a) Az ábrába beírandó nevek, föntről lefelé: I. Rákóczi György → II. Rákóczi György → I. Rákóczi Ferenc – Zrínyi Ilona
b) I. Rákóczi György – bekapcsolódott a 30 éves háborúba a Habsburg-ellenes oldalon. II. Rákóczi György – Habsburg-ellenes politika.
I. Rákóczi Ferenc – a Wesselényi-mozgalom egyik vezetője.
Zrínyi Ilona – három évig védte Munkács várát a császári csapatok ellen. c)
1. Thököly Imre – ő volt II. Rákóczi Ferenc nevelőapja, Zrínyi Ilona második férje.
2. Zrínyi Péter – II. Rákóczi Ferenc nagyapja, akit a Wesselényi-mozgalomban való részvétele miatt a Habsburgok kivégeztek.
2. feladat a)
Társadalmi rétegek Sérelmek
Főnemesség
Kierőszakolták, hogy lemondjanak szabad királyválasztó jogukról – (örökletes királyság), eltörölték az Aranybulla ellenállási záradékát. Fizetniük kell vissza- kapott ősi birtokaikért (újszerzeményi jog).
Nemesség Kizárják a nemeseket az ország ügyeinek intézéséből, az ország területének nagy részét elvették törvényes birtokosától. Vitézlő rend Elvesztették megélhetésüket, az erődökben többnyire nem magyarok szolgálnak (az udvar nem engedélyez önálló magyar hadsereget) Polgárság Növekvő terhek – az adók felemelése, új illetékek kivetése.
Jobbágyság Növekvő adók, az országban állományozó katonaság beszállásolásának terhe (forspont, porció).
b) Rákóczi kiáltványában a nemességet ért sérelmek vannak többségben, mert Rákóczi jól tudta, hogy a nemességet is meg kell nyernie a szabadságharc ügyének, különben harca kudarcra van ítélve. c) Rákóczi a külföld számára is ki akarta nyilvánítani, miért indította meg a harcát, remélte, hogy ily módon nem tekintik őt lázadónak és külföld segítségéhez juthat.
d) A rendeket megfosztották a szabad királyválasztás jogától és az Aranybullába foglalt ellenállás jogától.
e) Jogosan, mert már apja, I. Rákóczi Ferenc is választott erdélyi fejedelem volt. Rákóczit az erdélyi rendek 1704 júliusában Erdély fejedelmévé, a magyar rendek pedig 1705 szeptemberében a szövetke- zet rendek vezérlő fejedelmévé választották.
3. Þ 4. feladat a) Létszám (ezer fő) Év kurucok császá- riak Magyarázatok 1703 2 2
A szabadságharc kezdetén egyik sereg sem volt nagy létszámú: a kuruc azért, mert kezdetben kevesen csatlakoztak, a császári seregek nagy részét pedig a spanyol örökösödési háborúban használták fel.
1705 8 4
A kezdeti sikerek hatására jelentősen nőtt a kurucok létszáma. A császári- ak pedig a höchstädti győzelem után több katonát tudtak a nyugati frontról a magyarországi hadszíntérre küldeni.
1707 kb. 10,5 kb. 3,5
A kurucok erdélyi és dunántúli sikerei a sereg létszámának további növe- kedéséhez vezettek. A császári erők még mindig nagy mértékben le voltak kötve nyugaton.
1709 4 3
Miután 1708-ban a kuruc főerők vereséget szenvedtek a létszámra jóval kisebb császári seregtől, a kuruc had jelentős része szétszéledt, nem har- colt tovább az egyre kilátástalanabbá váló ügyért.
1711 2 5
A franciák újabb vereségei (1709) után növelték Magyarországon a csá- szári erők létszámát, a kurucok Északkelet-Magyarországra szorultak vissza, és soraikat a pestis tizedelte.
b) A létszámadatok nem adnak teljes körű magyarázatot. A vereségek oka az volt, hogy a kuruc hadse- reg kisebb harci értékkel bírt, mint a reguláris császári csapatok (fegyelmezetlenség, rosszabb fölsze- reltség, kevésbé képzett).
c)
Kuruc hadsereg Császári hadsereg Előnyök
könnyűlovas harcmodor, mozgékonyság, lelkesedés, ellenállhatatlan a portyákban, rajtaütésekben
fegyelmezett, szervezett, kiképzett és jól felszerelt haderő
Hátrányok
nem képes nagyobb csatákban a győzelem kivívására és összehangolt hadmozdulatok- ra (nem elég fegyelmezett)
kevésbé mozgékony, nem ismeri eléggé a terepet, a portyázásokkal szemben sok eset- ben tehetetlen
5. feladat a)
Szövegrészlet Értelmezés
„az Austriai Háznak (...) ő királyi hatalmával, és authoritasával [tekintélyével] gonoszul élvén”
A Habsburg-ház visszaélt hatalmával, tekintélyé- vel.
„és nem lévén maga kötelességére (mely Hazánk írott törvényeiben, és a hittel meg erősített diplo- mákban bőven le van ábrázolva)”
Nem tartotta be a magyar törvényeket, nem a ma- gyar érdekek szerint tevékenykedett.
