Proactive (public) information disclosure

547 _{AGA, Cultura, 36/03743-as doboz, 20137-es köteg és 36/03745-ös doboz, 20225-ös}

köteg

548 _{Fernández Cuenca, Carlos: La guerra de España y el cine. Id. mű. 596.}

tén üzenet-értékű, hogy a cenzori jelentések közül néhány547 _{aggodalmát fejezi ki} a békülékeny hangnem és a brutalitás miatt, a Junta azonban mégsem tiltotta be, és nem is vágatta ki az említett részeket. A hű gyalogság elnyerte az SNE legjobb filmnek járó kitüntetését is, a mozipénztáraknál kasszasikernek számított, a fő- szereplők (különösen a vígjátéki szerepekhez szokott Tony Leblanc) pedig valódi sztárstátuszba emelkedtek. A rezsimet támogató filmtörténész, Carlos Fernández Cuenca (egyben a Filmarchívum alapítója, az SNE és számos filmes intézmény és fesztivál igazgatója, a diktatúra legtöbbet foglalkoztatott filmkritikusa) nem csak Spanyolország, de a világ legjobb háborús filmjének nevezi könyvében.548

Az alko- tás egyértelműen a nemzeti megbékélés, a győztesek és vesztesek közötti különb- ségek eltörlése mellett tette le a voksát, és még azt is megengedte magának, hogy szatirikus módon közelítsen az állam életét meghatározó hivatalos intézmények és személyek felé. A film természetesen a felkelők oldalán áll, a néző is velük kell szimpatizáljon, de a másik oldal sem minden körülmények között elpusztítandó ellenség, ahogy a korábbi alkotásokban. A hivatalos spanyol filmművészetben a nyi- tás ezzel a filmmel, 1959-ben kezdődött.

Az ászok békére törekszenek – Los ases buscan la paz

Az 50-es években, kihasználva a társadalom labdarúgás iránti rajongását, futbal- listák főszereplésével forgattak népszerű játékfilmeket. A legismertebb Spanyolor- szághoz kötődő magyarként számon tartott Kubala László főszereplésével készült

Az ászok békére törekszenek (Los ases buscan la paz, Arturo Ruiz-Castillo, 1954)

nem csak sportfilmként, de ideológiai alkotásként is funkcionált. A Kubala életén alapuló játékfilmben a focista önmagát alakítja, karrierjét és viszontagságait mutatja be a kezdetektől az FC Barcelonában töltött napjaiig. A Spanyolországban forgatott (Budapestet is Madrid utcái és kocsmái „alakítják”, kombinálva a magyar fővárosról készült néhány eredeti felvétellel) alkotás spanyol propagandafilmnek is tökéletesen használható: a főszereplőt a magyar kommunista titkosszolgálat folyamatosan nyo- más alatt tartja, kémként és besúgóként akarja alkalmazni, ezért családjával és más disszidensekkel együtt kalandos körülmények között elmenekül Magyarországról, előbb Olaszországba, majd Spanyolországba érkezik. Utóbbi tárt karokkal fogadja, rajonganak érte, és bár éri őt egy utolsó megkísértés (egy magyar kommunista tiszt felajánlja, hogy büntetlenül hazatérhet szülőhazájába és találkozhat ott élő édes- anyjával, amennyiben együttműködik a magyar hatóságokkal), Kubala hű marad választott hazájához, és így a spanyol nemzet büszkesége lesz.

A film igyekszik minél realistábbnak, valóságosabbnak tűnni: körülbelül egyhato- dát eredeti futballmérkőzéseken készített felvételek teszik ki, amelyeken Kubala játékát mutatják be; másik hatodát magyar népzene és cigányzene adja, a hozzá kapcsolódó tradicionális táncokkal és dalokkal. A film egésze során pedig folyama- tosan szól az ismert magyar témákat cimbalommal és hegedűvel előadott folklór- zene. Kubala két fia is szerepel. A „budapesti” utcákon és kocsmákban magyar fel-

182

549 _{A filmből a történet alapján nem derül ki egyértelműen, hogy melyik kommunista ország-}

ban járunk. A cselekmény során felsorakoztatott tisztek viselkedése, egyház-ellenessége azon- ban feltűnően hasonlít arra az ábrázolási módra, amelyet a kommunistákkal kapcsolatban alkalmaztak a spanyol filmesek a 40-es és 50-es években. Magyarországot is csak az alapján tudjuk azonosítani, hogy több alkalommal is hallunk magyar mondatokat, valamint az utcákon magyar feliratok állnak a boltok bejárata felett.

