Életkori csoportok Életkor
átlag (szórás) 4–6 év (n=70) 5,70 (0,49) 7–9 év (n=49) 8,02 (0,62) 10–12 év (n=38) 11,29 (0,51) 13–15 év (n=46) 14,22 (0,51) 16–18 év (n=160) 17,22 (0,92) 19–30 év (n=181) 19,96 (1,65) 31–49 év (n=38) 43,16 (5,34) 50–69 év (n=38) 58,21 (6,41) 70–89 év (n=51) 78,82 (4,72) Összesen: (n=671) 22,86 (18,60) 10.2.2. Mérőeszközök és eljárás
Ebben a vizsgálatban a számterjedelem tesztet, az olvasási terjedelem tesztet és a hallási mondatterjedelem tesztet adminisztráltuk. A számterjedelem teszt és az olvasási terjedelem teszt részletes leírását és instrukcióját lásd az 5. fejezetben.
A hallási mondatterjedelem teszt esetében minden mondat egyszerű-bővített, 5-6 szóból áll, az utolsó szavak közepes gyakoriságú, két szótagú főnevek. A mondatokat egy elővizsgálat során válogattuk ki három mondattípus (öt-hat szavas egyszerű, hét-nyolc szavas egyszerű, illetve kilenc-tíz szavas összetett mondatok) közül. Végül a tesztbe az öt-hat szavas egyszerű mondatok kerültek bele, mivel ennél a típusnál volt közel azonos átlag mellett a legnagyobb szórás, ami lehetővé teszi az egyéni különbségek differenciáltabb mérését. A mondatok összeállításánál figyelnünk kellett arra, hogy egyenlő arányban szerepeljenek igaz és hamis igazságértékű mondatok. További fontos szempont volt, hogy a mondatok végén szereplő megjegyzendő szavak közepes gyakoriságú, kétszótagú, ragozatlan főnevek legyenek. Az ilyen típusú mondatok ugyan ritkábban fordulnak elő a magyar nyelvben, de ez jelentősen nem befolyásolta a teszten nyújtott teljesítményt, ahogyan ezt az olvasási terjedelem teszttel szerzett tapasztalatok is mutatják (Racsmány és mtsai, 2005). A hamis
85 mondatok egy részénél a mondatbefejezés váratlan (vagyis az utolsó szó tartalmilag nem illik bele a mondatkontextusba), azonban az elővizsgálat során nem kaptunk olyan eredményeket, hogy ez átlagosan negatív vagy pozitív irányba befolyásolná a felidézési eredményeket szemben a többi hamis mondattal, így ezt a típust is bennehagytuk a tesztben.
További fontos szempont volt, hogy a mondatok minden életkori csoport számára érthetőek legyenek. Ennek különösen a gyerekeknél és az időseknél volt fontos szerepe, mivel a gyerekek esetében a kevesebb tapasztalat/tudás, míg a felnőtteknél az öregedéssel járó életkori változásokból fakadó esetleges kognitív hanyatlás okozhat problémát. Ezért a teszt elejére olyan mondatok kerültek, amelyekről feltételeztük, hogy sem a legfiatalabb, sem pedig a legidősebb életkori csoport számára nem okoz nehézséget a megértésük. Mivel az egyszerű tárolási kapacitást mérő teszteken nyújtott teljesítmény alapján feltételezhető, hogy az említett korcsoportok már nagy valószínűséggel nem jutnának el a későbbi blokkokig (7–8 mondat), ezért az esetlegesen nehezebb mondatok csak itt fordulnak elő.
Felváltva három vizsgálatvezető vette fel az adatokat egy kísérleti laborban. Egy adatfelvétel körülbelül tíz-tizenöt percig tartott. Három tesztet használtunk: a számterjedelem tesztet, az olvasási terjedelem tesztet és a hallási mondatterjedelem tesztet. A tesztek sorrendjét szisztematikusan változtattuk, hogy a sorrendi hatásokat kiküszöböljük.
