászorulók részére az állam, valamint az önkormányzatok biztosítanak személyes gon- doskodást. Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat saját ottho- nukban és lakókörnyezetükben nyújt segítséget a szociálisan rászorulók számára önálló életvitelük fenntartásában, valamint az egészségi állapotukból, a mentális állapotukból vagy más okból szárma- zó problémáik megoldásában. A személyes gondoskodás a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosí- tott ellátásokat foglalja magában.

Célcsoportunk esetében igénybe vehető alapszolgáltatások:

Családsegítés

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítség- re szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik, amelynek a jegyző, a szociális és egészségügyi szolgáltatók, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat, a társadalmi szervezetek, az egyházak és a magánszemélyek a tagjai, akik jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, szemé- lyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról.

A családsegítés keretében a következőket kell biztosítani: a) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást;

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szoci- ális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését;

c) családgondozást, és ilyen módon a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfl iktusok megoldásának elősegítését;

d) a tartós munkanélküliek, a fi atal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére nyújtott tanácsadást.

Utcai szociális munka

Az alkalmazandó jogszabály szerint az utcai szociális munka keretében fi gyelemmel kell kísérni az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetét és életkörülményeit, szükség esetén kezdeményezni kell az ellátásukat, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedések végrehajtását. A szabá- lyozás az utcán tartózkodók közül egyetlen célcsoportot jelöl meg, és a fi nanszírozást is ehhez rendeli (2005–2011-ig normatív állami hozzájárulás, 2012-től hároméves időtartamra szóló pályázati fi nan- szírozás). Teszi ezt annak ellenére, hogy a 90-es évek elejétől működő, az utcai prostitúcióban élőkkel foglalkozó szervezetek munkájukkal már bizonyították, hogy van létjogosultsága az utcai szociális munkának a prostituáltak körében. A jogi szabályozás egyoldalúsága miatt a prostitúcióban élők kö- rében végzett utcai szociális munkának központi/állami fi nanszírozása nincs, csak pályázati támoga- tásból megvalósuló programokról beszélhetünk.

A tapasztalatok szerint az utcai prostitúcióban élők körében végzett utcai szociális munka ke- retében megkeresésre, segítő kapcsolat kialakítására, szociális és mentális tanácsadásra, krízisinter-

vencióra, természetbeni adományok osztására, az igényelhető ellátásokkal kapcsolatos információ- nyújtásra, egészségügyi felvilágosításra, ártalomcsökkentésre kerülhet sor. Emiatt lenne indokolt a jogszabályban nevesíteni az utcai prostitúcióban élőket is az utcai szociális munka célcsoportjaként, és szükséges lenne a megfelelő fi nanszírozást is hozzárendelni.

Legkisebb munkajövedelem összege 2012-ben

Szociális ellátások összege 2012-ben