NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
Pethőné Nagy Csilla
IRODALOM 9.
A középkor irodalmából
A reneszánsz irodalmából
A magyar barokk irodalmmából
A francia klasszicista dráma
2irod_09_2-7.indd 1
A tankönyv … engedélyszámon ...-től tankönyvi engedélyt kapott
A tankönyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)] A tankönyv megfelel a [17/2004. (V. 20.)] OM rendelet 3. számú mellékletében szereplő kompetenciafejlesztő oktatási programcsomag kerettantervének
Lektor: Arató László
Képszerkesztés: Méhes Edit, Pethőné Nagy Csilla
Felelős szerkesztő: Méhes Edit Tipográfi a: Mag Stúdió
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:
© Pethőné Nagy Csilla, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2010
ISBN 978-963-19-6905-4 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. a Sanoma company www.ntk.hu Vevőszolgálat: [email protected] Telefon: 06 80 200 788
A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: 16120/II
Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó Grafi kai szerkesztő: Mikes Vivien Terjedelem: 26,78 (A/5) ív A könyv tömege: 490 gramm 1. kiadás, 2010
Nyomdai előkészítés: B–TEX 2000 Bt.
2irod_09_2-7.indd 2
TARTALOM
A KÖZÉPKOR IRODALMÁBÓL . . . 6 A KÖZÉPKOR . . . 6
Kettős világkép 8 Kettős emberkép 8
EGYHÁZI IRODALOM . . . 9
A vallomás mint lelki önéletrajz . . . 9 Önelemző igény 9Szent Ágoston: Vallomások. A kerti jelenet – részletek 10 Önrefl exió
és útallegória 13 Prózapoétikai eszközök 13 Bibliai útmutatás 14
Himnuszköltészet . . . 17 Jellegzetes szövegcsoport 17Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz 18 Megtapasztalható
tökéletesség 19 Nyelvi megalkotottság 20Jacopone da Todi: Stabat mater… 22 Mária-himnusz 24 Lírai elbeszélés 24 Ima 24 Nyelvi megformáltság 24
A KÖZÉPKOR MAGYAR IRODALMÁBÓL. . . 26 Beilleszkedés 26
Az első magyar nyelven megmaradt vers . . . 26 Az Ómagyar Mária-siralom 26Ismeretlen szerző: Ómagyar Mária-siralom 27 Kapcsolat
a pogány lírahagyománnyal 28 Drámai jelenetezés 28 Nyelvi megformáltság 29Demjén Ferenc: Honfoglalás – részlet 29P. Mobil: Honfoglalás – részlet 29Kovács András Ferenc: Madonna a gyermekkel 30
Prédikáció írott magyar nyelven . . . 30 Ismeretlen szerző: Halotti beszéd és könyörgés 31 Műfajhoz igazodó fordítás 32 Felépítése 32
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd – részlet 33Márai Sándor: Halotti beszéd – részlet 33
Legendák, intelmek, geszták . . . 34 Margit-legenda 34Szent Margit legendája – részletek 34 Az alázat mint erény 37Szent István
intelmei Imre herceghez – részletek 38Anonymus: Gesta Hungarorum – részlet 39
Lovagi epika és líra . . . 40
Lovagi kultúra 40Roland-ének – részlet 40 Jelképhasználat 42 Trubadúrok
és minnesängerek 42Walter von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán 43 Földi szerelem 44Carmina Burana– részlet, Tavasz édes mámorában 45Carmina Burana– részlet, Félre könyvek, doktrinák 46
Egy misztikus utazás – Részletek Dante Alighieri Isteni színjátékából . . . 47 Téma 47Pokol, I. ének – részlet 49 Allegorikus kifejezésmód 51 Út, utazás 52 Párduc, oroszlán,
farkas 53 Vergilius 53 Számszimbolika 54 Cím, műfajszintézis 54Homérosz: Odüsszeia, XI. ének – részlet 54Pál II. levele a Korinthusiakhoz – részlet 55Pokol, III. ének – részlet 56 A Pokol kapujának felirata 57Pokol, XXVI. ének – részlet 58 Találkozás Odüsszeusszal 60 A hit és a tudás példázata 61
Személyesség és öntudat François Villon költészetében . . . 62 Öntörvényűség 62A Nagy Testamentum – részletek 63Ballada a hajdan való idők
szép-asszonyairól 64Ballada a Vastag Margot-ról 65 Életképek egy bordélyházból 66 A lovagi szerelem paródiája 67 Köznapi beszédmód és tolvajnyelv 67Ellentétek (Vegyes költemények és balladák) 68Gyász-irat melyet maga s társai számára szerzett a költő, mialatt fölakasztásukat várták (Vegyes költemények és balladák) 69 Könyörgés az élőkhöz 70 A test pusztulásának víziója 71 Remény a bűnbocsánatban 71A felakasztását váró Villon négy sora 72Négysoros vers, melyet Villon halálítélete szélére írt 72
2irod_09_2-7.indd 3
4
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
A RENESZÁNSZ IRODALMÁBÓL . . . 74 EGY VILÁGIASABB SZEMLÉLET FELÉ . . . 74A polgárosodás kezdetei 74 A reneszánsz önértelmezése 75 Humanisták 77 Esztétikai gondolkodás 77 A reformáció 79
Petrarca szonettjei . . . 80 Daloskönyv 80Ti szerencsés füvek, boldog virágok… 81 Táj és hölgy 81 Késleltetés,
hangváltás 81William Shakespeare: 130. szonett 82Pó, földi kérgem… 83 Vershelyzet, névrejtés 84 Megszólítások 84 Ellentétes mozgások 84 Petrarca hatása 84
A szórakoztató rövidtörténet – Boccacció novellái . . . 85 A Decameron 85Dekameron – Első nap, harmadik novella 86 Összetett elbeszélői helyzet 88
Példázat a példázatban 88 Előadásmód 89
A HUMANIZMUS ÉS A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON . . . 91 Udvari reneszánsz 91
Janus Pannonius költészete . . . 92 Humanista költészet 92Gryllushoz 93Gryllusra 93Szilviáról 93Búcsú Váradtól 94
Búcsúvers 95 Ellentétező szerkezet, idősíkok 95 Humanista természet- és értékszemlélet 96 Egy dunántúli mandulafáról 96 Szöveg szerinti és metaforikus jelentés 97A narni
Galeottóhoz 97 Famotívum 97Ady Endre: Mátyás bolond diákja 98Saját lelkéhez 98 Janus magyar országi költészete 100 Költészetének utóélete 100
A reformáció százada. . . 101 Irodalmi műfajok 101
Balassi Bálint költészete . . . 103
Kompozíciós elv 103 Tematikus elv 104Versek. Harminckilencedik. Hogy Júliára talála, így köszöne neki 104 Epikus keret 105 Képiség 106 Ritmus, zeneiség 106 „Celia” versgyűjtemény. Ötödik. Kiben az Celia szerelméért valógyötrelméről szól hasonlítván az szerelmet hol malomhoz s hol haranghoz 107 Poétikai változások 108 Önelemző lírai személyesség 108 Malom toposz 108 Harangtoposz 109 Összetett hasonlat 109Bánja, hogy hajnalban kell szerelmesétől elmenni 109 Kovács András Ferenc: Hymnus matutinus (Hajnali himnusz) 109Versek. Hatvan egyedik. Egy katonaének 110 Keretes szerkezet 112 Értékállítás 112 Életképszerűség, epikusság és dinamikusság 112Gyűjteményen kívül fennmaradt versek. Adj már csendességet… 113 Szövegvers 115 Reneszánsz vallásosság 115 Istenes versek 116
Rövid pályakép . . . 116 Balassi korai költészete 116 A szövegvers felé 116 A versszerkezet változása 117Borivóknak
való 117
AZ ANGOL RENESZÁNSZ SZÍNHÁZ ÉS DRAMATURGIA . . . 118
Erzsébet-kor 118 Dramaturgia 119 Shakespeare színháza 121
William Shakespeare: Romeo és Júlia . . . 122 Drámai alaphelyzet 124 Konfl iktus 125 Tettváltás-sorozat 125 Véletlen és sorsszerűség 126
Dramaturgia 126 Fény–sötétség 127 Műfaj, hangnem, stílus 127
William Shakespeare: Hamlet . . . 128 I. felvonás, 2. szín – részletek 128 Drámai alaphelyzet 133 Konfl iktus és tettváltás 134 A hamleti
jellem 134 Vers és próza 135 Hamlet viszonya környezetéhez 135 Ophelia 136 Drámai végjáték 137Kormos István: Szegény Yorick – részlet 138Jékely Zoltán: Kormos Yoricktól kérdezem – részlet 138
Rövid pályakép . . . 139 A drámák műfaj szerinti csoportosítása 139Alfred Jarry: Übü király, II. felvonás, 5. jelenet
– részlet 140
AZ ELSŐ „MODERN” EURÓPAI REGÉNY — MIGUEL CERVANTES SAAVEDRA: DON QUIJOTE . . . 142 I. kötet, nyolcadik fejezet 143 Felbomló reneszánsz 148 A lovagregény paródiája 148
Karakteralkotás 149 Figurakettős 150 Viszonylagosság 150
2irod_09_2-7.indd 4
5
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
A MAGYAR BAROKK IRODALMÁBÓL. . . 152 A BAROKK . . . 152
Elnevezése 152 Viszonya a reneszánszhoz és a középkorhoz 152 Világképe 153 Ellen reformáció 153
A barokk Magyarországon . . . 155
