15 Perc Nemet

tf

_od

.,9

\:rd

a\

\

i.

'

.a,,

.a

_,/

.'I*

- -*! --,

Er-reReueeru

.

szAr-LooAenN

.

tecyvAsAnlAsr,rAr-urcAru

.

eeszElcerEseraeru

Tartalom

A kitnyv

haszntlalinil

,.Lenni" ds .,birtokolni osszetbglalds €s ism6tl6s 2. HEr KAv€z6ban E|elek Osszelbghhs 6s ism6tl6s 3. HEr Id6kifej€z{sek Tahlkoz6k negbesz6l6sc Telefonrlrs OsszcL€lal6s 6s isd6tl6s UtazSs Iegyvnsdrlts T0Inegkdzlekedes Osszefoglalrs. ism6il6s 5. HET Kitzl€ked6s utbaigazitas Liitnnal6k Osszefoslalds 6s ism€d€s Szill.6s Szobafoglalds Osszefoglal5s 6s ism61l€s 7.

rsr

Visnd,ts Oltiizkod;s Oszefbglahs 6s ismdd6s 8. rJE-r Munka 6s

tan'

6s Uzlcti alct Osszefoglal6s €s ism€tl€s 9. HEr ECaszs€C 48 50 52 56 Rend6rs€g ds biniigyck Osszefoglalds 6s isn6llas

68

12.

rgr

70

Szabadid6 6r tdrsasdgi 6let 12

74

Szabadid6

76

Spon, bobbik Ttirsas,gi Clet Osszifoglal6s 6s ism€t16s Hoglan toviibb? 7u

Eo

fttaolrela",

86

Magyar-n6m€t

sz6tr.

N6net-magyar

sz(itr.

88

Kdszdnehyilvrinitasok 90 92 Osszefbglalds 6s ilmailds lcr, HEr O,tbon Hdziillatok Osszefoglalils 6s ismdtlds

IL

n6T Szolgiltattsok

A.jnnri

igc

Lordon, New York, Melburnc €$ fj-Delhi

Eeden Kadds:

Dorling KindeNley Linited, i. 2005 80 Strand. London WC2R oRL

A Penguin Conpany Copyngh A Doding Kjndesley Linited

Hungdian taNkiion O Pete N6ra, 2008

Foditottr Pere Ndr. Kiadja a M enik Kiad6 Ki.,

Budapest,200E Felel6s kiadd a kft. igazgioa

Irodalmi vea!6: Adbrus

6u

Tiid€lds ds borltdten: Spolafl Slridi6,

Budapolt Nyonta: TBB, Szlovnkia

rsBN 978 963 988919 4 A M-ERTEK kijnyveinek htrn6lagos

teijeszt6je a P&si Dirckt Kft

t630 ?€cs, Uszi'gi kis-eidn u. L www aleMndF.hu wws.konyvnagykeLbu 8 l0 12 l4 l8 20 22 24 26 28 30 32 36 58 60 62 64 98 t00 ro2 104 106 108

It0

ll2

114

u6

lt8

120 122 124 t26 rza

t3z

1.16 38 40 12 44

\ -\i' :\-r\ '-\-:.-\_:-

-:_r :st

A

kiinyv hasznillatdrdl

Kdnyviink

nagy

$sze

12 lematikus fejezetb6l

6ll,

metyek mindegyikEl 5x15 perces napi

adagoka

bontotluk, az utols6 nap

mindig

ism6d6s1 tartalmaz.

igy

mindiisszc

12 hdtre van szriks6ged a tananyag elsajntitnsrihoz.

A

krtnyv

hituljin

kieg6szit6sk6nl

6tlermi

6dapokhoz szdl6 nyelvi kalauzt 6s

magyaf-r6net,

valamint n6met magyar sz6t6rat taleLsz.

A

n!!./;no/o, g\rl.

la n\Jr bF\p/erd i

'rru\'

i.\

elmagyirizzdk a feladatot. Olykor

d

adott anyagn vonatkoz6 kjcgdszit6 inrlorm6ci6k!! is laltlsz

in

Kdtur:ilivnyclYi

tudnival6k Ezek a mez6k a mindeDnapi n€metorszngi elelbe 6s nyelv ha\znrldrba adnJk bepillrnr;sr.

Szitvegkdp Kiildnbdz6

-r

EE

\-1-s:\\\!!:\==1!::\-::-i:-\

Klqiaai

frmurat6

A nCmel hangok loatdbbje ncn ldcger a

mglE

szrmta. di n6hdny hmg es nds*€pe knlon ligrclm€t 6rdemel.

UgElj a korelkezii massabansz6k klcjtisrci

ch

Tdokb6l ejtelt,-r" hang, nasonl6d ^naE n ,,ihlef sznhoz.

ck

,.&' hang, iLhlrbm

u

eldne 16v6

masAnnanEz6 rdvidsdgdt jeldli. nint pl. ,k

h

526 clcjin

ntit

a

nxsrd

I

a'r&

szjbanl

ejrjtk, r hrgrnhangz6 hossznsrigar Sz5 mgy sz6tag elej6n, ill. k€r

nasannansz6 k0z0!t,l' Ol. Salz

-?:llc); frdssdhanez6 el6it €s sziJ

v6ea.,,{" (pl.

wsr

vuvr).

sz6 elqdn . mgtEhoz hasml6d

..r'!nek ejrjnk Spoit spoi! sz6 belsej6ben. v6g€n.{": wespe

l,

(neve: sch.rres s),.r?"

sch

.,r", nini a

ftagyr.,r/1

sz6bdn.

lrch

,.c.1',

ni.i

a magtd ...raft sz6ban.

v

.!r', nirt a dagyd,,rzla" szdhb.

w

,,v , mint a nagyd,,rrf e6ban.

z

,r", nnrt a nragyar,,.thh" szbban.

A nasy{61 el66 n6don a kett6znn ndssallanez6tar a #metben riividen ejtjiik, s az el6zd magdnhegz6 ravidseslE is uulnak. (pl.: Muuer - nurer) A nagy,r szrFrn klliJnleges dagtDhangztjk:

e rlblrbm c, mint, mgtd,,eper" sz6b!n, oltkor

nyAabb I {pl Mrdchen - nddhen) vid€kenkEnl

ktldnbdzd kiejr6sm6rtCal

y ,.ri , i.iegen er€det{ s?.lrtban

A nemerben a hagdnnesz6k sztmos konbinncnjban

(nn. diftoneusokban) is eldfordulnak,

e$u

kicjdsnk

tq ed

,dj", nirt a

nas)/[,,zl

sz6bm,

ei

,dj", ninr.

mgyt'.liJ

sz6b$.

i€,t,nirtamgyr..nitsz6ban.

A kiinylben minden egt€s n6rct sz6/mon.lat nrrn

meshHod a kiejds szednti !tni$, drely tdnAszetesen

csak ne8ldzelit6leg adja vissa

u

ere.ielit, ds nen

helyenesitheti azeyany€lvib€szil6kneghallgaidsrt.

ffil_s

H$znos kifejezdsek A t6mtihoz kapcsol6d6 vrlosatot( kifejezdsek segiEDek a beszddben

Minden egyes nap egyper.es bemelegit6ssel \p/doo; .. In.

)nc.

sord

rrl"

m"a

n)rll

!,

elu,dlFg taDult szavak ds kilqez6sek t!isn16d6s€re. Ajobb fcls6 sarokban i6vd 6ralap jelzi, hogy mennyi ld6t sztinj az ldon gyako.lata.

Bemelegitds 6s 'i.alap lnstrukcidk

,.lE'.i.*;x.

Dial6gus A

borit6fiil

A

ki,ryvbofit

kibajt balod a ndmet szavakat.

F6nyk6pckkcl illuszt|:iit p66esz6dek mutaljrtk

kifejedset hdtkoznapi

Hogy mondod?

-

Ezekben a gyrtorlabk ban a tanultak kiildn b0z6 kombinici6kban tirt€n6 alkalmazdsdia

-.{uog

In*aoal

-

-a bngd gyrindlsic. Sz6n6r ?500 szitb6lA116

;1:."-'D-.--Ish6fl5 ol.lalak enyag,ib6l vnlogaiolt

fttenni

dflapkalau

8

1.

HET

B€m€legit6s A Bemelegit6s-moz6 elej€n

nesjelenik-Guten

Tag!

JO nQpot!

Formelis helyzetekben a n6merek k6zfogissal

iidvitzlik

egymast.

A

fbrfiakat

a

Herr

+ vezet6kn6\r, a n6ker a

Frau +

vezet6kr€v haszndlatdval

sz6litjdk

meg. Manapseg

a

Friiulein

(kisasszony) megsz6litds

egyre

ritkibb

fcln6u

n6k eset6ben.

A

liatalok gyakan

arcra adoti k6r puszival

kijsz6ntik

egymds!.

BEVEzETES

9

Gyakorlds

Kapcsol6dj be az aldbbi besz6lgerdsbe! Olvasd el a n6mer mondaror a k6p mellett a bal oldalon, majd az

instrukci6t

kdvetve vdaszolj !

Ezut5n takard

le

a

v6laizokat

a

borit6fiillel

6s ellen6rizd magadl

Uj

szavak, kifejez66ek

Tanuld neg a kitvetlez6 kifejezdseketl Takard le

a n6met r6szr a boritdfiillel 6s ellen6rizd magad!

GntenTag.

Jd kapot. guten tag

Guten Atend,

He..

cuten Abend.

Gohl.

gften Sbend

g':te! 6bend. her 961

Mondd h4neriil: J6 esEt!

rch heiSe trse

Gerlrch.

Freui mich. ih hrjsze ilze

gedi

he

fmjl

nih

Ge'Iachrak hfrndk.

MohM nametiil: Onendek

Hasznos kifejezdsek

Isnerkedj a kitvetkez6 mondatokkal! Otvasd fel 6ket prrszor

hdsosd,

s pr6brld negjesyunil Takard le a ndmei szitveget a borir6fiillel €s

HoSy

hitjtik?

Wie hetgensie? vi hnjszen

d

Thonosnak

hithak.

Ich h€i8e Thomas. ih hnjsze t6rndsz

Orred"t.

Freot mich. ftajt

nih

Ka)szijndn.

