Szerencsésebb esetben a híradás célba ért, fogadtatása pedig jól mutatja, hogy a székely írás kérdését érdeklődés övezte. A Vargyasi Feliratal kapcsolatban megjelent írások számából ez olvasható ki.
A feliratra Vargyason, a református templom építése során találtak rá . július -én, egy, a meszes gödör mélyítése közben előbukkant, faragot kövön. Kónya Ádám ( – ) erdélyi helytörténész, a Székely Nemzeti Múzeum igaz- gatója, mikor az emlék megtalálásáról értesíteték, az építkezési munkálatokat azonnal leállítata. A gödörben talált kőtömböt a vargyasi unitárius lelkész hi- vatalába szállítoták. Kónya a feliratos kőtömböt maga is megvizsgálta, rajzot készítet róla, a Háromszék napilap hasábjain néhány napon belül röviden be is mutata. A Romániai Magyar Szó olvasói hamarosan B. Kovács András tollából értesülhetek az emlék felfedezéséről.
Ferenczi Géza a lelkészi hivatalban vizsgálta meg a kőtömböt és a feliratról rajzot készítet. Tőle tudjuk, hogy szeptember -én a hely régészeti feltárása megkezdődöt, a középkori templom falmaradványai nagyobb templomépületre engedtek következtetni. Első ismertetésében a kőtömb anyagát kiömléses kőzet- nek vélte, későbbi írásában már Dénes István ( – ) geológus közlése
Kó Ádám, Vabgiac újabb kinccei, Háromszék, . . .
B. K á András, Ábpád-kobi leled Vabgiacon. Új bovácíbácoc felibadon döbhedik a fejüked döbdéné- cjeink, Romániai Magyar Szó, . . ., .
F Géza, A Vabgiaci Rovácemlék, Romániai Magyar Szó, . . – (Szabad Szombat Melléklet, c).
után, saját korábbi álláspontját felülbírálva kemény homokkőről beszélt. A kő keskenyebb oldalán talpa , vagyis pereme van, a hasáb függőleges és felső éleit lemetszeték, a székely jelek az elülső oldal lemetszet peremén helyezkednek el. A kőtömb szerepét nem határozta meg pontosan, elképzelhetőnek tartota, hogy szokatlan méretű szenteltvíztartóként vagy keresztelőmedenceként funkci- onált. Ferenczi kísérletet tet a jelek megfejtésére. Bár a jelek eléggé gondosan alakítotak és mélyítetek , egynémely betű azonosítása mégis bizonytalan. A je- lek Ferenczi szerint alaki hasonlóságot mutatnak a . század második feléből származó emlékekkel, a Nikolsburgi Ábécével, a Székelyderzsi, a Homoródkará- csonyfalvai és a Székelydályai Feliratal.
Közvetlenül Ferenczi dolgozata után szedték Ráduly János írását, amelyben a Vargyasi Felirat olvasatának tisztázására tet kísérletet. A jeleket jobbról balra haladva, a következőképpen írta át mihályj irtán követ , aminek olvasata Mi-
hály J írta (a) követ vagy Mihályi írta (a) követ . Az ibdán ige sajátos alakját a Konstantinápolyi Felirat azonos kifejezésével, magánhangzókkal kiegészítet jel- sorával vetete össze. Ráduly a későbbiekben, ahogy a székely írással általában, a Vargyasi Feliratal kapcsolatban is számos írást tet közzé.
Kósa Ferenc megfejtési kísérlete közvetlenül Ferenczi és Ráduly írása után olvasható. Jegyzetéből kiderül, hogy Kósa már a megjelenés előt ismerte a má- sik két tanulmányt, Rádulyé máshol is megjelent, Ferenczi kéziratának birtokába jutot. Közlésre kész megfejtését ezek az írások már nem befolyásolták. Ferenczi rajza alapján és a régész segítségével, Kósa mihályiszilve(sz)ter tön követ olva-
satra jutot. Dolgozatában az olvasat melleti érveit is közölte, a nevek kapcsán Sándor Klára A Bolognai Rovácemlék című könyvének adatait mutata be más történeti névtani munkák mellet. Nem ez Kósa utolsó közleménye, megfejtési kísérletét -ban is megjelentete.
A Vargyasi Feliratal kapcsolatban Benkő Elek is tollat ragadot. A tavasszal, éppen a Magyar Nyelvben közölt régészeti megjegyzéseit és a korpusz fonto- sabb elemeinek összefoglalását követően, a véletlen szeszélye folytán alig egy hónappal dolgozata megjelenése után találták meg az emléket. Jelentősége sze-
Uő., A vabgiaci cjékeli bovácíbácoc emlék, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, ( )/ , – , .