A magyar romlás százada 155 A barokk kor műveltsége 155 Irodalom 155Pázmány Péter prédikációiból – részletek 156
A barokk eposz – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem . . . 159 Zrínyi Miklós jelentősége 159
A Zrínyi-életmű önértelmezése . . . 160
Előszó és Zárszó 160Peroratio 161
Segélykérés és eposzi téma . . . 162 Első ének – részletek 162 Keletkezése 164 A műfaj hitelessége 164 Minták, források 164
Invokáció 165 Kompozíció 165
A szultán és serege . . . 166 Második ének – részlet 166
Zrínyi imája és látomása . . . 168
Második ének – részlet 168 Stílus 170
Zrínyi beszéde és a szigetiek esküje . . . 170 Ötödik ének – részletek 170 Barokk hierarchia 172 Retorikus nyelv 172
Zrínyi halála és megdicsőülése . . . 173 Tizenötödik ének – részletek 174 Üdvtörténeti szemlélet 177 Történelem és fi kció 177 A tárgy
és a hős heroizálása 178 Verselés 178Zrínyi Miklós: Az idő és hírnév epigrammaciklus 178
Rövid pályakép . . . 179 Zrínyi politikai koncepciója 179 Az eposz fogadtatása, utóélete 180 Adriai tengernek syrenaia
és egyéb költemények 180
Az irodalmi levél . . . 181 Mikes Kelemen: Törökországi levelek. 37. levél 182 Az emigránsok napirendjéről 184
Mikes Kelemen: Törökországi levelek. 112. levél 184 Párhuzam, metaforikus olvasat 186 A Mikes-próza jelentősége 186
Népszerű világi költészet a XVII–XVIII. században . . . 187
Énekversek 187Őszi harmat után… 187 Bujdosóének 188 Lélek és természet párhuzama 188 Rákóczi-nóta 189 Össznemzeti szemlélet 190
A FRANCIA KLASSZICISTA DRÁMA . . . 192 A FRANCIA KLASSZICIZMUS . . . 192
Klasszikus, klasszicizmus 193 A Napkirály udvarában 193 Racionalizmus 194 A francia klasszicista színház és dráma 194Pierre Corneille: Három értekezés a drámai művészetről – részlet 195Nicolas Boileau: Költészettan – részlet 195 Drámaelmélet 195
Molière: Tartuffe . . . 196 1. felvonás 6. jelenet – részlet 1983. felvonás 6. jelenet – részlet 199
4. felvonás 6. jelenet – részlet 2005. felvonás 3. jelenet – részlet 201 Töretlen népszerűség 202 Keletkezéstörténet 202 Értékkonfl iktus 202 Drámai alaphelyzet 203 A befogadó
várakozása 204 Karakterformálás 204 Érdekérvényesítés 204 Észelvűség 205 Tapasztalás 205 Tragikus végjáték lehetősége 206 Deus ex machina 206
NÉV- ÉS KIEJTÉSMUTATÓ . . . 207
2irod_09_2-7.indd 5
A KÖZÉPK
OR IR
OD
ALMÁBÓL
6
„Az égi és a földi szép”
1. Keressetek halmaz-ábrával hasonló és különböző állításo-kat a középkort jel-lemző két idézet-ben!
2. Hozzatok példákat meglévő ismeretei-tekből az első idézet állításaira!
3. Keressetek az idéze-tekből összetartozó ellentéteket a közép-kor gondol kodásá-ban!
4. Meglévő tudásotok alapján jósol játok meg, milyen témák, mű fa jok, kérdések lehetnek jellem zőek a középkor irodal-mára!
„Borzalmas és nagyszerű kor: hosszú üldöztetés után diadalra jut a kereszténység, véres háborúk után új birodalmak születnek. Embe-rek százezrei pusztulnak el az iszonyú pestisben, a keresztes hadjá-ratokban, miközben csodálatos templomok, paloták épülnek. Eretnekek ezrei halnak iszonyú halált, miközben a középkor nagy egyetemein a »hét szabad művészetet« oktatják. A pápaság hábo-rúra kel a császársággal a földi hatalomért, az egyház erkölcsi fer-tőbe süllyed, s közben mártírok áldozzák életüket a hitért. (…) A középkori kultúra a mai európai kultúra kezdete.”
(Fábián Márton, irodalmár) „A kereszténység, amely egyfajta válasz volt az antik világ válságát, a régi közösségi formák – a városállam, a nemzetségi társadalom, a földközösség – bomlását átélő és elszenvedő ember (…) számára, saját, új boldogságeszményének megfelelően kialakította a maga szépségkoncepcióját [elképzelését] is. Mivel e boldogságeszmény egy dualisztikus [kettős] valóság- és emberképen alapult, az evilág és a túlvilág, a »testi« ember és a »lelki« ember ellentéteinek keretei között fogalmazódott meg, s az értékhangsúlyt az e világ-ról a túlvilágra, a testi, külső emberről a lelki, belső emberre helyezte, ezért szépségkoncepciójában is domináltak [meghatáro-zóak voltak] a transzcendens [tapasztalaton túli] és spirituális [lelki, szellemi] vonatkozások. Természetesen ez az új szépségesz-mény, amely az isteni és lelki szépség jegyében állt, a kereszténység története során korántsem maradt változatlan, bizonyos alapvető meghatározottságokat azonban az elmélet az egész középkoron át újra meg újra reprodukált [ismételt]”.
(Redl Károly: Az égi és a földi szépről)
Fra Angelico: Utolsó ítélet (1431)
Bibliáról szerzett tudásotok és Fra An gelico festménye segítségével beszéljétek meg párban, hogyan gondolkodtak a középkorban a világról, az emberről!
A KÖZÉPKOR
2irod_09_2-7.indd 6
7
A KÖZÉPK
OR IR
OD
ALMÁBÓL
4. Készíts a füzetedbe tudom, tudni akarom, megtanulom táblázatot! Írd be a tudom oszlopba, amit már tudsz, amit ismersz a középkorról! Írj a tudni akarom oszlopba három-négy kérdést, amire a középkor irodalmával kapcsolatban kíváncsi vagy!
5. Írd fel ragasztós cédulára is, amit tudsz, illetve amire kíváncsi vagy!
6. A cédulákat két közös poszterre ragasztva készítsetek osztálylistát arról, amit tudtok, és amit tud-ni szeretnétek a középkorról, a korszak irodalmáról! Kezdjétek el a cédulák csoportosítását! Te-gyétek ki a posztereket az osztályteremben!
7. Dolgozzátok fel a tankönyv ismeretközlő szövegét és táblázatát a szakértői mozaik technikájával! 8. Kezdd el kitölteni a táblázatod megtanulom oszlopát! Írd be a közzétételből és az ismeretközlő
szövegből a számodra új információkat! Folytasd ezt minden óra után a téma végéig!
9. Tekintsétek át a kérdés-posztert, és pipáljátok ki a füzetbeli táblázat tudni akarom rovatának azo-kat a kérdéseit, amelyekre már tudjátok a választ! Folytassátok ezt minden résztéma után a fejezet végéig!
Sokrétűen tagolt, hosszú időt felölelő művelődéstörté-neti korszak. Kialakulása rendkívül hosszú folyamat eredménye. Európa különböző területein lezárulása is más és más időponthoz köthető. Évszázadai során szü-letett meg a nyugati keresztény civilizáció. Időbeli hatá-rait a történelmi, művelődéstörténeti és irodalmi hagyomány szimbolikusan különböző eseményekhez köti. Kezdeteként a Nyugatrómai Birodalom bukásá-nak (476) vagy a Benedek-rend megalapításábukásá-nak évét (529) szokás megjelölni. Irodalmi szempontból a középkorhoz tartozik a kései antikvitás keresztény csá-szárságnak nevezett időszaka is (IV–V. század). Ezt az ókereszténység korának nevezzük. A középkor lezárulását Amerika felfedezésének évéhez (1492) vagy az angol polgári forradalom kezdetéhez (1640) kapcsolja a történettudomány. De műve-lődéstörténeti értelemben a középkor lezárulása sem egyezik meg a történelmi korszakolással. Irodalmi szempontból középkoron csak a rene-szánszig tartó időszakot értjük. A reneszánsz először az észak-itáliai város államokban jelent-kezett, az 1300-as években. A középkor elneve-zést is a reneszánsz használta először (latin: media aetas ’közbeeső kor’). Az általa mintá-nak tekintett antikvitás és a saját kora közötti időszakot jelölte vele, leértékelő minősítéssel. Ez, a középkort „barbárnak”, „sötétnek” tartó
minősítés hosszú időn keresztül megmaradt. A korszak érdemi tanulmányozása, műveltségének, művészetének, bölcseletének átértékelése csak a XIX. században kez-dődött meg. Ennek eredményeként a középkori művelt-ség értékeivel szembehelyezkedő reneszánsz előítélet a mai befogadót talán már kevésbé befolyásolja.
korszak é k déstörté-fo ár or be ir én m b án on zté d) pk 49 he ve ása al. e-z -: -i . éstörté olyamat rulása is rán szü-eli hatá-rodalmi nyekhez bukásá-nak évét ntból a ény csá-. Ezt kor 92) ez e-a .
