QUALITATIVE CONTENT ANALYSIS

Az Smtv. és az Mttv. a következő definíciót adja a lekérhető médiaszolgáltatásra: ,,olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve

hallgathatja meg a műsorszámokat”.167 Ilyen szolgáltatásnak minősülnek például az

internetes vagy egyéb „elektronikus videotékákban” elérhető tartalmak.

Koltay és társai álláspontja szerint a lekérhető médiaszolgáltatás fogalma három kérdéskör vizsgálatát vonja maga után:

1. ki vagy mely vállalkozás minősülhet médiaszolgáltatónak,

2. az egyéni hozzáférés megvalósul-e az időbeli megválasztás lehetőségével is, 3. milyen szolgáltatástípus tartozik a médiaszolgáltatás körébe.

Az első kérdés tekintetében a szerkesztői felelősség vizsgálandó, hiszen az minősül médiaszolgáltatónak, aki szerkesztői felelősséget visel a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért és meghatározza annak összeállítását. Ez utóbbi, ahogy már említésre került, lekérhető médiaszolgáltatás esetén a műsorkínálat összeállítását jelenti. Bizonyos lekérhető szolgáltatásoknál maga a műsorterjesztő állítja össze a műsorkínálatot, tehát ebben az esetben a terjesztő médiaszolgáltatónak is minősül, mert szerkesztői tevékenységet végez. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy amennyiben a műsorkínálatot nem a szolgáltató, hanem például a felhasználó állítja össze, akkor nem beszélhetünk médiaszolgáltatásról. Továbbá kérdésként merülhet fel a gyakorlatban és nehézséget okozhat annak eldöntése, hogy kit terhel a direktívának való megfelelés kötelezettsége abban az esetben, ha például egy

165 _{KOLTAY et al, 2011. 87.}

166 _{MCGONAGLE – VAN LOON, 2002. 12.} 167 _{Smtv. 1.§ 4. és Mtvv. 203.§ 35.}

műsorszolgáltató műsora lekérhető formában elérhetővé válik egy mobilszolgáltató hálózatán a végfelhasználók számára. Ilyenkor a műsorszolgáltatónak vagy a mobilszolgáltatónak kell az irányelvben előírtaknak megfelelni? A szerkesztői felelősség fogalma alapján azt mondhatjuk, hogy utóbbi tartozik felelősséggel, amennyiben bármilyen szerepet játszik a műsorok összeállításában.168

A lekérhető médiaszolgáltatás esetén megvalósuló egyéni, egyedi hozzáférés a lineáris médiaszolgáltatástól való megkülönböztető tulajdonságként aposztrofálható, vagyis e szolgáltatás esetén point to point (egytől egy számára közvetített) szolgáltatásról van szó, hiszen a felhasználó a műsorkínálat alapján fér hozzá a műsorszámokhoz ellentétben a point to multipont (egytől sokak számára közvetített) lineáris szolgáltatásokkal, ahol egyidejű, műsorrend alapján történő hozzáférésről beszélünk.

Végül a harmadik kérdést illetően azt mondhatjuk, hogy a lekérhető médiaszolgáltatás tárgya is a műsorszám. Ez a kérdés mélyebb elemzést igényel, hiszen az AVMSD azon megállapításából kell kiindulni, hogy a lekérhető médiaszolgáltatások a televíziós műsorszolgáltatásokhoz hasonlóak, vagyis ugyanazért a közönségért versenyeznek, azaz a médiafogyasztóknak szánják őket és a felhasználók is a szolgáltatás jellegéből és a hozzáférés módjából kiindulva érthető módon elvárhatják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szabályok szerinti védelemben részesüljenek.169 A hazai szabályozást tekintve ez a hasonlóság a műsorszám korábban említett fogalmában jelenik meg: ,,műsorszám hangok, illetőleg hangos vagy néma mozgóképek, állóképek sorozata, mely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és

tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatáséhoz hasonlítható”.170 Ugyanakkor sem az