Uo., – .
Rá János, A vabgiaci bovácemlék olvacda, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, ( )/ , – .
Uő., IScjendTEN vagi iRTáN?, Népújság, . . ., – .; Uő., A vabgiaci felibad bedűdípecai, Népújság, . . ., .; Uő., Még egicjeb a vabgiaci bovácemlékb l, Romániai Magyar Szó, . . — . (Szabad Szombat Melléklet, ). A folyóiratokban megjelent, nehezen hozzáférhető cikkei gyűjteményben is napvilágot látak: Uő., Rovácíbó ceink, Korond, Firtos Művelődési Egylet, .
Kó Ferenc, Kícébled a vabgiaci bovácfelibad megfejdécébe, Nyelv- és Irodalomtudományi Közle- mények, ( )/ , – .
Uő., Kícébled a Vabgiaci Rovácfelibad megfejdécébe = K böci Ccoma Sándob éc a magiab nielv, szerk. G József, Kovászna, Csomakőrös, Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, , – . B ő Elek, Régécjedi megjegijécek cjékeliföldi bovácfelibadokhoj, MNy, ( )/ , – .
rinte a legfontosabb feliratokéival vetekszik. Benkő az újonnan építet reformá- tus imaház és a középkori templom maradványai elhelyezkedésének leírása után tért a székely írásos kőtömbre. Leírása részletesebb Ferencziénél, a faragvány másodlagosan falba építet keresztelőmedenceként tűnik fel. A jelek bevésését egyértelműnek találta, a negyedik betű utáni karcolatról azonban nem tudta meg- mondani, hogy az része-e a feliratnak vagy megcsúszot vésőnyom, esetleg más alkalommal keletkezet karcolás-e. A medencerész peremén és oldalán foltokban sárgás, középkori meszelés nyomát fedezte fel. Benkő ebből arra következte- tet, hogy a felirat jóval a befalazás előt a faragványon volt, nagy valószínűség szerint egykorú magával a faragot kővel . Benkő felhívta a igyelmet arra a kö- rülményre is, hogy a másodlagos felhasználás során fehéres, középkori habarcs tapadt a meszelés felszínére és helyenként a székely jelek vájatait is kitöltöte. A keresztelőmedence datálását a lelőhely körülményeinek vizsgálata tenné lehe- tővé, az előzetes vizsgálatal Benkő az addig előkerült, kivétel nélkül román kori vagy – . századi, provinciális uátmeneti stílusúe homokkő faragványok alapján végezte el. A későbbi, – . századi faragványok anyaga Benkő sze- rint többnyire andezit vagy andezitufa. Eszerint a keresztelőmedence készítése felső időhatárának a – . század kínálkozik . Hitelesítő ásatás híján tar- tózkodot a döntő szó kimondásától. Benkő mindenesetre a vargyasi és a homo- ródkarácsonyfalvai emléken keresztül a székely írás korábban dokumentálatlan,
korai rétegébe vélt bepillantani.
Benkő Elek a Vargyasi Feliratot -ben ismét egyértelműen a korai emlékek közt sorolta fel, sőt a Homoródkarácsonyfalvai Feliratal együt a legkorábbi em- lékeinknek nevezte. Állítását újabb érvekkel nem argumentálta, így továbbra sem világos, hogy a felirat miért ne kerülhetet volna a kőre akár közvetlenül második felhasználása előt.
Vékony Gábor sem Kónya részleges, sem Kósa vagy Ráduly teljes megfejté- sével, sem a Ferenczinél és Benkőnél meghatározot funkcióval nem értet egyet. A kő szerinte nem keresztelőmedence. Ezt a lehetőséget saját, evangéliumi ere- detűnek gondolt olvasata ( imëh ioγ teneköd [Jn , ]) miat vetete el. Ez a
kijelentés ugyanis az Úr keresztje tövében álló János apostolra vonatkozik és nem a keresztelés aktusára utal. Vékony szerint a feliratban szereplő [ø] hangból, az
ë>ö változás miat nemigen lehet a . század második felénél korábbi .
Uő., Köjépkobi bovácfelibad Vabgiacból, MNy, ( )/ , – .
Uő., A köjépkobi Sjékeliföld, , Bp., MTA BTK Régészeti Intézet, , , . Vé , i. m., – , it: , .