Danlrc. Drnkc

HaIo!

hl116 Guten

Abendcute

Nacht. grtten Abendgfte ndbl Bis

baldnorsen.

bisz bnkvmorgen Auf Wiedenehetr/-Tschiiss. auf viderz6n

=

Kultuntlis

tudnir"l6

A !6metben nemcsak

a tulajdonneveket, hanem minden f6nevet nagy kezd6betfvel irunk

_-

p€ld6ul ,der Tag ' (a .ap) a ,.Guter Tas" (J6 napot) kifejez€sben is.

GuhnTag.Michael

Fr€utmich. B.and, freut

mich.

ftajt mih g'nen ttg. mihfel br6nt,

frajl

mih

Onendek.

Dial6gus:

tegez6dve

e4,s

Gulen Tag. Icb hei$e Martina

Li.

gLlten t6g. ih hrjsze

Ja, auf WiedeNehen.

Die Verwandten

5?lii.i".#,.fi;'

_(8-9.o.)

Rokonok

1O

1.

HET

.

Bemelegit6s

BEVEZETES

fj

szawk:

rokonok

A nemetek 6ltalrbar

igy

enlegerik hiastdnuLat, hogt, mein Mann

Q1

Je,fin")

v^Ey meine Ffav l,,a

hdn'j.

Ez nen ldtziatlansas. hanem

a mein Ehemam 6s meine Ehefmu szavak rovidllen lrttozata.

11

Ehemann

Ehefrau

der

6emdn

di deftnu

Ich bin verheimtet ih bin ferhdjrjtet

.,

Uj

szavak:

szdnok

Tanuld neg a szar€kat, najd teszaeld niagad a borft6 hasznAlat6vall

d.6j

at

fiinf

funf

,ht

SJer?tet

die Kinder

di kinder

sigar/s6qorht

derSchmger/die

Schweserin

.

der sv?iger di s\€gerin

Elt6ttr

derHalbbrtrder/die Halbsclwester der hdlbbrider. di hilbsveszte.

rosrrlatli/

derstiefsohn/die Stieftocbter

mostohaltint

det stilz6b, di

stiltohter

nostohaapd/

dersnefiaterldie

Mstuhaanyd siiektfiter

s1iff6ter, di stifmutd

Krtfad

vd-

Ich habe zwei Sithne,

ih hdbc cvaj z6ne Mondd, hogy,,....

nak hir'nat" (8 9.o-) Hogy szdlitasz meg egy n6t Cs egy fCrfitl (8-9.o.)

A

n6metben a f6nevek

him-,

n6- vagy semlegesnemilek, s ennek megfelel6en a

hatirozott

n6vel6

ktl6nbijz6

alakjaival rcndelkeznek:

der (himrem). die

(n6nem) 6s das (senlegesnem).

A

szavak nem6t

,ltalaban

nem lebet kdnnyen kikbverkeztetni, egyenk6nt

kell

megtanulnod 6ket.

Ptrositsd

6s

ism6teld

a szaYakat!

N€zd v€gig a k€pen szdmal jeli,lt csaln&agokal, 6s piJositsd 6ket a bal szdlen taldlhat6 sz6list vall Olvasd fel hdgosan a n6met sza\akat! Ezutdn takard le a n6met sz6list6t a borit6fiil1e16s teszteld masadatl

2

dcr Bruder die Schwester di€

Mutter

der Sohn die Tochter

=

Nyetvi tudnirBl6 A n6metben az .,ein" (egy) hatnozadan n6vel6 a f6ndv neme szerini vriltozik

_-

pdldrul .Jch habe eine Schwestei' (Van egy Llnyteslvercm), de ,.lch habe

eire!

Sohn" (Van egy

A ftmctben a tdbbes szdmot tdbb v€gz6d6s jeldlheti: _{,.<n , ,,}

e',..'ei'

lagy ,.

J,

pl. FraD/ Franen (nii/ndk), a^gfiase (Mp/ndpok),

uann/Memer

(/l'i

*lben

a s?616 magrin

hagz6ja umlaulol kap,

m[t

pl. der Bruder/die

itiestvtftk).

Bizonyos

:,zavak tttbbes sziimban

E

Hos/ Eoodod?

Er

l6nytestv€r.

Iliom

12

1.

HET

Bemel€git€s Nevezd meg n6neliil

(10-11.o.)

(1G 11.o.)

BEVEZETES

=

Nyelvi tudnival6 N6netiil a k6rdez€s legiltahnosabb m6dja

z

alany 6s ]iz ige soJreldjalek mesfordiusa: a .,Sie haben'

(On,"t

var. . . ₎ kifejez6sb6l ,.Haben Sie. . ..?"

(uan Omek. .

.t)

tesz

k6.d

ben. Ugyanisy a ,.Sie nitcht€n Kaffee" (On kyar

klr.)

mondat kdrdezve: ..Mikhten Sie Kaffee?"

gasznos kifej€z6sek

Olvasd fel ndhtnyszor hangosan a k6vetkez6 kifejez€seke! €s prdbald inegjegyezni 6kerl Takard le a n6mer r€szt a borlt6fiillel 6s ellen6nzd

Meine Familie

A

csalddom

A n6metben

a magyarhoz hasonl6an

-dndz6 ds tegezij megsz6lit6s

l€tezik-A

Sie (On) alakot els6 tal6lkozAskor hasznaljuk, vagy olyan emberekkel, akikel kev6sb6 ismernnl(, a

du

(t?) formdt pcdig

csalidtagokkal

6s bafStokkal.

A

legjobb, ha

ij

ismerets6gekndl kezdetben az dndz6st vdlasztjuk 6s megve.juk, amig besz6lget6 partneriink

felajinlja

a tegez6d6st.

tj

szarak

A birtokos jelz6k (dz dn

vmi,-,

a re vmi-d) az,ltalukjelzen f6n6r neme

6s szitrla szennt viltoznak.

metne

ery€wk (ttibbes sz.itu)

Ydn Ohnek Jinkevirc? uah _ftuestvdredl Iu van a _farjen. Ott afebsAsen. Ea oz On ldnytestu4rc ? HoSr mondod?

Van Onnek

fi't-

vagy

Ez a lblesdgem.

Hab€n Sie Briid€r?

Hast du Briider?

h{sz1 du brfder

Hier ist mei.

MDn.

Dort ist meine Frau.

Ist das

Ihr€

dajn

dnjne

drjne

Ihr

fttre

Das sind meine Eltern.

dasz zind mnjne eltem

E

a ldnltest

Zred? kt

drs aleioe Schrcster? iszt ddsz d6jDe

Hab€n sie Kinder? Ja, ich habe z\rci Tdchter.

jd, ih hnbe cvrj nihtel Tdchtel hft zind mejne tithter.UDd Sie?

eircn Stiefsohn. n6j!, 6ber ih h6be

14

1.

HET

,. .

pemelegltds Mondd n6medil: ,Yiszlnt hamdNanl" (8-9.

o)

Mondd n6menil ,Jjrzas vagyok", ,Yan egy relesegem .

(10 11- o- 6s

12 13. o.)

Sein

und

haben

Lenni

6s

birtokolni

A n€metben a mgydhoz hasonl6an

_-

az ig6f, minde! szem6lyben knldn ragot kapnat<, melyeke! gondosan ta,aulj meg. A sein

(1",,i)

ds haben (biltokolni

rftit)

iECk eya\tan fordulnak el6 kiilOnbozi; kifejez6sekben. sokszor a na$/ar16l elt6r6 m6don, hiszen a magydban a birtokvlszonyt

nts

szerke@ttei fejezztk ki (neken va"

wi,n)-Egyeb ell6r6sek is lehetnel, p€ldaut magyarul ,Jn?r ragJot", ndmeriil ,,Ich habe

Hmger,

(szO szqitt: Ela4seft vaa).

Ich bin Enghnd€rin.

BEVEZETES

1

5

Haben

Tanuld neg az ige ragozAset 6s a p6l.laftondatokat! A borit6fiil haszndlatlval

ih hAbe

du hasl

ihr

habt ir h{bt

Berprechung.

er hat 6jne besprehuns

tekk

ran

wi

jiiaonnek wa

wrje

,

Sein:

lenni

Ndzd v6eig a sein

(kmt)

ige kijlainbttz6 alahair! Hasznfld a borir6fijlet

iimgad

e1len6z6s6re, majd ha mdr biztosnak €rzed tudiso4 gyakorold az

al6bbi peldmondatokatl

ich

bin

Cn rdgJot du

bist

," 1,a8:f

erlsidesist

6 wn

(hin,

n6 ,

eiziJeszjs^

senleSanen)

wir

nan

ni wgltdk

(vn zind)

ihr

_seid

t

ragtol.

ir ziijd

sie sind/Sie

sind

bk nktuk/Oh(dk)

rtzind

rah(n&k)

Lh

bin

miide.

Faru& w8yoL

Du bisysie

siDd

Po,tos

wgj/On

piinktlich.

portor-pii.ktlih

Ist sie

gliickrich?

_{6 h6rcn)}

botdos?

iszt zi gliiklih

Wir

sind

deutsche.

Nenevk

rd|yrk

:

vfi

zind dajcse

TagadSs

A n6metber a tagadds legrlrrlinosabb n6dja, hosy a nicht ("eu) sz6cskdr iltesztjiik a mondatba

_-

a nagymhoz hasoilatos

m6don

a tagadDi ktu6nt

sz5 e16:

Wi.

sind nicht verheirat& (Nen yasyunk h,4.arot). Jegyezd meg r kOretkezo speci6lis tagad6 szerkezeteke! az einleine

(?I])

hatdrozatld

n6rc16 tagadlsa keinlkeine. a rond nie, a seftrl nirsendwo. Ya,

O,r?&

Haben Sie ein

nobibeteJokjd?

Hanny? hdben zl 6jn hendi

Uan eqy

Jdltestuiriil

$e hrben dnen Halbbrudef, zi hdben 6jnen hdlbbr'1der

NemyasyokfntuA.

Icb bin nicht miide.

ih bin niht mfde

O (h{tuen)

nen

Er ist nictrt

tu126.

rcrheiratef.

er iszt niht ferh6jrAtet

Nn.reret

Wir

haben k€ine

Eyerckeink.

Kinder.

