South African immigrations and the case of African immigrants

Kérdés, hogy az életviszony és a kérelem vizsgálatnál még milyen körülmények lehetnek irányadók, konkrétabban a jogi álláspontok és érvek figyelembe vehetők-e? Ha a felperes a jogerős elutasító ítéletet követően ugyanazt a kereseti célt jelöli ugyan meg, de új, addig elő nem adott tényekre alapozva, azt a BGH úgy értékeli, hogy lényegében egy másik jogviszonyt ad elő a fél. Konkrét példát tekintve: a felperes vállalkozási szerződésből eredően követeli a beépített ajtók és ablakok ellenértékét az alperestől. A keresetet a bíróság elutasítja, mert a perben nem lehetett megállapítani, hogy a szerződés létrejött-e a felek között. A felperes a második keretesetében jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozott amiatt, hogy a felek között nem állt fenn szerződéses

356 _{MUSIELAK 2000a: 3596. oldal} 357 _{ZÖLLER: 1017. oldal}

358 _{ALTHAMMER: 70. oldal}

viszony. Az alperes ebben a perben arra hivatkozott, hogy a jogerő miatt a kereset nem megengedett. A BGH álláspontja szerint azonban az első perben a felperes szerződésre hivatkozott, a második esetben viszont jogalap nélküli gazdagodás alapján terjesztette elő a keresetét, ami a felek közötti életviszonyt módosította.360

Az életviszony vizsgálatánál a BGH álláspontja szerint egy természetes nézőpontból kell kiindulni, amely vagy a felek álláspontját, vagy a kereskedelmi szokások által elfogadott álláspontot jelenti. Ennek az elhatárolási módnak az előnye a rugalmasság, de sokkal nagyobb a hátránya – nevezetesen a jogbizonytalanság, amit eredményezhet.361

A kereset sikere a jogilag jelentős tényektől függ, vagyis az életviszony meghatározásánál a jogi magyarázatok is fontosak. Ezt Bruns „Sachverhaltprojektion”- nak nevezi, amelynek révén kapcsolat alakítható ki az életviszony (puszta tények) és a jogi nézőpont között. Ezért a német jogirodalomban viszonylag egységesen amellett foglalnak állást, hogy a Streitgegenstand meghatározása jogi álláspontok nélkül végül is nem lehetséges.362 Ha tehát a felperesi kérelem tényelőadása és az ezáltal érvényesíteni kívánt jog kapcsolódnak egymáshoz, akkor az életviszony elhatárolásánál az azonos anyagi jogi kritériumokat is figyelembe kell venni. A BGH érvelése szerint a Streitgegenstand különbözik az azonos kérelmek esetében is, ha az anyagi jogi szabályok az összefüggő igényeket különbözőképpen fejezik ki.363

Althammer emeli ki, hogy a ZPO 308. § I jogszabályhelye a bíróság döntésének terjedelmét a felperes által igényelt konkrét jogkövetkezmény megítélésére korlátozza. Mivel a bírósági döntés az eljárási igény elbírálása tekintetében jogerőre emelkedik, az ítélet tárgyi terjedelme vonatkozásában az a konkrét jogi álláspont (die konkrete

Rechtsschuzform) is számít, amelyre a bíró a döntését alapozza. A jogerő tárgyi

terjedelmének meghatározása kapcsán tehát meghatározó jelentősége kell, hogy legyen az érvényesített jog kifejeződésének is.364 _{Vagyis a Streitgegenstand, azaz a kereset}

eljárásbeli tárgya és az Urteilsgegenstand, az ítéleti tárgy, tehát az ítélettel elbírált jog a jogi minősítés miatt nem teljesen esnek egybe. Az újabb per során az új kereset

Steritgegenstand-ját és a korábbi perben született ítélet Urteilsgegenstand-ját kell

összevetni ténylegesen.

360 _{BGH, NJW 1990, 1975.} 361 _{MUSIELAK 2000a: 3595. oldal} 362 _{MUSIELAK 2000a: 3595. oldal} 363 _{NJW 1993, 2173; NJW 1996, 3151} 364 _{ALTHAMMER: 756. oldal}

Az életviszony és az alkalmazandó jogkövetkezmény közötti kapcsolat azonban nem vezethet oda, hogy az eljárási célokat szétforgácsolja, ezért nem fordulhat elő Németországban az, hogy ugyanazon ténybeli események csak azért képezzenek ugyanazon felek között több eljárást, mert a felperes a kereseti kérelmeit különböző anyagi jogi normákból eredezteti.365 Ezzel kapcsolatos „iskolapéldaként” szokták felhozni azt az esetet, amikor a taxisofőr balesetet okoz. A felperes keresetét elutasítják, mert a taxisofőr nem volt vétkes a balesetben. A másik perben a felperes azonban már nem hivatkozhat a közlekedési szabályok megsértésére és emiatti kártérítésre. Bár különböznek az anyagi igények az alkalmazandó jogszabályok miatt, a tényállítás szerint mindkét perben ugyanaz az életviszony valósult meg, ugyanaz a kérelem is, ezért a Streitgegenstand különbözőségéről nem lehet szó.

Ebből kiindulva ezért is érhette kritika a BGH-nak a fejezet elején hivatkozott vállalkozási szerződéssel kapcsolatos döntését, hiszen az abban irányadó tényállítás lényegében attól nem változott jelentős mértékben, hogy a fél később jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozott. a Streitgegenstand, azaz az eljárási igény mindkét perben ugyanaz volt: a puszta tények (az ablakok és ajtók beépítése az alperes részére) és az az alapján előterjesztett kérelem (az elvégzett munka ellenszolgáltatásának követelése). Az tehát, hogy a felperes először szerződésből eredő követelésre, ezt követően jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozik, már az eljárási igény körén kívül eső, az anyagi jogszabályok alapján kialakítható jogi álláspontnak minősülő körülmény.

Vagyis a jogi álláspontok, az alkalmazandó anyagi normák és az azok alapján irányadó jogkövetkezmények vizsgálhatók a perben, azonban a jogerő szemügyre vételénél a döntő mindig az, hogy az új tények az előző keresetben megjelölt életviszonyt oly módon megváltoztatják-e, hogy az már más történeti tényállást eredményez, ami miatt az előző ítélettől eltérő jogi minősítés is lehetséges.366 _{Tehát nem elég a változatlan}

tényállítás mellett az eltérő jogi megoldások lehetősége, emellett a tényállítások (Klagegrund) különbözőségének fennállása is szükséges.

Vagyis az először tisztázandó kérdéskör az, hogy a tényállítás és a kereseti kérelem azonos-e, ha igen, akkor lényegtelen, hogy ugyanazon tényállításból kifolyólag több jogszabály és így akár több anyagi igény is kapcsolatba hozható a konkrét kereseti tényállítással (Klagegrunddal); ha nem azonos a Streitgegenstand, akkor ezt követően

365 _{MUSIELAK 2000a: 3595-3596. oldalak} 366 _{MUSIELAK 2000a: 3596. oldal}

jöhetnek szóba az alkalmazandó jogi normák és jogkövetkezmények, amelyeknek vizsgálata így már független a jogerőtől.