Interconnect Model

70. 1354. febr. 5. Buda

Tamás c., [I.] Lajos király (H) országbírája és Turuch m. honorbirtokosa emlékezetül adja, hogy [1353.] febr. 13-án (in oct. diei Cynerum) tartott ítélőszékén színe e. Miklós, szepesi prépost nevében, annak megbízólevelével István fi a János megjelent Elyas fi ai: István és Hank ellenében és bemutatta a Jazou-i konv. 5 idézőlevelét, a saját 5 iudicialis-át és egy memorialis levelét. Ezek szerint Janusfalua-i Gublinus fi a Elyas fi ai: István és Hank perbe idéztettek Miklós, szepesi prépost ellenében 1350. nov. 18-án (in oct. fe. B. Martini conf., in a. d. 1350.), mely időpontról a pert az or- szágbíró perhalasztó oklevelével 1351. okt. 6-ra (ad oct. fe. B. Michaelis arch, in a. d. 1351.) halasztották. Ekkor az országbíró színe e. István fi a János, Miklós szepesi prépost nevében, annak megbízólevelével István és Hank ellenében elmondta, hogy István és Hank az általunk Janusfolua-nak nevezett birtokot, mely a prépost Leton és Heymuth ~ Heymouth ~ Hemuth, oklevelekkel igazolhatóan hozzá tartozó birto- kainak határai között fekszik, valamint egy malomnak a felét, mely a Hornad folyón található és szintén a fenti birtokok határai között van, elfoglalták és ennek okát sze- retné megtudni. Elyas fi ai: István és Hank nevében a Jazou-i konv. megbízólevelével Jan fi a Hank azt válaszolta, hogy Janusfolua birtokkal kapcsolatban rendelkeznek oklevelekkel, melyeket a köv. időponton készek bemutatni. Az országbíró meghagy- ta a feleknek, hogy a birtokokra vonatkozó okleveleiket 1352. jan. 8-án (in oct. diei Strennarum, prox. venturis) mutassák be a színe e., melyek megtekintése után igaz- ságot fog szolgáltatni. István és Hank azonban nem mentek el és nem is küldtek maguk helyett senkit, ezért őket az országbíró megbírságolta. István préposttal szemben Istvánt és Hank-ot megidézték 1352. júl. 1-jére (ad oct. fe. Nat. B. Johannis

Bapt.), majd 1352. okt. 6-ra (ad oct. fe. B. Michaelis arch.), aztán 1352. nov. 19-re (ad quind. f. II. prox. p. fe. OO. SS.), ötödjére pedig 1353. jan 13-ra (ad oct. fe. Epiph. d. tunc prox. transactas), a király jelenléte elé, a Jazou-i konv. idézőleveleivel, azonban ők nem mentek el és nem küldtek maguk helyett senkit, ezért az országbíró őket megbírságolta. Az oklevelek megtekintése után István fi a János a prépost nevében ítélethozatalt kért. Az országbíró felkérte a Jazou-i konv.-et, hogy küldje ki tanúság- tevőjét, akinek a jelenlétében Zeurus fi a Mátyás v. Kázmér fi a János v. Aranyaz-i Hank v. Orbanfolua-i Jan fi a Hank királyi ember a vitás birtokon, amiről Hank és István azt állítják, hogy Janusfolua-nak hívnak és az övék, a prépost pedig azt, hogy Leton és Heymuth birtokainak határai között van, Miklós prépost v. procurator-a jelenlétében 15 napig ott tartózkodva a fentiekkel kapcsolatban Elyas fi ait: Istvánt és Hank-ot idézzék meg, oly módon, hogy az ügyre vonatkozó okleveleiket be kell mu- tatniuk, valamint a rájuk kirótt bírságoknak eleget kell tenniük és erről a konv. 1353. máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart.) tegyen jelentést. Ekkor megjelent az ország- bíró színe e. Miklós, szepesi prépost nevében, annak megbízólevelével István fi a János és bemutatta a Jazou-i konv. levelét, mely szerint Zeurus fi a Mátyás királyi emberrel kiküldték tanúságtevőjüket, akik visszatérve azt jelentették, hogy [1353.] márc 9-én (sabb. prox. p. domin. Letare) a vitatott birtokon Vyliam fi a Miklóst, Mik- lós prépost procurator-ának jelenlétében Elyas fi ait: Istvánt és Hank-ot a fentiekkel kapcsolatban a prépost ellenében szemtől-szemben megidézték a király jelenléte elé. Elyas fi ai: István és Hank Miklós, szepesi prépost ellenében nem mentek el és nem is küldtek maguk helyett senkit, noha István fi a János, a prépost procurator-a 22 na- pon keresztül várta őket. Mivel az országbíró Elyas fi ait: Istvánt és Hank-ot három m.-beli piactéren kihirdettetni kívánja, ezért felkéri a Jazou-i konv.-et, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek a jelenlétében Zeurus fi a Mátyás v. Kázmér fi a János v. Aranyaz-i Hank v. Orbanfolua-i Jan fi a Hank királyi ember Janusfolua-i Elyas fi ait: Istvánt és Hank-ot, Miklós prépost ellenében három m.-beli piactéren a fentiekkel kapcsolatban kihirdeti, oly módon, hogy tartoznak okleveleiket bemutatni a harma- dik kihirdetés 15. napján a király jelenléte e. és egyúttal az országbírónak és perbeli ellenfelüknek a rájuk kirótt bírságban eleget kell tenniük. Az országbíró az ügyben ítéletet fog hozni, akár megjelennek, akár nem. A fentiekről a konv. tegyen jelentést az utolsó kihirdetés 15. napjára a királynak. Ekkor, vagyis 1353. júl. 1-jén (15. die f. II. prox. p. fe. BB. Viti et Modesti mart.) Miklós prépost nevében, annak megbízó- levelével István fi a János megjelent az országbíró színe e. és bemutatta a Jazou-i konv. válaszlevelét, mely szerint Jan fi a Hank három m.-beli piactéren kihirdette Elyas fi ait: István és Hank-ot, nevezetesen jún 13-án (f. V. prox. p. fe. B. Barnabe) Zenth lazlo-n, jún 15-én (sabb. prox. p. diem predictam) Zenthgyurgh-ön, majd jún. 17-én (f. II., videlicet 3. die fe. BB. Viti et Modesti mart.) Kesmark városában Miklós prépost ellenében, az országbíró oklevelében megadott módon. Ezen az időponton azonban Elyas fi ai István és Hank nem jelentek meg az országbíró színe e. és nem is