16

1.

HET

+,ipffi""

Wiederholung

rakard re

!

borit6rijrerl

0

xzefo

glalds

ds

ismttl1

s

IId"y?

I

drei drnj fir

7 fiinf

fiinf

BEVEZETES

1 7

Antwort€n

Takard le a borit6fnlel !

(F

o

o

Hdry?

Takard le a rilaszokat a bori!6fiiltel. majd mordd

a kdvetkez6 szinokat ndmetiil ! Elle.ftizd. hogy helyesen ehl6kezt6l-e.

Odviizl6sek

Hivatalos helyzerbentaldlkozol valakrvel. V,4laszolj

n€nEliil a magyd nyetvf insr,-!kci6k3t kijvetve.

Grlten T.g. Ich heiRe Claudia.

I

Vis,eho.tl dz iidti).l4st is hatdtkou be! Das ist nein

Mmn,

Norbe.L

2

Monlld, hos! ,,Or,.hnak". Sind Sie eerheiratet?

3

Monad, hosr ,,Isen, ts wn k6t

_f@.

'

wir

haben drei Titchter.

4

Mo

dd, hoSr ,,Viszontldltsn

lol'ap!

'

Birtokolni

\€gy letrni

Eg6s?itsd ki a mondatokat a hahen (bitakolni) vagy sein (leuD ige mcsfelel6 alakjdval. Ellen6.izd a vdlaszaidar I

1

Ich

_

Eheiratet.

2

Sie

(4

_

niide.

3

Wir

_

Deutsche.

4

Sie eine

5

Sie

(;l

_

eine Schrvegerin

6Ich_keinHandy.

7

_

du gliicklich?

r

o."

_

_{-"t" lr"*1.-.}

,

I

Csaldd

Nevezd meg n6metiil a megszdmozott csahdtagokatl Ellen6iizd. hogy helyesen

Birtokolni, l€nni

bin iszt

8

ist Udvaizt6sek Guten Tag.

lch

hei8e.-. [a griten t{g- ih fr3jt

nih

zwei Saihn€. Und Sie? .jt, und ih hdbe Bis

morger

CsaUd

2

der Bruder

3

die Scheeste.

5

die

Mutter

6

die Grollmutter naglpaps

-'

,.

-:

.

:"-

\(.-\

\4.

(:(

18

2.

HET

Bemelegit6

Szimolj el tiz'g n€netiill (10 i1. o-)

,,Szia!

'

(8 9. o.)

P6rositsd

6s

ism6teld

N6zd 1t az al6bbi szavatar, dajd teszteld magad a n6met szavak letakdasaval I

Gyakorold

!

k6pen blhat6 szavakat is!

der Katlbe

ohne

Ur,! tej nelk

Milcll

der kilf6 6ne milh

ETKEzES

Hasznos kifejez6sek

Gyakorold a kijvetkez6 kifejez6seke!, m,rjd ellen6rizd magad a borlt6fiil haszndladval!

19

Im

Caf6

Kdvdz6ban

Ndmetorszegban a kiv6z6kban d6lutdnonk6nl van cslicsfbrgalom, amikor sokan bet6rnek egy kr1v6ra 6s siitem6nyre.

Allaldban

egyszert'bb 6ielek is kaphal6k ezeken a helyeken, de f6k6nt siltem6nyeket. pit6kel

€in Stiick Kuchen

K€rdezd

mes:

lehet fogyasztani.

d.r

Zucker

der Tee mit

Milch

das GebAck das Sand*ich bitte. j6. djn tdjlhen bite

'4

d

- E

Kulturilis tudniEl6

A kiivdl nindig tejjel €s cukoral

'

szolg6ljik fel, de a tenl rndel6k kiiloir sz6lanak, ha rEet

t)

L

(,$it

Milch

) vasy citomot

(,,nit

Zitrone") k6mek.

lch hait€ gem

eine

Sonstnoch ettlas? Tasse fee mit

Milch.

zorszt noh etv8z ih bete gern ,jne tdsze

6

mi:milh

MZgrabnn?

Haber Sie Kuchen?

/@'"ffi:;:t'ii'rf."

E8y csasze

Uftt

k€rck

Ja,

selltstverstendlich.

Darke. Was

macht

Yier Euro, bitte.

ja,

zelbsztfersterdlih

das?

fir ajr6 bite

d,nke. visz miht ddsz

Igen,

tem's-.4esen.

Nigy

eun

kArck. Ki)saoflaitu. Mekflli1

|i..tek?

Dial6gus

2O

2.

HET

Bemelegites Hogy mondod n€menil:

(i8

19. o.)

Mondd, bogy ,.Nincs

(14-15.o.)

vagy n6nem{? Mikor alakot? (10 11. o.) di sptjzekrrte di fdrsptjzen die Harptgericbte di h:iuptgerihte dns Frnhstuck

.lt\z

hiistiik

ETKEZES

21

til

szamk

Jegyezd neg az ahbbi szarakatl Takdd le a nCmet

nyeh{ oszlopot a borit6fiillel ds elen6rizd magadl

Pdrositsd

ds

ism6t€ld

Ndzd v6gig a k6pen megsz,mozott targyakar es perosirsd 6ket a jobb sz€len

l6v6 sz6lisLivall Olvasd fel a n€mei szavalat hangosan, majd t3tard le

a

Istft

a borit6liillel 6s teszteld magadl

das Glas drsz gldsz die Serviett. der Te er die Gabel di gdbel der Litffel der ldfel die Tasse Hasznos kifejez6sek

Tanuld neg

u

alrbbi kifejez6seket. majd teszteld tudesod a n€met szoveg ietakdesevall

lvlit aianl desrettkeL?

Nachtis{h?

nilitis

K'hntn

s.€pen

Kitnnte ich bitte die a

rzdnliir

Rechnung haben.

kiinte ih bite di rehnuns hrben

Im

Restaurant

Etteremben

N6metonzdgban sok kUlitnbdz6f6le vend6g ldr6hellyel tal?ilkozhatunk.

Egy caststette

helyi

6s/vagy nemzetkdzi etelekkel

szolgil.

Egy Gasthof-ban

inkibb

h6zias

jellegfi

konyh6t 6tvezhetiink.

A Ratkeller

ben,

mely

r6si v,roshnzdk pinc6j6ben tal6lhat6,

helyi

specialitisokat

Krdlnat. A

Weinstub6

kban

helyi

borokai 6s harapnival6t kapunk.

/t'.*,.._---.

\)

_=<'--;;"

o-Einen Trsch

fiir

vier

ejnen tjs fiir S1

ji.

i4uf d6n n men

snitl

Welchen Trsch Selbstwrstindlich. Folgen Sie

Dii

Temeszetesen.

Klren

Hab€n Sie

rrseniert?

Ja,

alf

den Namen h,iben zi

rcre.vi.t

_SctridL

2.

HET

Miigen

Szeretndk...

Ebben a leck6ben a

mijgen

(s.erct i)

ige

ragozisAt fogod megtanulni, amely nagyon

gyahan el6fordul

h6tkdznapi beszelget6sek-ben, ak6rcsak egy

misik

sokat hasznelt udva-dassdgi kifejezez6s:

ich

}rild,e

gern

(,,kirnAk

.tzdps'r..."i.

K6r6skor inkdbb ez

ut6bbit

hasznAld, ugyanis az

ich

mdchte (szeretntk,

d,tdr?I) olykor

til

udva.iatlannak

tfnhet-ETKEZES

Ud€rias

k6rdsek

Ha udvariA atdsz len.i, kdrdskor hasznrld az ich hiitte eer'n(kemzk

23

Bemelegit6s Hogy mondod n€metiil: ..rcggeli". (20 21. o.) Mondd ndmetiil:.,6n". ,,re "

,,6

(ham-, n6-, ,.6k". (14 15. o.)

Kem4k

s.epen.g!

Ich hette gem ein

sat,I.

Bier.

ih bete gern 6jn

bi.

i]1l6gen: szeretnZk. . .

Olvasd v6gig hdgosan a niigen ige kijlainbbz6 alatjait €s syakorold a lenri p€ldanondatokatl Hasznild a boril6fijleket bnmagad tesztel6s6hez!

Szerehak

M

est,4re

Ici

hatte gern einen

r8t

arztoh

Tisch

ftir

heut€ Abend.

ih bete g€m njnen tis ftn

hajr

{bend

Klrn€n

tzlpen

Ich hatte

ger!

die

a.4tlapoL

Spe;sek^rle. ih hete Bern di sp'ijzek6rte ich

mit

hte

ih mdhte du

mit

htest du mdhteszt er/sides mitchte erlzl|esz mithto wir miichten vir mdhten

ihr

naichtet ir miiher sie nitcht€n/Sie miichten zi mohten Mdchtest du Wein? tnohtszt du vnjn Sic maichte ein neuej Auto haben. zf ntjhre djn najesz ,ut6 hrben

Wi.

miichten

in

Urlarb

fahrcn. vir miihten in 'iddub_frren

=

Nyelvi tudnival6 A n€metben inkabb a,,miichre" (szeetndk...) iel6teles mod'i ig€t haszndljuk akkor is. amikor magyml a .,k6rek' ige szerepel

a moDdatban. .,lch mitcbte Rotweitr'. (,,Vijrijsbot

k€ek.')

..Was n(jchtest

Dul"

(.,Milkdrsz? )

Gyakorold!

Kapcsol6dj be a dial6gusbal Olvad el a kepek meletti n€met mondatokat.

€s

e

instruki6kat kdvetw

ldldzolj

n€metiill A vdiaszokat a bo.it6fiillel leralarva teszteld magad!

Gutm Abend.

Hab€n

Nein, aber ich hette

Sie

rese.vierr?

gern einen frsch

fiir

gtXen 6bend. hrben

zi

drei Personen.

rzfllrt

ndjn, 6ber ih hete gern

t6

es6.

uan

ejret ns fia &6j

asztafoSlal'1suk?

pdz6ier

Mon LI: Nincs, da hnrch szenllyt sztretuek egy astalr.

S€hr guL

Raucher

Nichtraucher, bitte.

oderNichtraucher?

nihrrduher.bite

k8\ten

s.iu4. / f

t

--*-*"ta

?