A XI–XII. század meghatározó képzőművészeti stílusa a román. Legkiemelkedőbb alkotásai a
templomok. Az épületeket tömör formák, vastag falak jellemzik. Szerkezeteik világosan tagoltak és áttekinthetőek. A lébényi román stílusú, egykori bencés apátsági templomot a Győr nemzetség épí-tette 1199–1212 között.
2irod_09_2-7.indd 7
8
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
Kettős világkép
A középkori világkép alapja a Biblia keresztény, metafi zikai szem-lélete. Ez a szemlélet a világot egy megtapasztalható földi szférára (e világ) és egy tapasztalaton túli szférára (túlvilág) osztja. A tapasztalaton túli (transzcendens) világ égi szintje, Isten országa tökéletes, harmonikus, rendezett, örök és állandó. A föld alatti szint a sötétség, a gonosz erők, a sátán birodalma. A középkori gondolkodás rendszerében a földi világ tökéletlen, mulandó és változékony. Az ember számára a földi lét pusztán átmenet az öröklét világába. Ezért a halál nem a vég, hanem a tapasztalaton túli öröklét kezdete. Az embernek úgy kell élnie a földi létben, hogy mindenkor készen álljon a halállal bekövetkező nagy szám-vetésre. Vagyis az ember földi életének minősége: erényei és bűnei határozzák meg helyét az öröklétben. Azt, hogy beteljesítheti-e saját sorsának üdvtörténetét, vagy lelke örök kárhozatra jut.
Kettős emberkép
A kettős világképnek megfelelően a keresztény gondolkodás az embert is kettős természetűnek látja. Isten teremtményeként anyagi (test) és szellemi (lélek) lénynek. A bűnbeeséssel a test a gonosz hatalmába került, de a lélek Istené. Mivel Jézus halálával megváltotta bűneitől az emberiséget, a lélek szabad utat kapott a mennyország, az üdvözülés felé. Ebből fakad, hogy az ember erkölcsi kötelessége a jóra való törekvés, az erényes élet, az állandó öntökéletesítés igénye. A középkor felfogásában az ember méltóságának alapja, hogy Isten képmása. Egyedüli gon-dolkodó lény, aki a teremtett világ hierarchiájának csúcsán helyezkedik el. Ezért az ember nem személyiségként, egyedként fontos, hanem az emberi lényeg általános tartalmaként. Ennek a világképnek a következménye a középkor egyik, ma már
külö-A XII. század végén Franciaországban jelent meg a gótika. Európában a XIV.
század közepéig születtek gótikus alkotá-sok. A gótika elnevezése a reneszánsz idejéből származik. Elítélő minősítése (gót = barbár) eredetileg gyűjtőfogalma volt mindannak, ami az antikvitás eszmé-nyeivel szemben nem minősült ízléses-nek, esztétikusnak. A gótikus templo-mok az égbe törnek, légiesek. Belső tereinek fényviszonyait hatalmas, csúcs-íves ablaksoraik, festett üvegablakaik alakítják ki. A falakat támpillérek erősí-tik, a templom külső és belső kiképzése gazdagon tagolt, díszített. Jacob Alt képén (1838) a kassai Szent Erzsébet-templom látható, előterében a piaccal.
Lovag és apródja a budavári szobor-leletből
Képzeleted segítségével jellemezd a budavári szoborlelet lovagját és apródját!
Duccio di Buoninsegna: Maesta (1308–1311). A középkorban a festészet és a szobrászat építészeti és liturgiai szempontból is a templomok igényeihez illeszkedett. A szobrok, freskók, tábla képek szemléltető jelleggel készültek. A festészet nem alkalmazta a perspektivikus ábrázolás lehetőségeit.
2irod_09_2-7.indd 8
9
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
Graduale kottalappal (XI. század).
A középkor egyházi zenéjének, a gre-goriánnak az elnevezése I. Gergely pápa nevéhez fűződik. Ő gyűjtette össze és jegyeztette le e dallamokat. A gregoriánok egyszólamú, kis hangközökben mozgó, kíséret nélküli, a latin nyelvű szöveg ritmusához alkalmazkodó énekelt dalla-mok voltak. Beépítették a földközi-tengeri népek népzenéjének és a zsidó isten-tiszteletek dalainak hagyományait is.
Az érett középkor irodalma
Egyházi irodalom Világi irodalom
legenda (dramatizált formában is) vallomás példázat prédikáció Epika lovageposz lovagregény geszta intelem (király-tükör) himnusz planctus (siralomének) haláltánc (epikus formában is) Líra lovagi líra: trubadúrköltészet minnesang vágánsköltészet misztérium mirákulum moralitás Dráma* vásári komédia
* a reneszánsz dráma előzményeinél tárgyaljuk majd
nösnek vélt jellemzője, az aszkézis. Az aszkézis a test megve-tését, sanyargatását, az önmegtartóztató életmódra való törekvést jelenti. A középkor értéktrendjében tiszteletre méltó és követendő magatartás a világtól való elfordulás, szemlélődés (kon templa tivitás) és a saját lélek mélységeibe való elmerülés (meditáció).
EGYHÁZI IRODALOM
A vallomás mint lelki önéletrajz
Önelemző igény
Az ókeresztény irodalom korának csúcstelje-sítményeként tartja számon az irodalmi hagyomány Szent Ágoston Vallomások című lelki életrajzát. Augustinusnak ebben a legin-kább szépirodalminak tekintett és műfajte-remtő alkotásában a belső beszéd jut megha-tározó szerephez. Az önmagával vitázó: bűnmegvalló-gyónó, imádkozó, elmélkedő, önelemző beszédmódokat a magáról valló személyiség középpontba állítása fogja egy-ségbe. A mű leghíresebb része a kerti jelenet, amely a beszélő megtérésének pillanatát idézi fel. A vallomástevő azt a misztikus élményét beszéli el, melynek hatására döntő fordulatot vesz élete. Megnyeri a hit bizonyosságát. Gyökeresen szakít szennyesnek és gyűlöle-tesnek érzett múltjával, és az öntökéletesítés, valamint az aszkézis szellemében értelmezi újra életét.
Szent Ágoston (354–430) a numídiai Th a gaste (Afrika)
városá ban született, a pat riszti ka korának kiemelkedő szemé-lyisége. Retorikai
tanulmányokat folytatott Kar thá gó -ban. Élte a római ifj ak kicsa-pongó életét, megismerte az antik irodalmat. Különösen nagy hatást gyakorolt rá Cicero fi lozófi ai és szónoki mun kássága. Tanulmányai befejezése után szónoklattant tanított Karthágóban, Rómá-ban és MilánóRómá-ban, ahol meg-keresz telkedett. Miután visz-szatért Afrikába, Hippo Re-gius ban pappá szentelték. 397-ben a város püspöke lett, a tisztséget haláláig betöltöt-te. A Vallomásokat 397 és 400 között írta.
2irod_09_2-7.indd 9
10
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
Szent Ágoston: Vallomások. A kerti jelenet – részletek
19. (…) Lakásunkhoz csöpp kert is tartozott, és ezt használtuk az egész házzal együtt. Gazdánk, a tulajdonos ugyanis nem lakott velünk. Ide hajszolt tehát szívem zűrzavara, ahol senki sem gátolt magammal vívott szenvedélyes pörömben, míg az el nem csitul – te1 tudtad, miképpen. Én sem sejtettem még a végződését. Üdvös esztelenség ragadott magával, és haldokoltam, hogy éljek. Tudtam, mennyi rossz rejtőzik bennem, de hogy hamarosan milyen jóvá cseperedhetek, igazán nem gondoltam.
Tehát a kertbe futottam, de Alypius2 nyomon követett. Jelenléte nem zavarta magányomat. Ilyen lelkiál-lapotban mikor is hagyott ő magamra engem?
Amennyire lehetséges volt, az épülettől távolabb foglaltunk helyet.
Lelkem borzongott, és zavaros háborgással méltatlankodtam, miért is nem kötök szívem szerint való egyezséget veled, Istenem? Hogy végre ilyet kössek, sürgetve sürgette minden porcikám, és dicséretét egekig magasztalta.
És hogy eljussak idáig, nem volt szükségem kocsira, hajóra, még annyi lépés sem kellett, amennyivel a háztól ülőhelyemig jutottam. Hogy ne csak elinduljak, hanem meg is érkezzek oda, mást nem jelentett, mint az indulás akarását, de erős és elszánt, teljes akarását. Nem félig-meddig sebesült, ide-oda ingó s hányódó akarat kell ide. Az ilyennek egyik fele talpra szökken, a másik pedig elhanyatlik a változó küzdelemben. (…)
25. Kínlódtam és evesedtem.3 A szokottnál jóval erősebben vádoltam magamat. Forgolódtam és hányko-lódtam bilincseimen, bárcsak szétpattannának már egészen. Alig szorítottak ugyan, de mégis szorítottak. Szívem rejtekében szigorú irgalmaddal ott voltál, Uram. Megkettőzted a félelem és a szégyenkezés ostorszí-jait, hogy vissza ne zuhanjak ismét, és így ne pattanjon szét a rajtam még megmaradt kevés és gyönge kötelék, sőt talán új erőre kapjon, s majd keményebben szorítson engem.