„semmi tekintete, különb-különb féle színek alatt nyilván való erőszak-tételre, vérontásra”
A vérontástól és erőszak alkalmazásától sem riadt vissza, azt nem helytelenítette.
„és ezen Magyar Nemzetnek feltett eltörlésére kifakadott, (...) az Ország lakos Rendeinek, és azoknak szabadságinak nyilván-való ellenségévé változtatta magát”
A magyar nemzet eltörlésére tett kísérletet azzal, hogy az ország rendjeinek szabadságjogait korlá- tozta.
„(…) e mostani hadakozásunknak továbbvaló folytatásához, régi szabadságaink helyre hozása kedvéért, feles költség kívántatván,”
A harc további folytatása érdekében a kuruc ál- lam adót vetett ki, melyet a nemességnek is fizetni kellett.
„(...), két millió pénzbeli segítség adást rendeltünk közöttünk, Országunkban kiszedetni”
A mindenkire érvényes adó kivetése kétmilliós bevételt célzott meg.
„(...) mindazok, akik ennek a háborúnak a végéig hűségesen és állhatatosan kitartanak, saját szemé- lyükben (…) földesuraik joghatósága alól örökre felszabadítottak,
Ígéretet tettek, hogy a háború végéig kitartó job- bágykatonák örökre felszabadulnak földesuraik joghatósága alól.
„gondoskodni fog lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára különleges kiváltságok adományozásá- val, ha a fenséges fejedelem előtt jelentkeznek.”
Egyúttal kollektív kiváltságokra is ígéretet kaptak (hajdúszabadság)
b) Azért, mert ebben a pontban fogalmazzák meg, hogy a Habsburgok miért váltak méltatlanná a ma- gyar trónra.
c) A szabadságharc egyre inkább hanyatló szakaszába lépett, ezzel a rendelkezéssel a jobbágyságot próbálták mozgósítani. A hanyatlást azonban már így sem sikerült megállítani.
6. feladat a)
Pontok Rövid kivonat
„Először” Az udvar kegyelmet kínált Rákóczinak, ingó és ingatlan vagyonát helybenhagyta és megerősítette.
„Másodszor” A szabadságharc mindazon résztvevői, akik hűségesküt tesznek a Habsburg királynak, kegyelmet kapnak, és elkobzott javaikat is visszakapják.
„Harmadszor” Ígéretet tesznek a szabad vallásgyakorlat biztosítására.
„Kilencedszer” Megígérik, hogy Erdély és Magyarország jogait, kiváltságait és szabadságjogait tisz- teletben tartják, és többé nem szolgáltatnak ürügyet viszálykodásra.
„Tizedszer” Ígéretet tesznek rá, hogy a rendek az elkövetkező országgyűlésen egyéb sérelmeiket és kívánságaikat is előadhassák, s az országos méltóságokra is e haza szülötteit emelik.
b)
Szatmári-béke Ki tett engedményt? Sérelmek
igen nem részben rendek dinasztia A szabad királyválasztás jogának
eltörlése X X
Az Aranybulla ellenállási zára-
dékának eltörlése X X
Új szerzeményi bizottság műkö-
dése X X
A rendi jogok korlátozása X X
A szabad vallásgyakorlat akadá-
lyozása X X
c) 1711-ben írták alá a magyarok és az udvar képviselői a szatmári békét, amely kölcsönös engedmé- nyeken nyugvó megállapodás volt, így a Habsburgok és a magyar rendek kompromisszumként értékel- hető. Mivel a békekötés a kurucok katonai veresége után született, a béke feltételei kedvezőnek ítélhe- tők a kurucok számára. A szabadságharcban való részvételért senkit nem vontak felelősségre, ha elis- merte az uralkodót, sőt, a birtokaikat is visszakapták. Az uralkodó biztosította a rendi jogokat és a szabad vallásgyakorlatot, az Újszerzeményi Bizottságot pedig megszüntették. A szabad királyválasz- tást és az ellenállási záradékot ugyanakkor nem állíthatták vissza. A birodalmon belüli rendi különál- lást elnyertük, de az ország a korábbiaknál erősebben betagozódott a Habsburg Birodalomba.
7. feladat
Évszám Esemény Jelentősége
1703 II. Rákóczi Ferenc brezáni
kiáltványában fegyverbe szólít. Ez jelentette a Rákóczi-szabadságharc kezdetét. 1705 a szécsényi országgyűlés A kuruc sikerek hatására a rendek II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választották. 1707 az ónodi országgyűlés Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását; általános adózást iktattak törvénybe. 1708 a trencséni csata A kurucok súlyos vereséget szenvedtek, és innentől kezd-
ve a szabadságharc szinte állandó védekezésre szorult. 1710 a romhányi csata A szabadságharc utolsó jelentős csatája.
1711 a szatmári béke
Lezárult a szabadságharc. Reális kompromisszumként értékelhető az udva és a magyar rendi-nemzeti erők között. A függetlenség kivívása nem sikerült, de a biro- dalmon belüli rendi különállást elértük.