küldtek maguk helyett senkit, noha István fi a János, Miklós prépost procurator-a 22 napon keresztül várta őket és igazának bizonyítékául bemutatta [IV.] Béla király 1250-ben kelt oklevelét. (l. Reg. Arp. 933. szám). Mivel Elyas fi ai: István és Hank az idézések, értesítések és a három m.-beli piactéren való kihirdetés után sem jelentek meg az országbíró színe e., nem is küldtek maguk helyett senkit, nem tettek eleget sem az országbírónak, sem perbeli ellenfelüknek a rájuk rótt bírságokban, a birtok és malom ügyében nem mutatták be bizonyítékaikat, hanem az igazságszolgáltatás- tól távol maradtak, ezért az országbíró a vele törvényszéket ülő bárókkal és neme- sekkel úgy döntött, hogy Toplocha-i János fi a Stanizlaus v. Fylefolua-i Vyliam fi a Miklós királyi ember a Jazou-i konv. tanúságtevőjének jelenlétében (akinek a ki- küldését a konv.-től kérte), 1353. nov. 18-án (in oct. fe. B. Martini conf.) Leton és Heymouth birtokon, azoknak minden szomszédosát és határosát összehívva és je- lenlétükben a [IV.] Béla király privilégiumában foglalt határok mellett – amelyet a prépost v. procurator-a eredetiben köteles bemutatni –, azoknak minden változtatása nélkül, bejárja. Ha úgy találják, hogy az Elyas fi ai által Janusfolua-nak nevezett bir- tok és a malom fele a birtokok határai között van, akkor azokat iktassák Miklós prépostnak és egyházának és csatolják (applicare) Leton és Heymuth birtokokhoz, István, Hank és mások tiltakozásával nem törődve, mivel a hosszú ideje folyó perben senki más nem jelentette be, hogy a birtokban jussa van. Minderről a konv. [1354.] jan. 13-ra tegyen jelentést. Ha a jelentés szerint István és Hank a birtokot és a malom felét hatalmaskodva elfoglalták és azok a fenti két birtok határai között fekszenek, akkor perdöntő ítéletet fog hozni (sententia defi nitiva) Hank és István ellenében. Ekkor (in oct. fe. Epiph. d.) az országbíró és a vele együtt törvényszéket ülő bárók és nemesek bírói színe e. Miklós szepesi prépost procurator-a, István fi a János, annak megbízólevelével megjelent és bemutatta a Jazou-i konv. válaszlevelét, miszerint a konv. Fylefalva-i Vilyam fi a Miklós királyi emberrel kiküldte tanúságtevőjét, János testvért, akik visszatérve a köv.-ket jelentették: 1353. nov. 18-án a Leton és Hemouch birtokokra kiszálltak, a szomszédosok és határosok összehívása után és jelenlétük- ben azokat a [IV.] Béla király privilégiumában foglalt határok mellett, amelyet Ist- ván fi a János eredetiben bemutatott, bejárták és úgy találták, hogy a most Elyas fi ai által Janusfaluan-nak nevezett birtok és a malom fele Leton és Heymouth birtokok határai között fekszenek, ezért azokat a fenti birtokokhoz csatolva Miklós prépost- nak és egyházának iktatták azzal a joggal, amivel [IV.] Béla király privilégiuma alapján hozzájuk tartozik, ellentmondás nélkül. A fenti oklevelek bemutatása után István fi a János, a prépost procurator-a azt kérte, hogy az országbíró szolgáltasson igazságot. Az országbíró úgy határozott, hogy a vitatott birtok, valamint a malom fele a prépostot és egyházát illeti örökös birtoklásra, Istvánra és Hank-ra pedig örö- kös hallgatást parancsol ezzel kapcsolatban, továbbá a birtok és a malom felének hatalmaskodva való elfoglalása miatt hatalmaskodásban marasztaltassanak el és ve- szítsék el minden birtokukat, amelyeknek egyharmada a prépostot és kétharmaduk

az országbírót illeti meg. Erről az országbíró autentikus függőpecsétje alatt állíttat ki oklevelet. D. Bude, 24. die oct. fe. Epiph. d. predictarum, a. eiusdem 1354.