550 _{Spanyolország a Mielőtt a kakas szólt akarta benevezni a Velencei Filmfesztiválra, de}

nem fogadták be, mert a válogatást irányítók véleménye szerint a cselekménye sértő egy kül- földi országra nézve. Lásd: Gubern, Román: 1936–1939: La guerra de España en la pantalla. Id. mű. 119.

iratok láthatóak, azonban az egyik jelenetben a Kubala kezében lévő újság, amelyről közelképek is készülnek, a korábbi hitelességet romba dönti: rossz helyesírással és hibás nyelvtannal írt, nevetséges végeredményt nyújtó magyar szavak egymás mellé helyezése alkotja az elméletileg magyar nyelven íródott, magyarországi napilapot. Ez persze csak azt a nézőt zavarja, aki tud magyarul; a spanyol közönségnek elég volt annyi, hogy „magyarnak látszó” környezetbe helyezték a történet egy részét.

Az ászok békére törekszenek elhitette a spanyol nézőkkel, hogy a kommunista,

elnyomott, bolsevik ügynökök uralta Magyarországgal szemben Spanyolország való- ságos Paradicsom a menekültek számára; a Franco-rendszer befogadó közegének köszönhető, hogy a spanyol nemzet büszkesége, Ladislao Kubala ki tudta bonta- koztatni tehetségét.

Még két olyan filmet szükséges megemlíteni, amely Magyarországot választotta témájául. A Mielőtt a kakas szól (El canto del gallo, Rafael Gil, 1955)549 _Spanyolor- szágban élő magyar emigránsok közreműködésével készült, egy magyar pap viszon- tagságait és egy bolsevik tisztté vált volt barátjával folytatott, mindkettőjük halálába torkolló párharcát mutatja be, filmnyelvi eszközeivel és nyomasztó légkörével az amerikai film noirokat idézi meg, erőteljes vallási szimbólumrendszert alkal- mazva.550

A Vérrapszódia (Rapsodia de sangre, Antonio Isasi-Isasmendi, 1957) az 1956-os forradalom eseményeit helyezi középpontba, egy budapesti magyar zon- gorista történetét, szökését és a kommunista erők brutális elnyomását örökíti meg; az e témában készült munkák közül ez a film érzékelteti talán a leghitelesebben, hogy milyen légkör uralkodott Budapesten 1956 októberében. Mindkét filmre jel- lemző, hogy sztereotip és sablonos karaktereket felvonultató, teljes mértékben az antikommunista propagandát kiszolgáló művek, ahol Magyarország egy sötét, az ott élő emberek számára elviselhetetlen diktatúra képét nyújtja. A magyarok többsége azonban vagy belenyugszik a helyzetbe, vagy együttműködik a rendszerrel; kivételt képez a főszereplő, aki nem adja fel, és a saját, valamint mások érdekében folytatja a kommunisták elleni harcot a maga eszközeivel. Hozzá kell tenni, Magyarország a

Mielőtt a kakas szólban egy „egzotikus díszlet”-ként funkcionált: míg a Kubala-film

esetében értelemszerű volt, hogy a futballista hazáját válasszák kiindulópontnak, a Vérrapszódia fő témája (az 56-os forradalom) is behatárolta a helyszínt, a Mielőtt

a kakas szól bármely más, szovjet-szatellit államban is játszódhatna, a lényeges

elem, hogy egy Szovjetunió által elnyomott térséget mutassanak be és szolidaritást vállaljanak az alávetett nemzettel. Ez a megállapítás igaz A csend légiójára (La

183