A számterjedelem tesztnél a vizsgálatvezető egyenként olvasta fel a számokat, egy másodperc szünetet tartva minden szám után. A résztvevőknek az elhangzás sorrendjében kellett a számokat megismételniük, a kihagyott és felcserélt számokat tartalmazó választ hibásnak tekintettük. Óvodás korú gyermekeknél két számból álló sorozattal kezdtünk, míg általános iskolásoknál már a három számból álló sorozattal. Mindegyik sorozat négy próbát tartalmazott. Egy próbán belül minden szám különböző volt. Akkor fogadtunk el egy sorozatot helyesnek, ha a négy próbából legalább hármat pontosan vissza tudtak mondani. Az egymást követő sorozatokban mindig eggyel több szám szerepelt. A végső számterjedelmet az utolsó jó sorozat értéke adta (ahol a négy próbából még hármat helyesen vissza tudtak mondani).
Az olvasási terjedelem teszt esetében a vizsgálati személy azt az instrukciót kapta, hogy a kártyákon levő mondatokat hangosan olvassa fel, figyeljen oda a tartalmára és jegyezze meg a mondatok utolsó szavát, majd amint befejezte az olvasást, az elhangzás sorrendjében mondja vissza a szavakat. Három sorozatot vettünk fel, minden sorozaton belül először két mondatot olvastattunk fel, és ha helyes volt a szavak visszamondása, akkor növeltük a mondatok számát eggyel, amíg nem hibáztak. A mondatok végén közepes gyakoriságú, kétszótagú főnevek szerepeltek. Ha a két mondat esetében sem tudták
86 visszamondani az utolsó szavakat, akkor az adott sorozatban a terjedelem egy lett. Időnként a mondatok tartalmára vonatkozó kérdésekkel ellenőriztük, hogy megértik-e és odafigyelnek-e rá. A végső olvasási terjedelem értéket a három sorozat átlaga adta.
Az általunk kidolgozott hallási mondatterjedelem tesztnél a vizsgálati személyeknek a vizsgálatvezető olvasta fel egyesével a mondatokat. Mindegyik után meg kellett állapítani, hogy a mondat igaz vagy hamis – ezzel igyekeztük elérni, hogy odafigyeljenek a mondatok jelentésére – és közben meg kellett jegyezniük minden mondat utolsó szavát, melyeket a mondatok elhangzása után sorrendben kellett visszamondaniuk. Ezek 5-6 szóból álló, egyszerű bővített mondatok voltak, melyek végén közepes gyakoriságú, két szótagos főnév állt. Az olvasási terjedelem teszthez hasonlóan 3 sorozatot vettünk fel, minden sorozaton belül először két mondatot olvastunk fel, és ha helyes volt a szavak visszamondása, akkor növeltük a mondatok számát eggyel, egészen addig, amíg nem hibáztak. A végső terjedelmi értéket a három sorozat eredményeinek átlaga adta. Ha a vizsgálati személy már a két mondatból álló sorozatot sem tudta helyes sorrendben visszamondani, akkor a teszt értéke abban a sorozatban egy lett.
10.2.3. Statisztikai eljárás
Az életkor rövid távú- és munkamemória terjedelemre gyakorolt hatását egyszempontos varianciaanalízissel (ANOVA) vizsgáltuk az életkori övezetek alapján. A korrelációs mutatókat az életkori csoportokban a Pearson-féle korreláció segítségével határoztuk meg.
10.3. Eredmények
Az eredmények leírásakor a következő sorrendet követjük. Elsőként ismertetjük a vizsgálat fókuszában álló hallási mondatterjedelem teszt átlagát, szórását és a centilis terjedelmi értékeket az egyes életkori csoportokban (15. tábálázat). Ezt a korábbi magyar nyelvű vizsgálatok indokolták (Racsmány és mtsai, 2005). Majd bemutatjuk a vizsgálat során használt három mérőeljárás átlagait és szórásait egy összesített táblázatban (16. táblázat). Ezek után áttekintjük a három teszt profilját a különböző életkori csoportokban (4. ábra).
A következő 8. táblázatban az általunk kidolgozott hallási mondatterjedelem teszt átlagát, szórását és centilis terjedelmi értékeit mutatjuk be a különböző életkori csoportokban.
87