24

2. HEr

Bemelegitds Mondd n6metiil: (14-15. o.) (18 19. o.) Mondd: ,,Egy fekerekrvit k6rek"-(18 19- o.)

siilt

gebraten gebnten

Srillezet

eegrillt gegrilt

Piitoft

ger'i*et

gerosztet

f6ft

gekoctrt ge{onr

gtzAlt

gedjimpft gedempft

JatiS

siik

btDtig

(t't')bll1tig

'

ilj

6zayak:

italok

Tduld

meg a katvetkez6 szavaftat!

P6rositsd

ds

ismdteld!

N6zd v€gig a k6pek melletri. szdmozotr szavakar, 6s iifsitsd 6ket a batoldati n€met sz6lisbnozl Teszteld tudrsod n borit6tui segli56g6ve1l

Die

Gerichte

Etelek

A

n6melorszdgi konyha a hurka-,

kolbisz

16les6gek61 6s egy6b

hrisdtelekdl, valaminl

a savanydkiposztdr6l 6s a

kiiidnbitz6

gombocokrol. palu.kakr

ol hrfe\.

Manap.ag azonban az 6ttermekben

nenzetkbzi

6telek sz6les

vrlaszt6kit

Kn6ljdt.

Bdr

konyh{juk

hagyomrnyosan hfsalapd, szimtalan elrercmben

alilunk

\eterufiinu5

dreleker

ii.

=

Kurtur6lis tudnival6 Eb6.lid6be. a legrijbb areremhel .T"ge.derr(ha ,n.pi me.ijr i" rala\zrhdro. vagy

r

6dapb6i ,,e

h

cdte" lehet rendelni.

ETKEZES

z

s

0j

szavak

6telek €lk6szit6si

m6djai

Tmuld meg a kiive&ez6 szlvakat, majd ellen6rizd rud6sorjarl

lch hett€ mein St.ak gern

dudgebnten.

jn _{hete nnjn szt6k gem} HoA/

nodod?

di€ Niisse die Suppe das Gefliigel ddsz gefliigel der

Fish

die Nudeln di nndeh die Meeresfrn

ft.

A

ergids va8yok a lenger gyiimdlseiE. K6rnek sz6p.n esy Kohlenseure drsz fl6js Hasznos kifejez6sek

Memonz6ld a k0vetkez6 kifejez6seke! majd ellen6rizd tuddsodl

vegetdridnA

tagyok-

ICh bin Vegetarier/ V€getari€rin. ih btn

vegetirtu/vegetSririn

Allersids

vaglok

Ich bin alergisch a

aoslontro.

gegen Niiss€.

ih bin dlergis s€8ea

Mi a

_,,Spiitzle"?

War ist,,Sp:itzle"?

vrsz iszt specle

26

2.

HET

+X;:;;;'"

Wiederholung

Tdrad le J

bon,dliiuel'

2i

usszelogntas

es

t

smeiles

Milyen

6tel?

:iffi1ff;if"ili*'

9"**

#*@

ErKEzEs

27

Vilaszok

Takdd le a

borit6iilet:

Mily€n

6tel? die Nnsse die drs Fleisch drsz flajs der Zucker das Glas ddsz gl6sz Ez

^(z

6n)

..-nr

Hier ist meine

Meine Kinder

Szeretn€k,..

Ich hnft€

gert

Ich hntte gern

Tee.

hh

hette gem ein€n Kaffte. krf6

Milyetr

6tel?

6

die Nud€ln

8

der Kiise

I

die Seniette

l0

das Bier

Mondd a kiive&ez6 nondatokat n6metiill Haszndld a mein vagy m€ine szavakatl

6tteremben

Meg6rkezel egy €tlerenbe. Kapcsol6dj be

a dial6gusba vdrdzoU nemetiil a magla Dyehn

I

Gu.en Tag.

Kerj egy 6ztah hat szenil!re.

2

Raucher oder Nichtmuthe..

V'1 I a s.a A : N e n d o l rn ny zj t.

3

Folgen Sie mir, bitta.

4

Miichten Sie die

Wei*arte?

Mond,l: Netu Svtns&v.Lt kvdryrizet karck.

5

Bitte schitL MonA.I: Nincs

poham

<a:-])

Szeretn6k.. . K6rd a kitvetkez6 dolgokat:

6tterernben

Gut€n Tag.

Ich

Tisch

fiir

s€chs gften t6g. ih here gern 6jn lls

fiir

Nihtrduher Di€ Speisekarte, bitte. Kohlenseure, bitte.

Ich habe kein Glas.

ih hdbe k{jn gl6sz

;.b

Napok

ds

h1napok

28

3.

HET

|j,emeregrres Mondd ndmctiil: ,.6

lan

. -,6k vrnnak . {1+-15. o.) Mondd.6rnciiil: ,.6

iircj.,.61

ni.csercl'.

(U

15. o.) Hogy mondod syefekek '1

(10-ll.

o.)

Die

Tage

und

Monate

A

napok 6s h6Dapok

nelei

himnelniiek.

A

die

$bche

(rll)

n6renij

A h6rapok

e16

az

im sz6csk:it

im

ipril

(."rt1trl,ar)

.r napok el6 az

am

sz6cskrt

_-

am Montag

(nlft,)

fakod.

r\

Wbchenende

(/ilnaj")

el6 is am

kcflil.

-IDOKIFEJEZESEK

2

9

uJ szavaK: nonapoK

Tanuld lneg

d

ahbbi szalrkal 6s teszteld magrd a bot1liiftil segirsag€ltl]

;

,

fj

szavat<: a h6t

napjai

Tarid

meg az ahbbi szavakal, ;s elleD6rizd magad a borii6fijl segilsdgdvet I

'--..q

neqo

\. dd

-"2

piitek

teghop

llorg€n

ist

\ronhg.

nrorlen iszl

nontrr

Holtnr,

ititlli

tun Diensrag

l.reitag liijL6g

ZortAg

r)ie tlesprecbung

is!

A tn?Bb.t.ii€s

ketu"t

am

Dicnstag.

rar.

di bespnhuDg iszt Im dirsztag

i:

Hasznos

kifejez6sek: h6napok

MemonzeLd

.

mondatokat, as teszteld magad a boriti)fij hasz.ailauvd! Hlis\at ipnhsbar

w

aorer?r€'

Novemb.r novembcr

.kc.nber

Dezembet decenber

,dndp

der l\'tonat

nap

der Tag

April

ipfil

iUai

irrj

ju"i

Juli

j!li

Oktob€r

Mein Geburistzg ist im Juni.

Nlatjn geburtszrie iszl

in

jL'ni

r'

Hasznos

kifejez6sek: napok

Memorizdld a kdvetkcz6 mondarokar, majd teszreld nagad

a r6met rdsz

letakrts:ird

I

A

g.t?keimnek

Nleine Kinder haben

algds.Ltsbdn

nyt'n

im August

lerirn.

r:rnPlr'{

wr

l,Iliie

kjnder hllben iD riuglsz1i rjen

l

I

I

tch ar beitc

sonntags.

Vasdmapahktnl ih itbnjre

7o.\1igsz

datso.ohl

.-30

i fET

Bemelegit6s

I-i0rel

(10 l1 o.)

Mondd !6metiii: --virn

eg) aszt.libglal:tsom'

{20

ll.o.)

(28 29.o.)

A ian,eLbc\

!

izaL$ok

kezdik. s/irnok ifisrir

,.hl]1uh61 ..2x7.iobb.6l drcigig dr''Uszih tlicih

ftnfzig

siebziS thlcih eine

Million

aune

nill6n

Die

Zeit

und die

Zahlen

Id6pontok

6s

szdmok

A nanei

k jznyehben a napot k6iszer

l2 rtrrra

bonlva

adjik

nreg az id6ponrokar,

hi!rtrlos

szdvcgkcirnyezclbcn a 2,1

6ris

feloszrtsl

haszniljik A

mag)arhoz hasonl6an

lejezik ki

.r,.1616r,1kar"r

halb

Lj

tza\ak:

a

szriiok

lizen

i-eiti

TDOKTFEJEZESEK 31

[j

szavak:

id6kifejez6sek

Ndzd

It

a kajvctkez6 kileiezisckerl

r

9. 1 irnlb crdj ltrtel f6|

clij

l(h habc

ele Riicher

Hasznos kifej€z6sek 'Iaruld

'neg a uondatokat, mljd eiten6rizC MSad a borir6fijl hasznflltjvall Wi€ sp:it ist

es?

ih\,6atah?

$hnn miirlten

Sie

Mikot ti.etctnc

iriihstnckcn?

/.8g.ll:tri?

tinfundachtzig Lu.o. dnsz dr,ihr f iif fundahrcig

i

_Hog

mondod?

OL perc mrilva tiz 6ra.

Hlinykor

un

u

ebid? Dic Besprechung

ist

A

"Esb^.lvs

12 kor

um 12

Uhr

rrn. dl le\p.ehuDg iszt u.r

cliilf if

-.$+a;-r""

-32

3.

HET

nadaitl (2E 29. o.)

(10

ll.

o.l

(28 29. o.)

Kit.nen

$ir

uns morgen tfefietr?

LreTEN

llfii

*€m?

rnrt lem lYann sind Sie frei? llln zrnd zi

iirj

lrs

tui

nir

leid, ich bin beschnftigt.

esz 1nl

nr;

lild

ih hnr

beseftigt

\lie iviir\

mit

Donnersaag? \€r esz

nn

oonesTkg

Kiinnen

wir

uns

an

Donnerstag trefTcnl k6nen

lir

unsz dn)

done*1lig uelcn Tal.ilka.ltuunk csrtutaiknn? M.ndd, hosj .,Sainos

etfqkthvltatu

vn

.

lYann sind Si€ frei? \'tu zntJ zi

ttij

Mikot

i i?

Mondd. hoq\ ,, Kc.1d

dtlutun".

Dai p.sst

mir

gut. d'isz p6szt mif gr'it

N.ketn ne&l?lel.

Kanle.l lnes. h.tnJ,kot.

Um sechzehn Uh., *enn es Inncn passt. um zckszcin rif.

let

esz rnen lraszr

16 a,akor, hd ar

n.{.tet

onnek.

Monrlja:.,Nek.hl neslatet .