Befelé mondogattam: most már csak rajta, most már legyen meg! És a szó már az elhatározás ajtaján kopogtatott. Majdnem megtettem már, és mégse cselekedtem semmit. Vissza ugyan nem estem régi helyze-tembe, közel állottam a célhoz és fáradtan lihegtem. Újra nekifogtam és már kicsi híja, hogy a célhoz el nem értem. Kevés kellett, hogy már-már megragadjam, és erősen tartsam. Ámde mégsem jutottam idáig. Meg nem ragadtam, erősen nem tarthattam. Ingadoztam, hogy haljak a halálnak, az életnek pedig éljek. Nagyobb ereje volt rajtam a silányabb, de rám szakadt szokásnak, semmint a jobb, de még szokatlan vágynak…
Minél közelebb jött az időpont, hogy mássá kelljen lennem, annál több ijedelmet riasztott föl bennem. Ám vissza már nem dobott, el nem forgatott, csak kétségben hagyott.
26. Balga semmiségek és kevély hiúságok, eme régi szeretőim tartóztattak vissza. Megcibálgatták testem köntösét és fülembe suttogták: hát félre hajítasz minket? Ama perctől mi többé nem leszünk veled? Attól a pillanattól tilos lesz örökre ez is, meg amaz is neked?
És ugyan mit susogtak e szavakban: ez is, meg amaz is? Mit súgtak-búgtak, édes Istenem? Irgalmad távoz-tassa szolgád lelkétől mindezt. Milyen szennyes dolgokat súgtak, milyen ocsmányságokat.
Hallgattam ugyan rájuk, de a fülem már félig sem volt ott. Már nem feleseltek nyíltan a szemembe, inkább csak a hátam mögött zümmögtek, és titkon csipkedtek már-már távozófélben, hogy visszanézzek rájuk. Ámde még haboztam, és azért tartóztattak, hogy ki ne ragadjam közülük magam és oda ne ugorjak, ahová hívott a hivatás szava. A csontjaimba évődött szokásom pedig közbeduruzsol:
1 Istent szólítja meg a beszélő, neki tesz vallomást 2 Szent Ágoston bizalmas barátja
3 gennyesedik, itt átvitt értelemben
1. Beszéld meg padtársaddal, miért fontos az ember számára az önmagáról való gondolkodás! Egy-egy nap elteltével vagy fontos esemény után fordítotok-e fi gyelmet a veletek történtek elemzésére, mérlegelésére?
2. Ha írsz naplót, mondd el padtársadnak, miért fontos számodra ez a tevékenység!
3. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával, milyen jellemzői lesznek szerintetek egy olyan szövegnek, amelyik vallomásnak nevezi magát a címében!
2irod_09_2-7.indd 10
11
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
– Nos, gondolod tehát, hogy ezek nélkül valaha is megélsz?
27. Azonban elhalófélben volt már ez a suttogása. Immár föltárulkozott előttem azon a tájon, amerre arcom fordult és ahová féltem még átmenni, az önmegtagadás tiszta méltósága. Derűs volt, de nem könnyel-műen vidám. Vonzó mosollyal hívogatott és így szólt: jöjj csak és ne kételkedj többé. Nemes példák bőséges csapata volt két kegyes kezében, őket nyújtotta felém, hogy fölemeljen és magához karoljon. Számtalan fi ú és leány, megannyi ifj ú ember, de más korúak is, komoly özvegyek és tisztességben megaggott szüzek. Egyik-ben sem maradt gyümölcstelen az önmegtagadás. Örömök lettek gyermekei eme termékeny anyának, és az ő jegyese te voltál, Istenem.
Bátorító mosollyal mosolygott felém, mintha csak mondotta volna: nem teheted meg, amit megtettek e nők és férfi ak? Vajon ezek a nők és ezek a férfi ak a maguk erejéből és nem inkább Istenünk kegyelmével tehették, amit tettek? Urunk és Istenünk adott nekik engem. Miért támaszkodol magadra, hiszen így csupán támolyogsz? Hagyatkozz az Úrra. Ne félj, nem hágy el, hogy lezuhanj a porba. Támaszkodj nyugodtan, ő fölemel és meggyógyít majd téged.
Iszonyú szégyen gyötört, mivel még mindig hallottam a balgaságok zümmögését és egyre tétováztam, egyre csak haboztam. És úgy rémlett ismét, hogy szól a tisztaság:
– Ne hallgass földre húzó szennyes testi vágyaidra, hadd pusztuljanak és hadd enyésszenek. Gyönyörű-séggel csalogatnak téged, de nem hasonlíthatók ezek Urad és Istened törvényeihez.
Ilyen vívódás háborgott szívemben. Magamból indult, és csupán magam ellen. Alypius mozdulatlanul mellettem ült, és csendesen fi gyelt: mi lesz e szokatlan háborgás gyümölcse?
28. Midőn pedig ez a mélyenszántó elmélkedésem teljes nyomorúságomat összeszedte titkos rejtekéből és odatárta lelkem szeme elé, sűrű könnyzáport magával görgető hatalmas vihar kerekedett bennem.
És, hogy szavakban is levezetődjék bennem az egész, fölugrottam Alypius mellől. Úgy éreztem, hogy zokogásomhoz még alkalmasabb lesz a magány. Távolabbra mentem, hogy ne legyen teherré még Alypius jelenléte sem.
Tehát így voltam, és Alypius ezt megérezte. Nem tudom, mit mondottam neki, de gondolom, hogy szóltam valamit, és hangomon már a könnyek súlya rezgett, mikor fölugrottam. Alypius ott maradt, ahol ültünk és módfelett bámult viselkedésemen. Már hogyan is történt, pontosan nem tudom, de valami fügefa alá heveredtem hétrét görnyedten és szabad folyást engedtem könnyeimnek. Fölszakadtak szemem könnyes patakjai és ez kedves áldozat volt neked. Nem ugyanezekkel a szavakkal, de ilyen értelemben nyöszörögtem sok mindent feléd:
– Meddig még, Uram?
„Meddig haragszol még, Uram, szüntelenül? Ne emlékezzél meg régi gonoszságaimról.”4
Éreztem, hogy ezek a gonoszságok béklyóba fognak engem. Ajkam szánalmas szavakat nyögdicsélt. Med-dig? Meddig lesz ez a holnap; és ez az újra holnap? Miért nem most rögtön? Aljasságomnak miért nem veti végét mindjárt ez az óra?
29. Így szóltam és szívem keserves szomorúságával zokogtam.
És íme, a szomszédos házból hangot hallok: Ének csendül, nem tudom hogyan, mintha fi ú vagy leányka mondaná és többször ismételné:
Tolle, lege Tolle, lege Vedd föl, olvasd Vedd föl, olvasd…
Arcom íziben megváltozott. Kutattam rögtön emlékezetemben, akad-e olyan játékféle, amelyben ilyet szoktak énekelni a gyerekek? Egyáltalán nem jutott eszembe, hogy hallottam volna valahol ilyesmit.
Visszaszorítottam könnyeim patakját és fölugrottam. Csupán arra magyaráztam ezt a szózatot, hogy mennyei parancs zendül most felém: üssem föl a könyvet, és olvassam el a legelőször szemembe ötlő fejezetét. Hallottam ugyanis Antalról,5 hogy intést kapott az evangéliumból, pedig egészen véletlenül toppant be annak olvasásakor. Mintha neki mondotta volna a fölolvasott szöveg:
„Menj, add el amid vagyon és oszd el a szegényeknek, és kincsed leszen a mennyekben, és jer, kövess engem.”6 És hozzád tért azonnal erre a csodálatos megnyilatkozásra. Tehát fölajzottan siettem vissza a helyre,
6 Máté evangéliuma, 19,21. 4 szabad idézet a 79. zsoltárból
5 Szent Antal egyiptomi remete volt (meghalt 356-ban)
2irod_09_2-7.indd 11
12
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
ahol Alypius üldögélt, mert ott tettem le az apostol könyvét, midőn fölkeltem onnan. Kezembe kaptam, fölütöttem és csöndben olvastam azt a fejezetet, amelyre először esett a szemem:
„Nem tobzódásban és részegeskedésben, nem bujálkodásban és kicsapongásban, nem civódásban és ver-sengésben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust és ne gondozzátok testeket a vágyakozásokra.”7 Nem akartam már tovább olvasni. Nem is volt erre szükség. E mondat végeztével tüstént a bizonyosság derűje ömlött el szívemben és a kételkedés minden homálya szertefoszlott.