AVMSD, sem a hazai médiatörvényeink nem konkretizálják, nem adnak iránymutatást, hogy forma és tartalom alapján mikor minősíthető egy szolgáltatás televíziós műsorszolgáltatáshoz hasonlónak. Mindez a ,,hiányosság” megteremti annak a lehetőségét, hogy a technikai fejlődés révén megjelenő újabb szolgáltatások szintén a fogalom hatálya alá tartozzanak.171

168 _{RIDGWAY,2008.109.}

169 _{AVMSD (24) preambulum–bekezdés: A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások jellegzetessége, hogy a}

televíziós szolgáltatásokhoz hasonlók, vagyis ugyanazon közönségért versengenek, mint a televíziós műsorszolgáltatások, és a felhasználók a szolgáltatás jellegéből és a hozzáférés módjából kiindulva érthető módon elvárhatják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szabályok szerinti védelemben részesüljenek. Ennek fényében, valamint a szabad mozgás és a verseny különbségeinek kiküszöbölése érdekében a „műsorszám” fogalmát dinamikusan kell értelmezni, figyelembe véve a televíziós műsorszolgáltatás területén végbemenő fejlődést.

170 _{Smtv. 1.§ 3. és Mttv. 203.§ 47.} 171 _{KOLTAY et al, 2011. 87-88.}

Az AVMSD, illetve az Smtv. és az Mttv. vonatkozó rendelkezései értelmezéséhez segítséget adhat a brit szabályozóhatóság, az Ofcom számára az Essential Research által 2009-ben készített felmérés, amelyből megtudhatjuk, hogy a nézők milyen formai, illetve tartalmi jellemzők alapján tartanak egy szolgáltatást televíziószerűnek.172

A felmérés a ,,TV- szerűség” (TV-like) ,,mozgatórugói” (drivers) között külön szól azon tartalmi és formai ismertetőjegyekről, amelyeket a nézők relevánsnak ítéltek. Ennek alapján a következő tartalmi jellemzők érdemelnek kiemelést:

- szerepelt-e korábban televízióban, - értéke, színvonala,

- célközönsége, - címe,

- gyártója, - formája.

A felmérésben megkérdezett nézők a jelentősebb TV műsorszolgáltatók által gyártott tartalmakat minősítették TV-szerűnek. Így, egy televíziós vígjátéksorozatból kevésbé családias környezetben, mint például a Joost honlapján173 bemutatott epizódot nagyrészt TV- szerűnek ítélték. A műsorcím ismerete is fontos volt, mint az is, hogy professzionálisan előállított tartalomról volt-e szó. Továbbá a nézők inkább a hosszabb tartalmakat minősítették TV-szerűnek.

A tartalom csomagolása (packaging of content) tekintetében a következő jellemzők minősültek relevánsnak:

- a szolgáltatásnyújtó márkaneve, - a tartalom megjelenítése, - az ár.

Tehát a tartalomcsomagolás módja is jelentős volt annak eldöntésében, hogy egy kínálat TV- szerűnek minősül-e. Ez vonatkozott mind a szolgáltató ismertségére, mind a hírnevére, illetve arra a módszerre, ahogy a tartalmat a szolgáltatáson belül megjelenítették. A jó hírű, jól ismert szolgáltatók inkább TV-szerűnek minősültek a viszonylag ismeretlenekkel szemben. Továbbá, ha egy szolgáltatás professzionálisként jelent meg és könnyen hozzáférhető módon

172 _{The regulation of video-on-demand: consumer views on what makes audiovisual services “TV-Like” – a}

qualitative research report. Prepared by Essential Research, December 2009 (Továbbiakban: The regulation of video-on-demand)