Es tut

mir

lei{t, icll bin beschiiftigt. esl r'ir mtr l'ijd, ih bin

Die Termine

Ta

la

I

ko:ok

me

gbe

vl

I e

se

r-6nelorszlgban

.rz

ilzleii

6let szefepl6i lnesleheiitsen fbnn:i1is.rn €finikeznek egymiss:Ll

Az iizletlelek

iltallban

a

ve7.t6lI].\'ilkaln

6s

cnnuk

nregnevez6sdlcl

sz6liljik

cgyrniisl 6s

n

_-!riz6dnak.

A

t.1lilkoz6kat

iltai,bar

a

2:l6ris

r.ndszcrien

adidk meg.

pl.

fiinfzehn Uhr

(15 6ra)

IDOKIFEJEZESEK

3

3

Gyakorolj

!

Xapclolddj bc a beszilge€sbel Takdd le ajobb oldali szdleeoszlopor ;s liilaszolj n€n€Liill fiilen6izd ]c a liilaszaidar. €s hx sziiks6gcs.

ru6teld

Hasznos kifejez6sek Trnnld mee az ahbbi mondatokat, dajd

D.s pxsst

mf

gut.

n:

r?eS/elel

Dial6gus

llit

Dieter lrrenger.

Dienstag Nachmittag.

Um wieliel Uh.?

I

-1!i, Guten Tag.Ich

habe

IIit

wem, bitte?

ein.n

Tcrmin.

mit !€m, bite Gnten rng.ih hiibe

ijnr

rerrnin

Kihe., kircht?

.hi

awt

kr.inok.

_4\

n. sb e s

t'

l a s re jijt t. n L

Seh. gut. Um sieviel Uhr?

RfitlbetL

Hdn\,6nitul

uln

ftnfdn

r1r, iber ih

knjn problarn. zec.n zi Kcin

34

3.

HET

b€m€regres Mondd ndmetiil: ..sajnrlom"

(tl

33. o.l Hogl mondod n6mefil:..Szerctrdk cgy !dijponlol

\rrni.

? (32-33. o.) Kirdezd meg !€metnl: .,Klhez?" (32-33. o.)

IDOKIFEJEZESEK

Hasznos kifej€z6s€k

Tanuld neg a kifejez6seketl Teszteklrndgad a boril,jfiil scgitsigdleli

Am

Telefon

Telefondlds

Seg6l,vhi|d sziimok N6lnelorsz:rgban : Polizei

oz,/trag)

110:

I'eucr$ehr (tii.olt6k)

).12

Rettungsdicnst

0r.n/dl)

192 11.

Belidldi

1|t.lakoz6 118 3,

kiiLfoldi

rudakoz6 118 3.1.

ll8

17 az angolul besz6l6 szolgilar.

(;espriich.

ih tnOhre ajn R-gest.eh

,:

_{Hog] lnondod?}

Rito Wolbenel s.c].tn'!k b.s.tlni.

Nachricht

Es tur mir leid, ich habe mich

lerl|ahlt.

Pdrositsd

6s

ism6teld!

Tdsilsd a sznmrnaljelalt

tiryyatit

a n€meL

O

Inr'i,tu;

:l

die

Koplhiircr

das Haudy

;*-Hello,

GabilItt

Meverl

Dial6gus

Hsllo. Elke

R$ir

am G'.ten Tag. Ich

g!tuen

lig.

ib ndhre bile

Jd napol

k|dnok

Peter

Ha

Xch- sdl \.eren1ak

Mit

$em spreche ich?

mit norbert lofcnc lbn

dd

drukor4 lnikmen

Es tDt

mir

leid. Es

isl

esz {i]t mir ldjd. esz iszl

viirden zt in biten, mih

k|n.lbn

Faglalt

!

Notu.rt Larcnz-ceL

a

Noaala.

ddbil-ldkro

le J bonr,fL

.ll

:i

ussze.lo

gla

las

e

s

t

sm

el

I e

s

dreinndfiinfzig firundzibcih

Szereh6k...

i.-ll

:s.l'.tq 6",.g* I

".

n6metiil! Ellen6nzd

1

10+6=?

214+25=1

3 66

13=?

4

4n +

31=

1

5

90+9=?

ffi;

Szeretnet.

. . ige meSfelel6 alakj6val!

I

-

Si€

2

Sie (€gyesszim)

_

in Urlalrb f$nren.

3 wir

_

einen Tisrh

ftr

drei Personen.

4

Du

_

ein Bier.

5Ich_Bonbons.

6

trr

_{_}

Obst.

ID6KIFEJEZESEK

3

7

Antworten

Udlaszok Ta|ard le a borft6fiillel I

Telefonil6s

das Handy das Telefon die Koplhitrer

Mikor?

rd6

eir

LIbr djn Lil

fiinf nin :ijnsz zN.nzig Minut€n

zw€i

(tihr)

cvri

fr

Wiederholung

lj:.

ra"ror"aas

Hogy nondod a sz4rnmal jelolt tdrglakai n6metiil? _:

t

.:?'

;!jj

uircrr

Mit jeleltenek a kijvetkez6 modatuk?

I

Ich babe einen Termin am Montag, den

zwanzigsten Mar.

2

Mein G€burtstag ist im Septembe..

3

lch arbeite fr€itags.

4

Sie arbeiten nicht im

Aus6l-..

ldo

38

4.

HET

Bemelegit6s

sz6zig!

(10-11.0,30 31. o.) K€rdezd meg: ,.Hdny 6ra? (32-33.o.) Mondd, hogy .,F€l ket16". (30 31.o.)

Mennyibe keriil eg!

jeq)

Katnb.? Fizethetek bankklirt!.iral? At

ke

stillnon?

Melyik v'ig'|n!nil indul a vonat?

YMak

kebeminlek?

Mikori

ul a dre./lai fo\at?

Fahrka

e nach Kdln? fdrkdrte nth kdln Kreditkart€ zablen? ktu ib mit krcdirktute

MNs ich msteigen?

Bah

t€ig

f:ihrt

der

Zte

rb2

Gibt es

ErmnRigungen? gibt esz erm6szigungen

Wann

ftihrt

der Zug nach Dresden ab?

Am

urAzAs

3 9

Hasznos

kifejez6sek

Tanuld meg a kdvetkez6 mondatokat, majd teszteld magad a borit6fiil

segitsdg6vel I

lij

szavak

Tanuld neg a kitvetkez6 szavatat, maid ellen6rizd tualisodzrl

derBabnhof

Pti\oudval

der bdnhdf

der

Zng

wnat qer cug

der

Fahrplan

netertenn der ffi?l,tn

di€Fahrkarte

nen"4egl,

di

farktrh

eine

ejnhche

eerintyu

Mn.te8)

trah.krrte

djne tjnfrhe

fdrktte

eineRncHahrkrte

o.la-riss.!menetjegy

Ajne rnkfdrk,hre

erste/zweit€

Klasse

elsdbdsodoszttib, e$ztelcvijte klrsze

Der Zug hat zehn Minuten Verspntung. der cig

hit

c6n minnten

. A wkat tiz percet kasik

Fahrkartenschalter

Jegyvdsdrlds

A

nemei vonatokon a n6gy 6ven

aluli

gyerekek rngyen utaznak, 4 6s 11 6v kdzdt!

f6tiron.

Mrts kedvezm6nyek is ig6nybe

veherdk

pl.

nyugdijasoknaL. csoporroknak vagy h6rv6g6n utaz6knak.

E

reil

gre

Riickfahrkarten? HoB/ mondod?

=

Kuliurdus rudnival6 A lcstctbb 6lLomtuon jegyvmb Melyik vigrnyr6l

Z\rci Fahrkart€n

nacl

Berlin, bitie. cv6j fdrktrten

nih

J& Muis ich die Sitze Ja. Der Zug

fiihrt

auf Bahrlsteig zehn ab, jn.der cfg fert

irf

bdnsirjg c6n

,b

Der B$hnof ist

nb€rfiillt.

der binh6f iszt iiberfiill jegyet k6rek

Ha'nburgba-N€in, Vierzig Eum, bitte.

ndjlr. fircis ajr6, bite

iizemelnek. Ha sieisz, a vonaton is vilihatsz meneljegyet, ott azonban nem 6rvenyesitheied a kedvez

Kr€ditkarten? N6nen zi keditk6rien der Behnsteig

4O

4,

HET

I

Bernetesites

tl

!

Hogy van a,.vomt"

r

n€netirl? (38-39. o.)

I

Hogy ktdezed:

;

,Melyik vasinla6l

indul a vorat?

'

;

(38-39. o.) Kdrdezd megr ,,Mikor 6!sz

rr?'

(32 33. o.)

Gehen

und

nehmen

|rr

.r,

,,utennt

es

vennt

A

gehen (,ne,l/ri) 6s nehmen (1,?rri) ig6k szemos hasznos kifcjez6s r6szek6Dt nagyon

gyakan el6fordulnat

a n6mer nyelvben_

A

maplricjl

gydL|rn

elrerocn hr\znitja_k oker.

igy

6rdemes az egyes kifejezdseket

knlijn

megtanulni.

res.*

icb n€hme ih ndne

t4?l

du nimmst du limszt

var:

e./sides nilnmt erlzilesz

niot

verzht

wir nehmen

vr

nemen

rff.tek

ihr

n€hmt

veszneuoh

ws.

si€ nehnen/Si€ n€hmen

Nen akank

tkiba

Ich mii.ht€ k€in Taxi

qri/lti.

nehmen. ih mohte

ktjn

tnkszi n6nen

Meden be az

els6

Nehmen Sie die erste

&tcdn

ralm.

StraRe

link!.

n6men zl di sszte

strAsze linksz

A a s.armsiiltet

kAri.

EI nimmt den Rehbmten.

er nimt d€D r€brAten

urAZAs

41

\ehmen:

venni

Olvasd fel a nehnen

(i"rD)

ige kiilitnb6z6 alakjait hangosan, majd g!"korold a lenti p6ldamondatokatl Hasznnld a

bofit6ftbt

tudAsod

Cehen: meoni

_{StraBeDbahn jeden Tag.}

ih n6me di strdszenb6n

jeden t6g

Mitu1en

up

rilkttuosdL Olvad fel J geher

,hpn"i,

ige

(r

onboz6 atal,iair 1ango".n, A b,

ha.znalauvdl rewreld ada,od. mard t-a

ra:

eteg magab.zro, vagy eyakorold a lenn pdldamondaroka!l

ich gehe

ih g€e

du gehst

ih.

gehr

sie gehen/Sie gehen

Wo sehen Sie hin?