30. Ujjammal, vagy nem tudom miféle jellel megjelöltem a könyvet és azután becsuktam. Arcom nyugodt volt már, amikor Alypiusnak mindent elbeszéltem. Ő pedig ilyeténképpen mondotta el – én ezt nem is sejtet-tem –, hogy mi ment végbe benne. Kért, mutassam meg, mit olvastam a könyvben. Megmutattam. Ő tovább is fi gyelt a szövegre, mint ahogy én olvastam. Nem is tudtam, hogy mi következik: Íme, ez jött: „Karoljátok fel szeretetben azt, aki gyönge a hitben.”8 Alypius ezt magára értelmezte és meg is mondta nekem. Őt azonban ez az intés csak megerősítette. Az erkölcsi fölfogásának igen megfelelő jó szándékhoz és elhatározáshoz – ezen a téren előbb is messze hagyott ő már engem – minden késedelmes habozás nélkül, azonnal csatlakozott.
Innét a hírrel anyámhoz siettünk. Megörült anyám.
Töviről-hegyire elmondottuk a történteket. Fölujjongott győzelmes boldogságban. Téged áldott: „Ki mindent megtehetsz bőven azon túl is, mit is kérünk, avagy megértünk.”9 Látta, hogy sokkal többet adtál neki bennem, mint amennyit szokása szerint ő kért könnyes, keserves sóhajaiban. Magadhoz terelgettél engem, hogy sem feleséget ne keressek többé, sem e világnak semmi más reménységét. Ott állottam immár a hit mérő-vesszején, ahol annyi esztendő előtt neki megmutattál. Siránkozását örömre fordítottad. Bőségesebben, sem-mint ő kívánta. Drágább, tisztább öröm ragyogta be, sem-mint amilyenre véremből sarjadt unokáiban vágyakozott. (Városi István fordítása)
7 részlet Szent Pálnak a rómaiakhoz írt leveléből: 13,13–14. 8 Szent Pál levelének másik részlete: 14,1.
9 részlet Szent Pálnak az efezusiakhoz írt leveléből: 3,20.
4. Mi a szerepe az olvasott részletben a „belső utaknak”?
5. Jellemezzétek az elbeszélői helyzetet! Ki az elbeszélője a részletnek, kit szólít meg, és miről szá-mol be?
6. Melyik részt tartjátok a legfontosabbnak? Miért?
7. Milyennek láttatja az elbeszélő a megvilágosodás előtti életét? Milyennek a kerti jelenetben meg-nyilvánuló lélekállapotát? Hogyan változik meg ez a lélekállapot a bibliai részlet elolvasását kö-vetően? A szöveg kulcsszavait, kulcsgondolatait rögzítsétek szemponttáblázatba!
8. Mit jelent a „haldokoltam, hogy éljek” vagy a „haljak a halálnak, az életnek pedig éljek” szerke-zet? Mi a szerepe benne az ismétlésnek, illetve az ellentétnek?
9. Gyűjtsetek kettéosztott naplóval a szövegből az úttoposzhoz kapcsolható kifejezéseket! Beszél-jétek meg, milyen átvitt jelentésben szerepel a motívum!
10. Példázzátok és értelmezzétek a szövegből kettéosztott naplóval a belső vívódást drámaian és érzék-letesen kifejező prózapoétikai eszközöket (megszemélyesítés, metafora, metonímia, ellentét)! 11. Bizonyítsátok kiemelt szöveghelyekkel, hogy az elbeszélő szemléli, megfi gyeli, értelmezi, elemzi,
értékeli önmagát! Szövegből vett érveiteket rendezzétek szemponttáblázatba! 12. Vajon mi a szerepe Alypiusnak, Ágoston barátjának a részletben?
13. Gyűjtsétek össze a külső eseményekre vonatkozó elemeket! Magyarázzátok meg, miért kevés a külső esemény az elbeszélésben!
14. Írj olvasónaplót! Milyen érzéseket, gondolatokat ébresztettek benned a szövegrészletek! 15. A vallomás bensőséges beszédhelyzet. Szerinted közzétehető, nyilvánosság elé tárható-e? Fejtsd
ki és támaszd alá érvekkel véleményed 10-12 mondatban!
2irod_09_2-7.indd 12
13
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
16. Olvasd el az órai feldolgozásra és jegyzeteidre refl ektálva jelöléstechnikával a tankönyvi értelme-zést! Tegyél jelet oda, amiről az órai értelmezésben is szó volt. Tégy + jelet oda, ami új meg-közelítés, órán nem volt róla szó. Tegyél – jelet oda, amit a tankönyv másképp értelmez, mint ti az órán. Tégy ? jelet ahhoz, amit nem értesz a tankönyvben, ahol kérdésed van. Tégy * jelet oda, ahol neked jutott eszedbe olvasáskor valami új gondolat, megjegyzés. Készíts jelöléstáblázatot a kulcsszavakból!
Önrefl exió és útallegória
A Vallomások egyes szám első személyű elbeszélője közvet-lenül Istenhez szólva tárja fel lelki fejlődésének folyamatát. Ennek a lelki folyamatnak a kezdete a beszélő egykori bűnös, tévelygő élete, melyben a boldogságot a testi örö-mökben és a kor különféle szellemi irányzataiban kereste. Lelki fejlődése az igaz útra való rátalálásig, a vívódásoktól a megtérésig tart. Azt az utat járja be, amíg a hánykódó lélek végül békét talál a keresztény hitben. A részletben kevés és érdektelen a külső esemény. A szöveg drámai ere-jét az erőteljes önrefl exió elbeszélése adja. A visszatekintő vallomástevő elemzi, értelmezi, értékeli saját lelki folyama-tait. A részlet meghatározó, visszatérő toposza az út-alle-gória („eljussak idáig”, annyi lépés sem kellett”, „ne csak
elin-duljak, hanem meg is érkezzek”, „közel állottam a célhoz és fáradtan lihegtem”, „azon a tájon, amerre arcom fordult és ahová féltem még átmenni”, „magadhoz terelgettél engem”).
Az út minden térben és időben zajló folyamat legelemibb jelképe. Az allegória jelentése itt azonban nem egyszerűen az élet időben való haladása. Sokkal inkább az én belső mélységeibe alászálló lélek utazása. A helyes emberi maga-tartás keresésének keresztény allegóriája. A kép Ágoston-nál válik a középkori gondolkodás egyik meghatározó toposzává. Hagyománya többek között Dante Isteni
szín-játékában örökítődik tovább.
Prózapoétikai eszközök
A belső vitát, az ellentmondásos és izgatott lélekállapotot az ismétlés és ellentét változatos alakzatai fejezik ki. Az ellentétezés különböző nyelvi szinteken jelenik meg. Így a szószerkezetek, a tagmondatok és a mondatok vagy szöveg-részek szintjén („haldokoltam, hogy éljek”, „Tudtam, mennyi
rossz rejtőzik bennem, de hogy hamarosan milyen jóvá csepe-redhetek, igazán nem gondoltam.”, „haljak a halálnak, az életnek pedig éljek”, „üdvös esztelenség”). A vívódást az
önfel-szólító és kérdő mondattartalmak teszik drámaivá. Az érzékletességet fokozzák a gazdagon alkalmazott képek.
Metoní-miák
„Ide hajszolt tehát szívem zűrzavara” „Lelkem borzongott” „Szívem rejtekében” Meta-forák „hánykolódtam bilincseimen” „a szégyenkezés ostorszíjait” „balga semmiségek és kevély „hiúságok, eme régi szeretőim”
Meg- személye-sítések
„a szó már az elhatározás ajtaján kopogtatott”
„milyen szennyes dolgokat súgtak, milyen ocsmányságokat”
A vallomás (latin: con fessio ’gyónás, be-vallás’) az epika körébe tartozó, ugyan-akkor rendkívül személyes, a gyónással rokonítható lelki önéletrajz. Középpont-jában a vallomást tevő lelkének belső tör-ténései állnak. A beszélő szándéka a leg-mélyebb és legőszintébb önelemzés. Ezért visszaemlékező, elmélkedő és szemlélődő magatartás- és beszédmódok váltogatják egymást a szövegben. A vallásos elmélke-désben jelen vannak a gyónás, az ima, a hitvita vagy a teológia műfaji elemei is. Szent Ágoston műve irodalmi hagyo-mányt teremtett. A barokk vallomásiro-dalomból kiemelhetjük II. Rákóczi Fe-renc, a felvilágosodás korából Rousseau vallomásait. A műfaj, eltávolodva az ere-deti vallásos elmélkedéstől, máig élő ha-gyományt hozott létre a regényirodalom-ban is. Hatott a XIX. századi napló- és levélregényekre (Goethe: Ifj ú Werther
szenvedései, Kármán József: Fanni hagyo-mányai). Valamint a XX. század első
sze-mélyben megírt, önéletrajzi természetű regény világaira is (Márai Sándor: Egy
pol-gár vallomásai, Nádas Péter: Év könyv).