173 _{A Joost egy olyan audiovizuális médiaszolgáltató, ami televíziós műsorokat és egyéb videókat közvetít peer}

közvetítette a tartalmat, inkább TV-szerűnek minősült, mint azok a tartalmak, amelyek amatőrnek tűnő közvetítő közegen érkeztek, ahol a konkrét tartalmat nehezebb volt azonosítani. A felmérést készítők kíváncsiak voltak olyan lehetséges tényezők résztvevők általi értékelésére is, mint a műsor célja, műfaja, a tartalomhoz való hozzáférés módja. Ezeket a nézők kevésbé tartották fontosnak egy szolgáltatás TV-szerűnek minősítése tekintetében.174 A lekérhető médiaszolgáltatások tárgyalásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy valójában olyan szolgáltatásokról van szó, amely átfedést jelent a televíziós műsorszolgáltatás és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások között (,,elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá”175.) A gyakorlatban előfordulnak olyan lekérhető médiaszolgáltatások, amelyek az Elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv által szabályozott információs társadalmi szolgáltatások is egyben. Ugyanakkor, miután az AVMSD által támasztott követelményeknek is megfelelnek, ez utóbbi irányelv alkalmazandó rájuk, a két direktíva esetleges konfliktusa esetén az AVMSD az irányadó. Ez a kiskorúak védelme szempontjából kifejezetten jelentős, hiszen az 2000/31/EK irányelv nem tartalmaz a gyermekeknek a tárgyi hatálya alá tartozó szolgáltatásokkal szembeni védelmére vonatkozó rendelkezéseket. A gyakorlatot tekintve a határvonalakat a tagállamoknak kell meghúzniuk - habár az AVMSD megadja a lekérhető szolgáltatások definícióját -, a szolgáltatások megkülönböztetéséhez a nemzeti szabályozóknak kell rögzíteniük olyan fogalmi elemek pontos definícióját, mint például hogyan lehet különbséget tenni a kereskedelmi és elsősorban nem kereskedelmi szolgáltatások között.

A lineáris és a lekérhető médiaszolgáltatások külön-külön bemutatása mellett meg kell említeni annak a lehetőségét, hogy egy korábban lineáris médiaszolgáltatást később lekérhető formában is közzétegyenek a szolgáltatók. Ebben az esetben az AVMSD szerint nem szükséges a lekérhető szolgáltatásokra előírt szabályok alkalmazása a lineáris szolgáltatásokra megfogalmazott szabályokon túl.176 Mindebből az következik, hogy ,,egy lineáris műsorszám tartalmát nem szükséges megváltoztatni azért, hogy az lekérhető formában is közzétehető

174 _{The regulation of video-on-demand, 2009. 9-10.}

175 _{98/48/EK irányelv által módosított 98/34/EK irányelv 1. cikk (2)}  

176 _{AVMSD (27) preambulum-bekezdés: A televíziós műsorszolgáltatás jelenleg magában foglalja különösen az}

analóg és digitális televíziót, az élő streaminget, a webtelevíziót és a közel igény szerint lekérhető videót, míg a lekérhető videó például egy lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás. Általában a televíziós műsorszolgáltatás vagy az olyan televíziós műsorszámok tekintetében, amelyeket ugyanazon médiaszolgáltató lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokként is nyújt, ezen irányelv előírásai a televíziós műsorszolgáltatás, azaz a lineáris közvetítés követelményeinek teljesítésével teljesítettnek minősülnek. Amennyiben azonban különböző típusú szolgáltatásokat párhuzamosan kínálnak, de azok egyértelműen elkülönülnek egymástól, az irányelv minden egyes érintett szolgáltatásra alkalmazandó.

legyen, hiszen a lineáris műsorszámra vonatkozó tartalmi követelményeknek már megfelelt”.177 Továbbá ez azt is jelenti, hogy ,,a műsorszám tartalmára nézve nem keletkezhetnek új kötelezettségek, a hozzáférés módjára tekintettel azonban a műsorszámnak meg kell felelnie a lekérhető médiaszolgáltatás jellegéből adódó speciális szabályoknak”.178 Tehát, ha egy televíziós műsorszámmal azonos tartalmat később lekérhető formában nyújtanak, akkor az már lekérhető médiaszolgáltatásnak minősül attól függetlenül, hogy a lineáris szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi előírások vonatkoznak rá, de azokon túl a lekérhető szolgáltatások anyagi és eljárási szabályai alkalmazandók rá.179

2.3. A kiskorúak védelmének tartalmi és technikai okai