Ich sehe ins Kino.

tiklAniik nentek, Oft

Gyakorolt!

Takard le a jobb oldali ,zitegreszt, €s eg€szitsd l.j a dial6gust ndmetilll Wie geht

B

Ibnen?

dr",

'a,?

vi 96r esz inen

Brandenburger ToL Wo gehen

Siehin?

Ich gehe zum

vo gden zf

lin

Bahnhot

Hoft

neBj?

ttr see ctm bAnh,6f

Mok Ll: ,,4

pdlta .lwrm

heglek'-Mitchten Sie

die

N€in, ich

will

den U"Bahn

nehmen?

Bus nehmen.

mohten zl di

ibsn

najn. ih

lii

d6n busz Metfi\'al szeretv

^dni?

Mondd: ,,Netu,

bui.m

akarck saillni" .

=

Nyelyi tudniyar6 A ndmetben

a magyart6l

eit6r6en

a gehen (ne"nt) iget konk6! jelent6s6ben els6sorban

,.gya1og menni 6itelemben hasznrljrk. A magyar ,.Mivel mesz Hamburyba?", .,Aut6val

negyek

iipusi nondatokban

a fahrcn (utuni) ise alatjai szerepetneki ..Wie fiihJsr du lach Hamburg? ,

42

4-

HET

Bem€legitds

m6sz"? (40-41. o.)

Mondd:

negyek". (40-41. o.)

Hogy van nemetiil: ,,gynmarlcJ" ,,sajl"? Q.4 25..,.)

Taxi.

Bus

und

Bahn

Tdmegkdzlekedds

N6metorszdgban a ragyviirosokban metr6

(U-Bahn)

kdzlekedik. Sok hetyen

viltamos-(Stra8enbahn)

vagy

helyi

gyorsvaslirvonalak

(S"Bahn)

is vannak.

Alratiban

az urazds megkezd6se

el6fl kell megviltani

6s erv6nyesiteni a jegyeket.

urAZAs

43

'

Hasznos kifejez6sek

Gyakorold a kovetkez6 nondatokat, majd tes2teld magad a

boril6ftl

segitsdg€vell

S.erctuAk egy

t@it

Ich biitte gern €in

Tan

k4rni a

d,ttuhoz.

^mDom.

ih hete gern

,jn

tikszi cum

d6n

Mikor induL

a

Wann f:ihrt der Uvtkez4

bLtz.?

nachste Bus?

v6n ibrl der n€kszte

busz

Tsmerkedl az alrbbr

szclaktill

Iij

szarrk

Wie komme ich zum

Wie lange

daue

die Fahrt?

vi lSnge d6uert di

fiit

d€r Bus d€r

iiberlrndbus

die BNhalt€stelte der Fah.preis das Taf,i

dir

U-Bahnstation di tbinsraci6n

Keretu,

fiion

nes!

Bitt€

*a.ten

Sie

at'f

nich.

bne vrrlen zi ruf mih

=

Kultunilis tudnival6 N6metorszisban

a

tdikbm

mlndig m{kddik taxi6ra.

kintherrz

az utc6n vil6git6 szabad jelzesel kdzleked6

.

Eog/nondod?

_..

Mikor indul

Kielbe?

Hiill

der laxit, vagy besz6llhatsz egy

kocsiba a laxii4llomdson. illetve lelefonon is ren-delhetsz laxil. A szfinld! felfele kereKrve

illik

;

hunderkwanzig hie.?

MeS,ilt

i

a szdzhtu.a:

bormlald! rdni a sof6mek.

Zum Flughafe4 bitte.

culn flfghefen, bit€ Fahren Sie in der

entlang?

FrEn zi in der n€e desz

Ja. Das kostet achtzig Cent.

Ja. dasz kosztet 6bcih

l8en.80 centbe

keriil

Kijnnen Sie

mir

sagen,

vrn vir da zind JawohlJ kein

ProbleD.

Kttmten Sie

nich

ttu61, ktjn

prcbldn

bitte hier abs€tzen? kiinren zi mih bire hir IEenis, ren

probbM.

dbzecen

44

4.

HET

.

|'emercgrcs Hogy mondod: ..Nekem \an

...m':

(14-15.o.) Molrdd n6me|ii1: ,.ap6ln", ,.lrny tesNerem _{. ,,sznleim"} (10-ll.o., 12 13.o.) Mondd: .,Moziba mesyek". (ai)-41. o.)

UTAZAS

4

5

Auf

der

StraBe

Aut6val

A

ndmet

aut6prlyik

(Autobahnen)

gyorsak, azonban

fjabban

sz6mos helyen 130 knr-/h-s sebess6gkorlatozes van 61etben.

Az

aut6pilyikat

k6k alapon nagy

,,A'berfve]

jeldlik,

a nemzetkajzi gyorsutakat

ziild

alapon

,,E"-vel

(EuropastraB€),

a f6utakat feh6r

6bl{n,,B"-vel

(Bundesstrafi e).

E

Xuu*lti"

tooni"ut6 Ndmetorsznsbarl kiitelez6en nagadn{l kell tdranod

a kocsiban a jogositvanyodat. a miiszaki papirokar 6s az 6rv€nyes bizrosiasi paplmka!.

,.

Ilasznoskifejezdsek

Thnuld meg a kitvetkez6 mondatokal, majd leszteld tud,isod a borit6fiil

segiB6g6v€11

Nmmfrkbdik

Mein Blinker

ozindetldnpdn.

tunktioniertnicht.

nejn blinker

funtcio.tt

nlht

Tele

kareh

Volltaalrea,

b'tte.

foiirnken. bne

lt'

Pdrosltsd

66

ism6teld!

PS.rosilsd a szdrnozou alkatr€szeket a bal oldali listdn sz€repl6 szavakkat, najd leszteld nagadl

,,,

{}j

sza\,rak Tanuld neg

^z ahbbi szavakar, rnajd elle!6rizd magad!

der

Kofferam

die Windschutz-die Motolhaube der Reifen das Rad die

Tiir

di

tilr

die StoBstange

''l-.t"cJ-".a"ar

Nem mfikddik lapos az egyik gutrlin. dcr Diesel das

Ol

ddlz 61 der

Molor

der Blinker iijn phter der Ausptrff pdrken ferb6ten

Kiizleked6si

_6blik

oxv

oo

die Einbahnst.aie iiirfAd 6hien e ls 6b b s 6 8ad

/

s kn te I e zd die

Vorfahtstralte

di

fdftrtstr*ze

Einfahrt verboten 6jnf6rt ferb6ten

46

4.

HET

urAzAs

47

Vilas.ok

Takard 1e a borit6fiilel !

+;;T:#""

Wiederholung

Trl.

rd le c

bornonillell

;i

u

ssKlo

gtn

Ins

e

s 6vrct

I

e

s

Kiizl€ked6s

Nevezd meg a k0vetkez6 k0zleked6si eszkozdket

Kiizleked6s

der Bus dns

Falrrad

drsz firrad der Zug gehe gde g€ht gdt g€en Du

va$'

Sie? Halznald a helyes

I

KAvlzdban tagy.

3

Egt idegen ness.tilit a caqed ,,Van irl6pofija2 "

,,A. auonls

_feti

Dr €gy

Sie? Haben Sie Mitcht€sr du ein Bier? Hab€n Sie Fabren Sie in Bahnhof hin? ,,M€nni'

6,,Ymi"

Illeszd be a zdnijelben 1€v6 ige megfelel6 ai{kjni

l

Ich

zum

Balnhot (geho)

2

Wie

es

di!?

(gehen) 3 Ich

-

den

Rehb&teL

4

Wir

ins Kino. Gerlen)

5

-

Sie die erst€ Strafic links,

6

Wo

Sie hin? (gehen)

Jegyvdsdrl6s

Yonatjegyet vdsarolsz egy palyaudvaron. Es6szitsd

ki

a p6rbesz6det a magyar nyelvn inst ukci6k aLapjrn !6meliil vllaszoh,al

1

Kann ich lhnen heren? Kft jegyet szeretuak Berlinbe.

2

Rnckfahrkarte oder einfach? Odo-rissza, karen.

3

Bitte schijn Fnnfzig Euro, bitt€. Mikor indul a wnat?

4

Um dreizehn Uhr

z€hn-Jegyldsirlds

Ich hitte gern z$ei Fahrkart€n nrch

Berlirl

Riicklalnkrrte, bitte.

Zrg

ab?

Bahnsteig

f:iht

der

Zry

ab?

i'len d,nk.

{rl

6

gehen

g€en

-48

5.

HET

. ,

B€m€legitds

'

nemetiil, hogy julsz el a n'izeunba. (4243.a.) Mondd, hogy .,Buszra atarck szdllni" 6s

.,Nein alarok laxivak melni '. (40-11-0.)

KOzLEKEDES

4

9

i

In

_der

_Stadt

A'1

A

VArOS0qn

A

legtobb n6met virosban m6g ma is van hed egy piacnap. s a kis

iizletek

m6g

nindig

viiigoznali.

M6g

a kis falvaknak is van

polgilfmestere 6s v6roshiztj.a.

A

prrkolds

ilhEbnn

szab6lyozva van. Erdemes

megkeresni a k6k

parkolisi

ovezeteket, ahol

]neghalirozolt

id6n

belnl

fizet6s

n6lkijl

parkolhatsz.

,

Ilasznos kifejez6sek

Tmuld meg az aldbbl drondalokal. Dajd tesaetd rnagad a bodt6fiil

segilsdg€vel I

PSrosilsd er

ismeteld

P6lositsd

r

szdrnoT-ort hellszineker a bal oldali lisra szavaivatl

l6dsz. !z,.es

gibt

fw,

rni

wtdhat) kjrP)ezas.

ns)elj

dra. hosy

{.pL in = bar,/ben:

^=

Vdn

afimsban

Gibt.s

etne miiras.eti

galitiu?