2irod_09_2-7.indd 13
14
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
Bibliai útmutatás
A belső vita a személyiség élet és a halál közti in-gadozása. A halál a bűnös életnek, a lélek elkár-hozásának feleltethető meg. Míg az élet a hit bizonyosságának megnyerése. A személyiség ön-töké letesítésre való folyamatos törekvése, mely-nek végső célja az üdvözülés, a halál utáni öröklét elnyerése. A bizonyosság elnyerésének formája az isteni sugallat, amely a Szentíráshoz vezeti Ágos-tont. A találomra felütött Biblia Szent Pál ró-maiakhoz írt levelének szöveghelyénél nyílik ki. Annál a résznél, amely az érzéki élvezetek eluta-sításához köti a hit megnyerésének lehetőségét. A Biblia közvetítette isteni üzenet elolvasása egyben a vívódó lélek megvilágosodásának szent pillanata. A Vallomások tehát a vívódó, önmaga lelki rezdüléseire fi gyelő, önelemző egyént állítja középpontba. Ez egy új típusú személyiség meg-jelenését jelenti az európai kultúrában. Babits Mihály, a modern magyar költészet egyik alkotó-ja ezért nevezheti Szent Ágostont „a modern
gondolkodás első mesteré”-nek.
Az olvasási technika megváltozása. A lelki-gondolkodási folyamatok belső mélységeit föltáró önelemzés lehetőségét
az olvasás technikájának jelentős változása teremtette meg. A III–IV. századtól a tekercsek helyett elterjedtek a kézzel írt, könyv formájú kódexek. Ennek következtében felszabadult a kéz. Olvasás közben a befogadó jegyzeteket készíthe-tett. A hangos olvasás helyét egyre inkább a néma olvasás vette át. Ez gyorsabb tempót eredményezett, és befelé fi gyelő, mélyebb gondolkodást tett lehetővé. A középkori ember megismerési folyamataiban az antikvitás „külső beszédre” irányultsága helyett (fi lozófi ai dialógus) egyre fontosabb szerepet kezdett betölteni az önmagába forduló „belső beszéd”.
Keresztény bölcselet. A középkori fi lozófi a szorosan kötődik a kereszténység eszményéhez. Ugyanakkor kötődik az
ókori fi lozófi ához, Szókratész, Platón és Arisztotelész munkáihoz is. Platón tanait Ágoston közreműködésével a patrisztika örökítette tovább. Arisztotelész bölcseletét Aquinói Szent Tamás kapcsolta a kereszténységhez, és építette be a skolasztikába. Mindez mutatja, hogy a középkor ismerte az ókori hagyományt és sok szállal kötődött az antikvi-táshoz.
A patrisztika a korai keresztény bölcselet (II–VIII. század) elnevezése (latin: patres ’atyák’). Fénykora a IV–V. század. Legfőbb fi lozófi ai kérdése a hit és a tudás viszonya volt. Gondolkodásának előterében a hit állt. Jelentős fi lozófusai az egyházatyák, akik hittudományi érvelésüket a Szentírásból vett helyekkel támasztották alá. A korszak legjelentősebb kulturális központja a zsidó, keresztény és görög műveltséget egyaránt befogadó Alexandria volt. Itt indult meg az antik metafi zikus [a tapasztalaton túlival foglalkozó] fi lozófi ai hagyomány, Platón bölcseletének beépülése a keresztény gon-dolkodásba. Az ógörög fi lozófus, Platón (i. e. 427–347) művei jelentős hatást gyakoroltak nemcsak a középkori, de későbbi korok európai művelődésére is. Rendszerének meghatározó gondolata az ideatan. Platón szerint a világ két ellentétes természetű részre oszlik. Egy érzékszerveinkkel felfogható, fi zikai, látható világra. Továbbá egy tisztán szel-lemi, érzékszervekkel felfoghatatlan, csak a gondolkodás által megközelíthető világra. Ez a nem anyagi természetű világ az ideák világa. Tökéletesebb, örökkévaló az érzékek számára hozzáférhető, mulandó és tökéletlen anyagi világgal szem-ben. De minden látható jelenség részesült a megfelelő ideából. Vagyis, amit például szépnek látunk, azért szép, mert „árnyképe” a szépség ideájának. Platón bölcseleti rendszerében az ember is kettős lény. Teste látható, anyagi természetű. Lelke viszont fi zikailag nem érzékelhető, halhatatlan, és az ideák világában otthonos. Platóntól eredeztethető az anyag és a test megvetésének hagyománya is. E hagyomány a patrisztika legnagyobb alakjaként számon tartott Szent Ágoston emberképén keresztül válik a keresztény gondolkodás részévé. Ágoston Platón bölcselete mellett átvette a hellenizmus-nak azt a gondolatát, hogy a fi lozófi a legfőbb feladata a boldogság mibenlétének keresése. Szerinte a boldogság elsősor-ban Isten megismerését jelenti. Úgy vélte, Isten csak szellemileg felfogható valóság, akinek minden tulajdonsága (töké-letesség, jóság) önmagával azonos. A teremtett világ az Istenben való részesedés révén és arányában létezik. Ágoston az
Sandro Boticelli: Szent Ágoston (1488 k.)
Milyen eszközökkel teremti meg az alkotó a me-ditáció, az elmélyült befelé fordulás helyzetét?
2irod_09_2-7.indd 14
15
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
Eadwine canterbury írnok a szkriptó riumban (1150 körül)
embert a szellemi természetűnek gondolt lélekkel azonosítja. Elgondolása szerint Istennek a lélekben való jelenlétéből következik, hogy a léleknek saját magában kell őt kutatnia. A boldogságot tehát a léleknek önmaga megismerésén keresztül kell keresnie. Az erkölcsi rossz okát az ember szabad akaratában látja. Tanítása szerint a bűnbeesés után az emberi lélek önállósult, szabadságában áll, hogy jót vagy rosszat cselekedjen.
A skolasztika (IX–XV. század) a keresztény fi lozófi a második nagy korszaka. Az elnevezés (latin: schola ’iskola’) a
fi lozófi ai oktatás intézményes és tervszerű jellegére utal. A képzés helye Nagy Károly korától a reneszánszig a székes-egyházi, kolostori és udvari iskola, majd a városi iskolákból kialakult egyetem (universitas). Az oktatás tárgya a hét szabad művészet (septem artes liberales) volt. Ezen belül a nyelvtant, dialektikát és logikát foglalta magába a trivium, illetve a számtant, geometriát, zenét és csillagászatot a quadrivium. A dialektikában a fi lozófi át, a retorikában pedig az etikát is tanították. Később a bölcselet önállósult, és a hét szabad művészet, valamint a teológia között kapott helyet. A skolasztikus gondolkodás határozottan tekintélyelvű volt. A Biblia, az egyházatyák és a zsinatok tanítására támasz-kodott. Az egyházatyák által közvetített, Platónra épülő hagyomány mellett a skolasztika befogadta a muszlim és zsidó közvetítéssel érkező arisztotelészi bölcselet hagyományát is. A skolasztikus gondolkodás legnagyobb alakja Aquinói
Szent Tamás (1225–1274) volt. Filozófi ai rendszere Arisztotelész bölcseletére támaszkodott. Világmagyarázatának
központi gondolata az okság fogalma. Gondolkodásrendszerében Isten a legfőbb ok, a hit igazságai megelőzik az érte-lemből fakadó igazságokat. Úgy véli, a hit igazságait a természetes értelem nem éri föl, de a tudás megvilágíthatja a hitigazságokat.
Kolostori kultúra és szerzetesrendek a középkorban. A korai
középkorban a vallásos és kulturális élet fő központjai szerte Euró-pában a keresztény élet teljes, halálig tartó gyakorlására alapított, elkülönült közösségek voltak. A kolostori közösségek, a szerzetes-rendek szigorú szabályok (regulák) szerint éltek. Tagjaik egész életükre engedelmességet, szegénységet és szüzességet fogadtak. A szerzetesrendek nemcsak méretükben és gazdagságukban különböztek, eltértek alapításuk céljaiban és életmódjukban is. A szerzetes- és apácakolostorok az írásbeliség letéteményesei vol-tak. Gyűjtötték és más kolostoroktól megszerezve másolták, eset-leg fordították a kéziratokat (kódexek), a meglévő szövegeket széljegyzetekkel látták el.
A nyugati egyház területén legkorábban Nursiai Szent Bene-dek szervezte egybe társait (529). A bencés rend (BeneBene-dek-rend) a nyugati kereszténység legjelentősebb kolostorát alapította meg Monte Casino hegyén. Vezető szerepét évszázadokon keresztül megőrizte. A mindennapi vallásos életnek a XII. századig ez a rend szabott mércét. Regulája szerint minden bencés kolostornak könyvtárral kellett rendelkeznie. A szerzeteseknek előírta az olva-sást és a munkát. Jelmondatuk: Ora et labora! (Imádkozz és dol-gozz!).
A olvasott szöveg alapján igaz vagy hamis?
1. A középkor teljes mértékben szakít az antik hagyo-mánnyal.
2. Platón világ- és emberképe hasonlít a keresztény világ- és emberképhez.
3. Az ember dönthet arról, hogy jót vagy rosszat cselek-szik.
4. A Biblia a középkori bölcselők hittudományi érvelésé-ben tekintélynek számított.
5. A középkor bölcselete az értelmet a hit fölé helyezi. 6. A középkori oktatás helye a városi iskolából kialakult
egyetem.
