2. feladat a) M, T b)
Megállapítások Kép Szöveg Mind- kettő
Egyik sem 1. A Károly király ellen harcoló sereget Aba vezette. X
2. Aba korábban Károly király szövetségese volt. X
3. A szászok az uralkodót támogatták a küzdelemben. X
4. A harcoló felek nehézfegyverzetű páncélosok voltak. X
5. A csatában lovasok és gyalogosok egyaránt részt vettek. X 6. A király ellenfelei később érkeztek a harctérre. X
c)
1. A városfalak alól vonuló katonák.
2. Az ellenséges sereg zászlója a földön hever, az Anjou-liliomos zászló a magasban. d)
Szövegrészlet Indoklás
1. „a király ezekkel merészen megtámadta ellenségeit” Igyekezett kidomborítani a király bátorsá-gát, merészségét. 2. „amazok pedig, a béke legádázabb ellenségei” Rossz színben tünteti fel a király ellenfeleit. 3. „a király nyerte el dicsőségesen a győzelmet, hisszük
és valljuk, hogy ezt Isten cselekedte”
Magasztalja és üdvözli az uralkodó győzel- mét. Isten a királyt segítette.
3. feladat a)
Jövedelmek
Pénzjövedelmek Természetbeni bevételek
Megnevezése Kitől szedik be? Megnevezése Kitől szedik be? harmincadvám távolsági kereskedők királyi nagybirtokok a király jobbágyai
kapuadó minden jobbágy nyers nemesfém bányapolgárok
urbura bányapolgárok városok adója városok polgárai
királyi birtokok – sómo- nopólium
jobbágyok, a
sókereskedelem bérlői b)
Adó jellegű Vám jellegű Egyéb
kapuadó, a városok adója, urbura,
a királyi nagybirtokok jövedelmei harmincadvám sómonopólium
c) A királyi jövedelmek átalakulásában nagy szerepe volt a meginduló árutermelésnek és pénzgazdál- kodásnak. A királyi hatalom erős volt, I. Károly visszaszerezte a királyi birtokok egy részét, ahonnan jelentős jövedelmei származtak. A fellendülő kereskedelem megvámolása is komoly hasznot hozott. A béke, a nyugodt termelési feltételek megteremtése volt az új gazdaságpolitika alapja. Előtérben kerül- tek a királyi felségjogon szerzett jövedelmek, a regálék.
4. feladat a)
b) Az évenkénti pénzbeváltásból származó bevétel szűnt meg. A pénzben fizetendő adó bevezetését az tette lehetővé, hogy a jobbágy már el tudta adni terménye egy részét a közeli piacon (az árutermelés kibontakozása, a pénzgazdálkodás fejlődése).
Jelölés Értelmezés Magyarázat
aláhúzott Új, állandó pénz bevezetése történik. Az uralkodó bevételei értékálló aranypénz verését tették lehetővé. dőlt betűs A kiváltságokkal rendelkezők mentesül-
tek az új adó fizetése alól. A kapuadót a jobbágyok fizették, portánként. félkövér Új adónemet vezettek be, a kapuadót.
Az új, állandó pénz bevezetése miatt a király el- esett a kamara hasznától, ennek pótlására vetette ki a kapuadót.
5. feladat a)
Városok, települések nevei
Ércbányák Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Rudabánya, Nagybánya, Beszterce, Szászsebes, Szászváros Sóbányák Dés, Torda, Eperjes, Máramarossziget
Vámhelyek Kassa, Körmend, Sopron, Zágráb, Temesvár, Szeben, Brassó, Beszterce b)
Kivitel Behozatal
Megnevezés Célország Megnevezés Származási hely
arany, marha, bor, réz Német-római Császár-
ság fegyver, szövet, fémáru
Német-római Császár- ság
bor, réz, nemesfém Lengyel Királyság textília Lengyel Királyság
iparcikk, textília Havasalföld, Moldva élőállat Moldva
élőállat, bőr, nemesfém Itália levantei áruk, nyers-
anyagok Havasalföld
c) Az egyes területekre jellemző gazdasági tevékenységek szempontjából döntő jelentősége volt az adott terület földrajzi viszonyainak. A jó talajú síkságok kedveztek a gabonatermesztésnek, az ásvá- nyokban gazdag hegyvidékeken a bányászat került előtérbe. A folyók közelsége kedvezett a nagyobb települések kialakulásának, a kereskedelem fejlődésének.
6. feladat
a) Hatalma megszilárdítása után I. Károly aktív külpolitikát folytatott. Megpróbálta az Árpádok korá- ban a magyar királyságtól függő tartományok felett visszaszerezni a hatalmat. Kiterjesztette befolyását Nándorfehérvár és Galambóc környékéről, Horvátországban és Havasalföldön viszont nem sikerült uralmát elismertetni. Károly Róbert a dinasztikus kapcsolatokat is igyekezett erősíteni. Jó viszonyt ápolt hazánk szomszédaival: 1335-ben Visegrádon vendégül látta a cseh és a lengyel uralkodót (viseg- rádi királytalálkozó). III. Kázmér lengyel király Károly Róbert valamelyik fiának ígérte a lengyel trónt, amennyiben gyermektelenül hal meg (így lett később Nagy Lajos lengyel király is). Kisebbik fiát, Andrást Károly Róbert a nápolyi trón örökösével, Johannával jegyezte el.
b) 1.
Forrásrészletek Értelmezés
1. „Az Úr 1335. évében (…) János cseh király (…) meg a lengyelek királya Visegrád várába jött Károly király- hoz”
1335-ben került sor a nevezetes visegrádi királytalálkozóra.
2. „Elhatározták itt azt is, hogy ha a királyok közül bármelyiket vagy országukat valami ellenség támadná meg, a többiek kötelesek segítségére sietni.”
Kölcsönös segítségnyújtásról szólt a forrás- részlet, ami mutatja, hogy K. R. jó viszonyt ápolt hazánk szomszédaival.
3. „mindkét királyság hasznát szem előtt tartván (…) elrendeltük, hogy mind a mi kereskedőinknek, mind a csehországiaknak és más szomszédos országbelieknek az alább megírt országutakon és útvonalakon kell járni- uk és utazniuk.”
A szomszédos országokkal való jó viszony kedvezett a kereskedelem fejlődésének, élén- külésének és biztonságának.
2.
Fontos ismeretek Kép Havasalföldön nem sikerült uralmát elismertetni. Térkép
Károly Róbert házassági szerződések révén is igyekezett erősíteni a dinasztikus kap- csolatokat. Megszerezte a Nándorfehérvár és Galambóc környéki területeket. Jó kap- csolatokat ápolt a szomszéd országok dinasztiáival.
7. feladat
a) 1. Zách Klára; 2. Zách Felicián; 3. Károly Róbert; 4. a királyné; 5. és 6. András és Lajos, a királyi pár fiai; 7. a királyfiak nevelője
b) A művész a király nézőpontját képviseli. Feliciánt lánya mintha keserves zokogásával akarná visz- szatartani szörnyű tettétől, a király kézmozdulata pedig bátorságot sugall. A király védtelenségét ki- emeli fegyvertelenségük, Felicián kegyetlenségét pedig a vértől csöpögő kard.