Kunstgalerie in der

Stadt? gibl esz njne kunsztealeri in der

Messze wh

imen?

lst das

veit

von hier? iszr diisz vnjr fon hjr

von eB!

us.o,h

F-s _elbt ein a

rrz,;l

Sch?inubad

bei der

Briicke.

esz gibt ijD svimbdd bdj der brrkc

Knnyrt'it

nincs.

Es gibt keine Bibliotl]ck.

esz gibt k.1jne

bibliot6k

2

die Brncke

3

die Kirche der prrkplrc

5

das d6sz statcentrum

7

die Kunstgal€ e uJ szavaK

i,:

Gyakorolji

Ismerkedj a kdve*ez6 szavakkal I

dieTankstelle

b.r.islrrt

di Unkstele

das

Verk€hrsbnro

,/a-izrt

i/rda

drsz fcrkdrszbiir6

dielverkstatt

szercliiniihel! di verkstit

das

Schwimbad

,rzrda

diisz slimbrd

die

Bibliothek to,]rdl

di biblioldk

Kalcsol6dj be a besz6lger6sbe: Takdd le ajobb oldali szitvegr€szt a borititullei, 6s €g€szitsd ki

'a _{djal6glst n€nelnl ! Ellenitrizd a vdlasaidar, 6s}

sziiks€g eset€n ism6teld meg a gakodatorl Kannich

llnen

cibt

es in d€r Stadt

hefen?

eineBibtiothek?

kdn ih in€n

helti!

gibt csz in der stttl

Se8trrdren:

djnebibtiot€k

Kide.A

meg, haSt tuh

.

a virosbafi kijnfrtdx

Nein, abe. es gibt

ein

$rie kornme ich

zm

Museum.

MuseuD?

nrjn. lt,lrer esz sibt

djn

vi kome ih cum Nnlcs, .le wn egj

mizeutu.

KZtule.d neg: ,,HaS! jutok el a

nn.emba"?

E€ ist

dort.

Yielen Dank.

esz iszt

doil

i]eD ddnk Ox ran. Mantlll: ,,KijszitnAn szapql .

I

I

li

O

tnituts.lti

Eal,ria

51

5O 5,

HET

Bemelegit6s

(:12

+:1..

l N.londd: ,.A7 elsit

trcr

KOZLEKEDES

Lj

szavak

Ii:itrli

n.! /

Jl,bbr i/arrli,rL. is

cllcfiirird

mr!!xd

r

ir!Ljt6liil s.gnsigirell

Y

E

D

l(h

hrhe nri(h refhulen.

die Ecke

.m

Lnde

d$

StEllc

die Ribiiothck

Hruptllatz Di(h

links. ajacn

/i

i0

hiuplpl:i.

ttttnjoi

Lt

jiitlt

ial talru

$ie

krnme

ich zum vi korno ili curr

bi.h6f

Die

Wegbeschreibung

Utbaigaz,itds

\ r''.

| !(hen

'r I

iL

'.

hr:)alo.c rne!]rink \rl.1ho\a.;s

a

tahren

(rrd.rl)

jgar.

_{hr lut6ral}

k{jzlek.dnnk.

Tehii

r ..'r'lrryrr

lalizi

killiczas

iordit:isx Gehen

Sie

nach

links.

h,r _s\'alog

\an

az

illlel6.

as

Fahftn

Sic

nach links.

ha xutov.rl.

Hasznos kifejez6sek

T.nukl ne.!

rl

alibbi lrriqczasclicr.

B{d

\Iie

koDme

i(h

7u.r

,9!{.tr,,

jlnl

Schnimmb.d? .:us.jlrlh..?

\i

(.rne

ih.url

$iorbd

die e.sre

(StraRe) a.ri\ii

ukd l)alrd links

di

olzte n.il\7.

h.ksz

ffiffi

\

-jf

,

I

_{Gibt cs cin Reshurant}

tl

ji.

rim

bri

al gibl esz

aj.

i.r1ro'!i

In

dd

strirl

l?en. a

pil)atlrtlrrLii.

;t

i

.

{ lr

,-E-t,

._

.

-\

..

.t-52

5.

HET

I

l.Plifi${ii,iffi a"m"t"gl*s

: Sorold fel a hdt napjaii nemetiil! (28-29. o.)

Ldtnival6k

Die Besichtigung

A mizeumok

iltaliban

eg6sz nap nyitva Hogy

mor-dod:_,.hal

_{rannak, de kisebb telepiil6seken} 6ra&or'? (30 31

o)

korldtozotlabb a nyirva rarrdsuk, K6rdezd nes:

..H6nv

vasdrnaponkdnt

gyakan

zarva vannak.

6fr?'(30 3i

o)

-

Hetente egyszer, 6ital6ban szerd,in vagy

csitcirtbkdn. a nagy

mfzeumok

k6sij estig

v:i{rk

a l6rogat6kat, h6rf6n 6s iinnepnapokon

azonban zaNa vannak.

I

6j

s,a"a*.

Tanuld meg az alebbi szavakat, majd leszreld ruddsodarl der

Fntuq

kaldu. vezet6,

der

fircr

iswrteta

die

Eintrittskarae

bel4pdjegy

die

OffDDgszeiten

,)itua rart

r

di iihungszcnjten

Mikor

nrhavfimok? \\^N

itfine./schlieBen Sie? Vtn iifnen/sliszen zi?

Hol

vanMk

1i,lo _{nnn die}

d

nos.l6k?

Toiletten!

Vo zind di toAleten

Ya,

Gibt es

Zug

g

fiir

kerekesszekeseknek RollstDnrahrer?

,ejnlati7

Cibt esz c'igAng nir

tulstflf6er

D6

Museum

ist

Sind Sie atrt Montag

geschlossen.

geiiffnet? d{sz muz6um

iszt

zind zl iim m6ntrg

gesloszen

geOfnet

A mtzeafr

z'tuat\rn,

Kefiezd neq: ,,Hatf6n iyitva

wnMk

'?

Ja, aber

wir

schlieBen

friih.

jr.

6bq vtu sliszen

frfi

Ige4 de konin z.itunk. Kede?ze hEg, Mnyko.

K0zLEKEDES

5 3

Um wieyiel Uh.? um vifi:l

fr

=

I{asznos

kif€jezdsek

Tanuld trt€g az aldbbi moDdatokat, majd eller6rizd tDdisodatl

}-E CwLoroli!

Ta-ka.d le ajobb ordari szitvegr€szt, 6s eg*dtsd ki a prrb€sz6det n€meriil!

der fajertdg

die

Enii8igrmg

=

Kulturitlis tudnival6 N6netonziisbar a karacsonyon es

a hdsv6tor kir'nl szdnos mtis va esi nnneppel talitlkozharunk

p,l. pnnkdsd h€tfii, dldoz6csiirdrr.jk. N€metorszeg

newcti

nrncpe az

Ujraegyesit6s napja. okl6bcr 3. Allamonk€nt v6l1oz6 helyi imepnalok is

Sind Sie

heut€

Ja, aber

rir

s{hlie3en Nachmi,tag

g€itffnet?

um s€chzeh! Uhr. zind zi hajte

lihmit6g

Jt

{b€r vir sliszen uln

seofnet

zehc6r

fr

Igen, .le tizehhd 6rakor

Gibt es Zugsns

frir

Rolstuhlfahrer? Gibt esz cng6ng

fin

rclstrifdref

Van kerekesszakesekaek

.]a, da driibetr ist ein Fahrstul .

f6lsiil

lEen, ott

aru

w

eg!

Lifi.

Danke, ich he$€ gem er Eintrittska.ten

bebpijegleL

Fiihre. ist gratis. Biie zer und der fiirer

-!

54

5.

HET

.

.

..",.;,,

n"*a"gt*

Moldd n€tuetiil: ,.Pontos vagy

-(l|ts.o.)

Hogy vm nemetnl a ,jcsy"? (38-39. o.) lvlondd ndneiiil: .,Mlizeumba megyek (4F11. o.)

KOZLEKEDES

s

der Koftbr

55

uJ sTavaK

N€zd dt a kiivetkez6 szavalat, oajd teszteld magad a borit6flil segits€g€vell

Im

Flughafen

A

reputoteren

Ber a repul6t6ri krjrnyezetben

iltalrban

minden

fel

van tuntene angolul is.

olykor

hasznos- ha

nimcaill

is

neg

tudunk k6rdezni biznyos

dolgokal

J6. ha 6rkez6skor

van

nilad

n6hiny

I

eur6s p6nz€rme. ugyanis

a posgy:iszkocsikal ezzel tudod igdnybe

Gyakomli!

Kalcsol6dj be a dial6gusbal Olvasd el a bal oldali n€met szdvegr€szr,

mjd

a mag_rd nyelui instruki6kal kitv€tv€ valdzoij n6metill Teszteld magad

a jobb oldali v,ilaszok lei.Ian{srval I

Gtrten Abend,

Kann

Geht der FIug nach ich Ihn€n

helfen?

Kitln piiokilich ab? eriten nbend- Ka.

ih

g€t def

fllg

ndh ktiln

inen

helfen

piinkdih

,b

J.i eslet! Seqith.tek?

KZrdrv! tnes, hoq! d kiilni jdrat ponto\an indul e.

Flugsteig geht er ab? fon velhem flngstijs

die Bordkarte der abieltigungszs:ilte. das Flugticket drsz

fligtikct

Ja'

ISet

die(;epe*ausgabe

poggltiszkiodtls

der

Abflug

iadlllr

der nbflng

die

Ankunft

lrtezis

de(

Zoll

v.inrizsgdlat

die

Passkontrolle

itlefth'iz.tgtildl

das

Terminal

terftt,rl

der

Iilugsreig

kaPr

dd

flngstnjg

dieFlugnummer

idrus.utm

Pirositsd

ds

ismeleld:

Prrosilsd a sztmozor rirgy.kat ajobb oldali n6net sz6listihozl

Irlugsteig geht der

Ilug

23?

fon lclhem

tilgsrrjg

get dcr llng

Haszoos

Ufejezd\ek

Tanuld meg az aldbbi mondarckar. majd elleDit

izd

desod a boridrnl

seglts€gdvel i

Geht d€r Ffug

nach

pontastu fo'r ir.lutni Hannover

pnnktlich

u nzanayi,i

iarai

ab?

gdr def flng

niil

hin6vef pnnk ih {b

Ich kann

mein

N?h ralzit.)a Gepiick nicht

finden.

d csonagomaL

ih kdn mdjn gepekk niht finden das HandS€piick der Kotlerkuli

ffi

n

56

5.