7. Az arisztotelészi bölcselet a középkorban nem örökí-tődött tovább.
A Monte Casinó-i monostor
2irod_09_2-7.indd 15
16
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
A XII. századtól a nyugati társadalom hirtelen elő-retörésének megindulásával sorra alakultak az új szer-zetesrendek. Szent Ágostont választották védőszent-jüknek az Ágoston-rendiek. A gondolkodás szigorú iskolája mellett a hallgatásra, a testi munkára, a zsol-táréneklésre és szolgálatra (térítés, tanítás, gyógyítás) kötelezték el magukat. Örökségüket a Domonkos-rend vitte tovább.
1115-ben, néhány évvel az Ágoston-rend megszer-veződését követően, Szent Bernát megalapította a ruházatukról fehér barátoknak is nevezett ciszterciek rendjét. A ciszterciek Szent Benedek eredeti, elha-gyottnak ítélt reguláihoz kívántak visszatérni. A belső fegyelmet, keménységet és egyszerű életvitelt tartó ciszterciták a településektől távolabb telepedtek le. Ahol megjelentek, magas gazdasági kultúrát hoztak létre. A majorok irányítását olyan pontosan szabá-lyozták, ahogy az istenszolgálat rendjét.
A karthauzi szerzetesek némasági fogadalmat tet-tek, ezért néma barátoknak is nevezik őket.
1120-ban Szent Norbert alapította a premont-reiek rendjét.
A XIII. századtól jelentek meg a kolduló rendek. Elterjedésük összefügg az egyház elvilágiasodása ellen fellépő evangéliumi szegénységet vagy apostoli életet hirdető mozgalmakkal. Létrejöttükhöz az egyre hatá-rozottabban megjelenő városiasodás, valamint az egyetemek szabadsága is hozzájárult. A koldulóren-dek közül a legjelentősebb a domonkosok prédikáló és kolduló rendje, valamint az Assisi Szent Ferenc ala-pította ferences rend. Ez utóbbi az egész keresztény-ségre kiterjedő szervezetté vált. Fő megélhetési forrá-suk az esetenként kapott alamizsna volt. A ferencesek jelentős szerepre tettek szert az oktatásban, fontos érdemük volt az arisztotelészi tudományok, új vita-formák és tanítási módszerek elterjesztésében. A fe-rences rend női ága az Assisi Szent Klára által alapí-tott klarissza apácarend.
1. Készíts fürtábrával vázlatot az olvasott szövegből!
2. Nézz utána a világhálón, milyen szerzetes-rendek működnek ma Magyarországon! Melyik milyen, a társadalom számára hasznos tevékenységet folytat!
3. Keresd meg a világhálón, miért hívták a klarisszákat eleinte damianitáknak! Miért nevezték őket „Szegény Nővéreknek”? Kik a rend magyar származású szentjei? 4. Értelmezd Szent Klára követőinek hitval-lását! „Ezüstöm, aranyam nincs, de amim van, azt neked adom.” (ApCsel 3,6)
Assisi Szent Klára Simone Martini (1284– 1344) freskóján
Utcarészlet, Assisi
Nursiai Szent Benedek. Részlet Fra An-gelico egyik freskójáról (XV. század)
2irod_09_2-7.indd 16
17
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
Jellegzetes szövegcsoport
A középkori irodalom legjellegzetesebb szöveg-csoportját alkotják a himnuszok. A himnuszkölté-szet továbbörökítette az ókori latin kultúra hagyo-mányait, ugyanakkor tematikája, jelképrendszere a Bibliára és a korai keresztény egyház teológiai ha-gyományára épült. Ez a hagyomány magába olvasz-totta a népvándorlás során Európába érkező po-gány népcsoportok gondolat- és motívumvilágát is. A középkor művészetét, így himnuszköltészetét is, a keresztény közösségben betöltött szerepe hatá-rozta meg. Az énekversek a mindennapi élethez szorosan hozzátartozó vallásgyakorlat és lelkiség szolgálatában álltak. A szerzőségnek nem tulajdo-nítottak jelentőséget. Ennek oka, hogy a középkor gondolkodásmódja az ember ál talános lényegi-ségére helyezte a hangsúlyt, művészete meghatá-rozóan Isten dicsőségét szolgálta. A középkori szö-vegek névtelenségét (anonimitását), az a tény is magyarázhatja, hogy a beszélő egy közösség tagja-ként, annak nevében szólal meg a műben. A nagyra becsült szerzők nevét gyakran mégis megőrizte az irodalmi hagyomány. Ennek oka, hogy személyük jelentősége magának a műnek is tekintélyt köl-csönzött.
A XII–XIII. század fordulójától a bibliai témák mellett a szentek tisztelete is a himnuszköltészet egyre gyakoribb témájává vált. A katolikus egyház olyan embereket nyilvánít(ott) szentté, akik Isten előtt példa értékű életet éltek, s ezért felmagaszto-sultak. A szentek a katolicizmus hite szerint a hoz-zájuk imádkozókat segítik az isteni kegyelem elnyerésében, az üdvözülésben. Ilyen, nagy tiszte-letnek örvendő, a himnuszokban is megénekelt szentek például Mária és József, az apostolok vagy a korai kereszténység vértanúi.
A bibliai témák újraalkotása és a jelképes kife-jezésmód következménye, hogy az újszerűség nem számít értéknek a középkor művészetfelfogásában. Helyette sokkal inkább a mintakövetés, a toposzok használata érvényesül. A szövegalkotás gyakori eljárása a kompiláció (latin: ’szálanként összeszed, gyűjt, zsákmányol). Ez több mű szövegrészletének felhasználását, beemelését jelenti az irodalmi vagy tudományos alkotásba. Így az egy-egy alaptémát variáló alkotások gyakran más szövegek szó szerinti átvételei vagy változatai, újraírásai.
Bolgár művész – Krisztus születése
Himnuszköltészet
Assisi Szent Ferenc (1182–1226) az itáliai Assisi
egyik jómódú kereskedőcsaládjának gyermekeként született. Maga is kereskedőként kezdte pályáját, majd katonáskodott. 1205-ben szakított addigi élet-módjával, és az evangéliumi szegénység mellett köte-lezte el magát. 1210-ben tizenegy követőjével Rómába ment, hogy az élet egy új útját, a világiasság minden formájáról való lemondást rajzolja meg a pápa előtt. Így lett a ferences rend megalapítója. 1212-ben női szerzetet alapított. Halála után öt évvel avatták szentté.
2irod_09_2-7.indd 17
18
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz
Mindenható, felséges Atyánk, hozzád száll a dícséret, magasztalás, tisztelet és hála. Minden a te tulajdonod, s nincs ember, aki méltó lenne nagy neved kimondani.
Áldott vagy, Uram, s kezed minden műve áldott, legfőképpen öreg bátyánk, a Nap:
az égből néz ő le, és tőle világos a nappal, és ékes, szépséges ő, tündökletes,
ó, felséges Atyánk, mint te magad.
Dícsérjen téged nénénk, a Hold, meg a Csillagok, te formáltad őket, s mind oly gyönyörűen ragyog. Uram, dícsérjen téged bátyánk, a Szél,
a levegő, meg a felhő, a derűs ég s a vihar, te táplálod teremtményeid ezek áldásival. Dícsérjen téged kedves húgunk, a Víz, aki hasznos, alázatos és tiszta is. Uram, dícsérjen téged öcsénk, a Tűz, vele gyujtasz fényt napszállat után, szép és félelmetes ő, erős és vidám.
Uram, dícsérjen téged jóságos Földanyánk, ki hátán hordoz minket s áldásait árasztja ránk: mienk pompás virága a réten s gyümölcse a fán.
Boldogok, Uram, akik szerelmedért másoknak megbocsátanak, akik betegséget szenvednek el és keserű kínokat,
boldogok, kik békén tűrik a föld nyomorát, mert elnyerik ők, felséges Atyánk, fényes koronád. Dícsérjen téged testvérünk, a testi halál,
akitől emberfi a nem menekülhet, –
jaj annak, akit a végső perc halálos bűnben talál! Boldogok, kik szent akaratodban megnyugosznak: a második halált nem kell elszenvedni azoknak. Dícsérjétek Urunkat, ég s föld seregei,
áldjátok őt és nagy alázattal szolgáljatok neki!
(Képes Géza fordítása)
Giotto de Bondone: Szent Ferenc megszabadítja Arezzo városát a démonoktól (1300 körül) 1. Készítsetek címmeditációt asztalterítő-technikával! A cím összetett szavának mindkét tagjához
írjatok képzettársításokat, meglévő ismereteket!
2. Fogalmazzátok meg, miért furcsa a középkori gondolkodásmód szempontjából ez a himnusz-cím!
José de Ribera: Szent Ferenc a toszkán dombok közé visszavonulva megkapja az égből a stigmákat (1642)
2irod_09_2-7.indd 18
19
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
3. Hogyan értelmezi újra a szöveg egésze a címet?
4. Pipáljátok ki az asztalterítőn azokat a műfaji információkat, amelyek az olvasott szövegre is érvényesek! Mit örökít tovább a vers az ókori himnuszköltészet műfaji és szerkezeti hagyomá-nyaiból?