HET

Udlas?ok Helyek, 6piiletek die Driicke di€ Kunstgale.ie Autdalkatr6szek d€r Blinker die Molorhaube d€r Reifen di€

Tnr

di

rfr

K6rd6sek

Bus ab? Kaffee? knf6 Uitchlen Sie Wein? Bahnstcig

flihrt

d€. Zug ab? cte 6b hin?

@,a

A

tdalkah{szek Nevezd meg az alrbbi

Kindcr_

Sie? Toiletten?

Igdk

1

bir

du l€e? t?ihrt

/t

hat halt

Wiederholung

'lakdd lr a

_{bo,,drulrel ,:\}

usszelo

gta

_ns

e

s

t

smet

I e

s

Helyeh 6piiletek

Ne\€zd meg a k6peken ldthati helyszi.eket

ffi€

@

satena

ffi

ilHrs

O-,i2,,*

-E

fiGT]'fitltt

Qrn

oshd.a @ha

ffi

@p"lou

=.-'

K6rd6sek

Ta16lj

K

a kitae*ez6 ldlaszokhoz iU6 n€mel t. Der Bus

{:iht

m

acht Ub. ab. 2. Kaffee, das macht

nei

Euro fiiDfzig. 3. Nein, ich maichte keinen W€ir. 4. Der 7-ug r:ibrt yon Bahrsteig

Iiinf

ab. 5. Wtu frhren nach Leipzig.

6. Nein, €s ist drei MiDuten zu

l'ul.

Ie6k

Eg6szitsd ki a megfelel6 igdkkel

r

Ich penrsche(r).

2

Wir

_{_}

mit

dem Bus.

3

Sie (6) Dresden.

4

Er

dr€i

Tdchtei

___---\oa\E\EDts

5't

'!

Vdlas.ok Tak

il

le a bodt6nillel I

a

....

I ;

Benrelegit6s Hogy kerdezed n6metiil:,,Elfogadnak banktiitydt?" (38 19.o.) Kerdczd 'nee: ,.Mennyibe kernl ez?" (18-19.o) Hogyan kdrdezed:

,Ymak

gyerekei?" (12-13.o.)

Die

Zimmer-reserYrerung

a1 1

r

7 1/

JZo0aroELaras

A

szlillrshelyek

knlijnbdzd

fajtriir

ulilhetjuk

meg

N6meto$zigban:

d^s

Hotel

(

_s.dllada)

egyt6l dlcsillagosig oszt6lyozvai

die

Pension vagy

der Gasthof.

melyek a hagyom6nyos lbgad6nak felelnek meg; 6s

nagrnszallisok.

a tnblnkon

Zimmer frei

vagy

Fr€mdenzinrm€r' felirattal

hirdetve.

A rcggeli beMe wn

a.

Allatokat bee Bedrck?

szALLAs

:

rlj

szavat

N€zd at a kitverkez6 szavakat, nujd takdd le a n6net r6szr 6s reszreid

59

Hasznos kifejezesek

Gyakorold az ahbbi mondaioka!,majd a ndtnet szdvegr€lz leLaka*isdvrl ellen6rizd tudrlodatl

Hat das Zimme. Blick hr! dirz cimer blikk auf

nog/ Inomo{r Van egy,igyas

=

Kultuatis

tndnival6 A

legtdbb

b,r nem

nrindegyik

sz6llodnban ds fogad6ban a rcggeli

r-\

benne foglaltatik a szoba dfiban, vannak hel)'ek

' -*l)

ii1b"l-

":-e1

_l-lPl

_lll:'lllrPri

el'r-

A ,

egseii

,34

ilrJ

dba

l

Fdh.tir(k.brl

pr"'.\pdJ\/ao.,-!s"lr'.

> X

rol

aldrfa'/m,/r

r"\eoPrPr

r'Pn\erFl

felvtgottaka!, sajtot, dzsemet, gyiimdlcslevet, valamiDr die

Kftnaar

ase di ktimidrl6se das

Zinmer

die zwei Einz€lbetten

die Dus.he dss

F.iil6tiick

d::isz frfstnk der Scbhssel der Balkon Isf

ds

Friils,nck

inbegriffen? Sind Ti€Ie

Haben

Sie

ya, rzobdl

Zimmerservice?

ktslrJa.tlts?

hAben zi cinerszewilz

Wdn

muss ich das

Zimer

fr€inacben? vnn mnsz ib drsz clme. fiijmdlren

Haben Sie

norh

Ja,

eh

Doppclzimner. Zimmer

fr€i?

jd, 6jn dopelcimer hrben zi noh cimer

fiij

Haben Sie

Kindelbett? Sie bleiben?

szeretnanek

haft.lhi?

Dr€i Niicbte. drdj nehte

Sehr gul. Hier ist

Ih.

Schliissel.

6O

6.

HET

SZALLAS 61

Hasznos kifejezdsek

Tanuld meg a ktjvetk€26 moodatokat majd teszleld mgad a n6mer r€sz

leakafiltval !

l{.,1i,,-'.1i, r".a"gita

-

Im

_HOtgI

A

szdlloddban

(48-49.l].)

ftglaldsuk?' (20-21.o.)

BAr a nagyobb

szillodikban

a szobrikioz midenhol

tartozik

kiiicin

ftrd6szoba.

van m6g n6htny

parzi6

6s vend6gh6z.

aiol

a katzats

tiird6szobin ke]l

osztozni.

Az

irat

eltaleban a szobira 6s nem a szem6lyek szrm6ra vonatkoznai,

igy

egy csaldd szdmara a kdzijs szobriban

szi

es lehei a legolcs6bb megoldds.

Nincseiek

tijriilkdzdk-

Es gibt keine Handtiicher.

esz gibt kejne h:indtiiher

Szoppann

van

Ich brauch€ Seife.

stki8?n.

ih b|dulr zejfe

A zuhdny

nen

Die

DN(fre

ntil.dlri

furktio

ert nicht. di dlse fLrnkciodd mht

Das

Zinrner

ist zu

vrftr^rl!

Pdrositsd

6s

ismdteld!

P{osilsd a szfltodai szoba sziirllnaljeLjlt t6rgyait a baloldali n6net sz6lista

2 die Lampe 3 die MusikanlaSe di muzikdnldge 4 die Vo.hange 5 die Couch 6 das Koplkissen E das

Bctl

@

a|Jtukanj

A

lrt

rorsz

Der Fahrstuhl ist kaputf.

der f6rsnil iszr kapui

und ddsz fernzder iszr Kann ich

lhnen

Ich braucb€ Decken.

helfen?

ih br6uhe deken

Krn ih lnen helten

Seg{thetek?

Moadd: "Tokanira

rM

sznks;getu"

Das

Takard le a.jobb oldali sziivegr6szt,6s eg€szilsd ki a dial6gust n€metull

9 die thgesdrckc

10 die Detkc

=

Kultur6lis

tudnikl6

A sznuodai

tak

szdles

katri ingadozn$ mutaluak. A lynri €s teli iidiit6helyeken szezon idejen j6val magasabbak

az 6rak, ak6rcsat egyes vtrosok kiildnb6z6 v.is.irai

6s fesztivlljai alalt.

miit

p]. Frankfurti Kdnywds,ir Berlini Filmfeszlivrl, kiilni kdnevdl, Hannoveri Szimit stchnikai V.isdr {CEBIT) vagy

z

okr6be.j miincheni sorfesztivil.

..r

---SZALLAS

6 3

Lj

s/avak

Tdnid

neg az alrbbi savaka!, €s ell€n6rizd magad a borit6fiil segits6g6vell

62

6.

HET

I

_iii:illr.

r'r

s.-"l"sit*

K6rdezd meg n6llteiiil: ,,segitherek?

(t647

o-)

Hogy van ndmetiil a.,zuhanyoz6"? (58-59 o.) Mondd n6metiil: ,,Tiirnkitz6kie van sziiks€gem".

(6H1.o.)

-

Hog' noldod? N6gy napra szercm6k

Tudok s6trat berelni? Hol van egy

das Zelt de. Campingplatz def 6bfi11 die Duschen das Campingsas d{sz kempingg6sz

Beim

Camping

A

kempingben

A

kempingez6snek Nemetorszegban rdgi hagyomitnyai

vannal

Az

egdsz

orszig

terUletdn szdmtalan kempinge! taldlhatunL, melyek magas

szinl'onali,

j61 felszerelt szellrshelyek mosd6kkal, konyhdval.

bolnal.

€tlerelnmel, olykor m6g isz6medenc6vel is ellAwa-

A

turistainformdci6k

felvilrgositist

tudnak nyrijtani a

€gi6jukban

lalilhat6

kempiogekr6l.

Hasznos kifejez6sek

Tanuld meg az aitbbi .{ondatokat,

Mjd

eletr6rizd Mgad a n6ner r€sz letak2r6,stvall

Der Ctmpingplatz

ht

ruhig.

der kemplngpl,ic isz!

riig

die Toiletten

:

die Zettschnur

der Hcring Kann ich €in

Fahrad

.usleihen? Krn ih njnen tiir.nd tuszl6.jen Ist das Wasser

trinkbd?

kzl

drsz vriszer

t.inkbt

Sind Lagerfeue. €rlaubt? Znd Ugerfajer efhubt Radios sind ve.boten. Rddi6sz zind ferb6ten

tutld:r.tr

derSchlafsack der shfznk

Jefiijhat'

tuatnc

die Luftmatraze di lufimdhrce

s4toralj

der Zeltboden der celtb6den

.-)ttr

Es gibt einen beim

Schwinmbad.

esz gibr djnen

6n

Wieviel kostet €s

fdi

ejnen v6nfisen Meaalibe keriil a

helt

Fiitrfzig Euro, einetr

fiiifcig

ajr6, tjren

dg

Kam

ich einetr

Grill

kAn ih tjDe, gril niten

j6, 6ber zi niiszen

djle

Platz

liir

zwei Tag€. ih b.6uhe 6jnen p1ac fitr