5. Vizsgáljátok meg a himnusz beszédhelyzetét! Kiket, miket szólít meg a beszélő közvetlenül és közvetetten? Kiket szólít fel a beszélő? Mi a logikai menete a meg-, illetve felszólításnak? Készít-setek logikai láncot! Mi a „kórus” szerepe, mire vannak felszólítva?
6. Hogyan látja a beszélő a teremtett világ rendjét? Milyennek látja a Teremtő és a teremtett világ viszonyát? Mutassátok be kettéosztott naplóval!
7. Milyennek látja a beszélő a teremtmények egymáshoz való viszonyát? Mutassátok be kettéosztott naplóval!
8. Milyennek tapasztalja a beszélő a teremtett világot, az emberi életet és környezetét? Mutassátok be kettéosztott naplóval!
9. Milyen költői képek és gondolatalakzatok hogyan fejezik ki a Teremtő és teremtett világ rendjét, viszonyrendszerét?
10. A himnusz gondolkodásmódjának mely jellemzői mutatnak túl a középkori szemléleten? Mivel? 11. Nézz utána, kik voltak a trubadúrok! Írj rövid esszét: a vers alapján vajon miért nevezték Assisi
Szent Ferencet „Isten trubadúrjának”?
12. Értelmezz részletesen kettéosztott naplóval néhány, a fényszimbolika, illetve a családiasság jelen-tésköréből választott metaforát!
Megtapasztalható tökéletesség
Az olasz nyelven prédikáló és író Szent Ferenc köl-tészetében a keresztény hit újfajta szellemisége szó-lal meg. Naphimnuszát az olasz nyelvű költészet első jelentős alkotásaként tartja számon az irodalmi hagyomány. A vers a 148. zsoltár újraírásaként indul. Ám új tartalmakkal is telíti a himnuszkölté-szet biblikus és középkori hagyományait. Beszélője a világ minden teremtményének nevében szólal meg, és a mindenséget, akár egy összehangzó kórust, a teremtő Isten dicsőítésére szólítja fel. A kor gon-dolkodásmódjára az anyagi természetű világtól való elvonatkoztatás (miszticizmus) volt jellemző. Ezzel szemben a Naphimnusz beszélője mindvégig kap-csolatban marad a látható világgal, a megtapasztal-ható földi tényekkel és az emberrel. Miközben fel-sorolja a teremtés elemeit, a természetben, azaz a teremtményekben gyönyörködve magasztalja Istent. A ferences himnuszköltészet újdonsága épp természetszemléletében ragadható meg. A közép-kori földművelő ugyanis a természetben, annak cik-lusai szerint él. Nem különállóként tekintett a ter-mészetre. A városlakó viszont szükségképp elszakad a természettől. Mivel különállóként tekint rá, viszo-nyul is hozzá, refl ektál rá.
Id. Jörg Breu: Clairvaux-i Szent Bernát jó termésért imádkozik az arató testvérek körében (1500) Kapcsold a képről leolvasható információt a ciszterciek regulájáról olvasottakhoz! Nézz utána, miért nevezték Szent Bernátot „mézajkúnak”!
2irod_09_2-7.indd 19
20
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
Nyelvi megalkotottság
Az Úr teremtő voltát, mindenható és gondoskodó jelenlétét érzékeltetik a himnusz fénymetaforái (vi-lágosság, sugárzás, ragyogás, fényesség). Ezek a me-taforák a szentségen túl az ember megvilágosodásá-ra is utalhatnak. A víz metaforikus értelme is kettős. Egyszerre jelölheti az emberi lét nélkülözhetetlen feltételét és a lélek szomját oltó hitet, az új életre születést (keresztvíz). A beszélő a teremtett világot rendezettnek és egységben lévőnek érzékeli. A te-remtményekben a teremtés tökéletes munkájára ismer. Isten és világ, természet és ember harmóniá-ját, egységét jelölik a testvériesség és családiasság köréből vett metaforák (familiarizmus). A
megszó-halmozásfokozás ellentét
gondolatritmus
„hozzád száll a/
dícséret, magasztalás, tisztelet és hála”
„ékes, szépséges ő, tündökletes” „Dícsérjen téged…”
„Uram, dícsérjen téged…” „a derűs ég s a vihar”„tőle világos a nappal”
„vele gyujtasz fényt nap szállat után”
„jaj annak Boldogok, kik”
A vers jellemző gondolatalakzatai
A középkor természet- és időszemlélete. A középkor
szemléletében a természeti világ és az ember egységet alkot. Mivel a megélhetés alapja meghatározóan a földművelés, a középkori ember magát is a természet részeként tapasztalja meg. A világ jelenségeire mint Isten teremtményeire tekint, s a természetet az emberi szervezethez hasonlóan képzeli el. Ezt a szemléletet közvetíti a természeti jelenségeket az emberi testré-szekkel megnevező metaforikus gondolkodás (a föld csontjai = kövek). Mindez magyarázatot ad arra a tényre is, hogy a középkori művészetben a természetre való rácsodálkozásnak nincs különösebb szerepe. Nincs, mert a középkor embere a természetet nem tőle különálló jelenségként érzékelte. Az emberi tevé-kenység természeti ciklusokhoz volt kötve, az életmód és a technika lassan változott. A természet állandó-sága az emberben a világ állandóságának, a lényeg változatlanságának a képzetét keltette. Ezért a közép-kor nem ismeri az e világban a fejlődés fogalmát. Idő-szemlélete ciklikus. Úgy véli, tapasztalja, hogy az idő nem halad, hanem telik, az események önmagukat ismétlik. Ettől azonban lényegesen eltér a
középkor-id. Pieter Bruegel : Tavasz, részlet (1565)
laló számára a természet nem pusztán az emberi élet tágabb környezete. Szépsége, ereje, változatossága és termékenysége csodálattal tölti el. Ebben a szem-léletben a halál is megszelídül, hiszen Istentől való, és az üdvözülés ígéretét rejti.
A vers meghatározó alakzatai az archaikus, bib-likus beszédmód hagyományai szerint alakítják a versritmust. A szótagszám még kötetlen, de már megjelenik, bár nem következetesen, a rímhaszná-lat. Szent Ferenc Naphimnusza a belső béke és a világban való harmonikus létezés egyik legszebb megnyilvánulása az irodalomban.
2irod_09_2-7.indd 20
21
A
K
ÖZÉPK
OR
IR
ODALMÁBÓL
nak az üdvtörténeti időre vonatkozó szemlélete. E szerint a világ nem öröktől létezik, van kezdete és vége. A kezdet a teremtéssel, a vég Krisztus második eljövetelével, az ítélet napjával azonos. Ez az értelme-zés szembeállítja a véges időt az örökkévalósággal, célt ad a földi életnek. A véges történelmi idő az örökké-valóság ígérete által nyer értelmet. A földi lét átme-neti állapot, mind az egyes ember életére, mind a történelem menetére vonatkozóan. A középkor idő-szemlélete tehát a világ- és emberképhez hasonlóan kettős.
Nézzétek meg Franco Zeffirelli Napfivér,
Holdnővér című filmjének a körülbelül
35–49. percig tartó részletét!
– Szent Ferenc életének melyik szakaszáról szól a részlet?
– Milyen fi lmes eszközökkel érzékelteti a részlet eleje a Ferenc lelkében zajló válto-zásokat?
– Milyen válaszokat kínál a részlet arra a kérdésre, hogy milyen tapasztalatok indít-hatták Ferencet a krisztusi szegénység vál-lalására?
– Mit gondolhat Ferencről az apja, mit Assisi népe, mit a püspök?
– Melyek Ferenc püspök előtti beszédének kulcsszavai? Értékszemlélete miben felel meg és miben tér el a középkor bevett hagyományaitól?
– Hogyan változik meg a közösség viselke-dése Ferenc monológja során? Milyen gondolatokról, érzésekről árulkodnak a közelképek?
– Mi a szerepe és jelentése a monológban és a fi lmes látványban a sötétség- és fény-szimbolikának?
– Mi a jelentése és a jelentősége a mezítelen-ségnek és a részletet záró póznak?
1. Írd le minél részletesebben a táblaké-pen látható történetet!
2. Írj ötsoros verset! A téma lehet: a) Kárhozat,
b) Üdvözülés, c) Megváltás, d) Együttérzés.
3. Beszéld meg ötsorosodat padtársad-dal!
4. Olvassatok fel néhányat az elkészült versekből!
Albrecht Altdorfer: Krisztus a kereszten (XVI. századi német táblakép)
Jacopone da Todi (1230– 1306) olasz nemesi
csa-ládból született, olaszul és latinul alkotó költő. Bo-lognában szerzett jogi doktorátust, jegyzőként és ügyvédként a világi értel-miséghez tartozott. Fele-sége egy színházi nézőtéri szerencsétlenségben halt meg. Az esemény hatására szétosztotta vagyonát, tíz évig vándorolt a világban, majd belépett a ferences rendbe.
1298 és1303 között pápai börtönökben síny-lődött, mert szembekerült VIII. Bonifác pápával.
2irod_09_2-7.indd 21
