Relative Execution Time

162. 1354. márc. 29.

Tamás c., [I.] Lajos király (H) országbírája és Turuch m. honorbirtokosa emlékezetül adja, hogy amikor 1353. nov. 18-án (in oct. fe. B. Martini conf., in a. prox. elapso) a bárókkal és az ország nemeseivel törvényszéket ült, Jakab mr., a királyi curia jegy- zője (notarius) Erzsébet anyakirályné (H) nevében, annak megbízólevelével megje- lent a színe e. és bemutatta az országbíró 2, a budai kápt. ellenében kiadott bírság- levelét (littere iudiciales), melyekből kitűnt, hogy a kápt. sem [1352.] márc. 1-jére (ad

oct. diei Cynerum), sem nov. 8-ra (ad oct. fe. OO. SS.) a királyné ellenében Ewren ~ Ewreen ~ Euren ~ Eureen birtok iktatásának való ellentmondás miatt nem jelent meg az országbíró színe e. és nem is küldtek maguk helyett senkit, ezért őket az országbíró megbírságolta. Bemutatta továbbá az országbíró ítéletlevelét és László csázmai prépost, királyi kápolnaispán és titkos kancellár oklevelét, melyek szerint a királyné Albreht budai polgárt (civis) és az óbudai kápt.-t az Ewreen birtok (Pilis m.) iktatásának való ellentmondás miatt, a birtok királyné részére történt visszavétele idején a budai kápt. tanúságtevőjével és a királyi emberrel törvényesen megidéztette a király jelenléte elé. A pert többször elhalasztották, végül [1353.] ápr. 15-re (ad f. II. prox. p. 22 diem fe. Passce d.). Ekkor Jakab deák (litteratus) a királyné nevében, an- nak megbízólevelével megjelent az országbíró színe e. és Albreht, valamint a budai kápt. ellentmondásának okát szerette volna megtudni. Albreht azt mondta, hogy Ewreen birtok az övé és ezt oklevelekkel is tudja bizonyítani. Bemutatott 2 oklevelet (duo paria), [I.] Károly király király (H), valamint a budai kápt. kiadványait. Ezek szerint [I.] Károly király a Pilis m.-i Euren királynéi birtokot a királyné beleegyezé- sével Tese ajtónállómr.-nek adományozta hűséges szolgálataiért, az oklevélben leírt határokkal. Tese mr. elhunyta után özvegye, Erzsébet (most Albreht felesége) Eure- en birtokot a budai kápt. színe e. Tese-től született fi ai: András és László beleegye- zésével férjének, Albreht-nek adta hitbérként (in dotem). Ezzel szemben János, bu- dai őrkanonok a kápt. nevében, annak megbízólevelével elmondta, hogy a kápt.-nak Euren birtokban hosszú idő óta jussa van és a m.-beliek tudtával birtokában van. Bemutatta Henrik volt bán, [III.] András király tárnokmr.-e, albírája, valamint a Calide Aque-i konv. okleveleit. Ezekből kitűnt, hogy amikor a kápt. bizonyos Eureen-i szőlőműveseket szőlőjükkel együtt Henrik bán színe e. beperelt, tanúállí- tással a Calide Aque-i konv. e. bebizonyosodott, hogy a budai kápt.-nak tartoznak szőlőművelési szolgálattal és hozzá tartoznak. Ezek után az országbíró megkérdez- te, hogy a kápt. rendelkezik-e v. sem Euren birtokon lévő jussával kapcsolatban más oklevelekkel a bemutatott privilégiumokon kívül. János mr. budai őrkanonok azt válaszolta, hogy a kápt. a már bemutatott privilégiumon kívül nem rendelkezik más oklevéllel, ami alapján a birtokban jussuk van és nem is fog tudni ilyet bemutatni, mert azok a békétlen időkben, budai egyházban kitört tűzben elégtek. Mivel a be- mutatott oklevelek a kápt. birtokjogának igazolására az országbírónak és a vele tör- vényszéket ülő báróknak elégtelennek tűntek, továbbá mivel Henrik bán és a Calide Aque-i Szentháromság-konv. okleveleit érvénytelennek találták és arról, hogy a ki- rály által Tese mr.-nek adományozott birtok hol van, milyen, mekkora és mik a ha- tárai, továbbá a budai kápt. által az egyházhoz tartózónak vélt birtokrész milyen és mekkora és az ténylegesen az egyházhoz tartozik-e, nem derült ki az igazság, ezért az országbíró vizsgálatot (communis inquisitio) tartott szükségesnek. Ezért okleve- lével felkérte László csázmai prépostot, királyi kápolnaispánt és titkos kancellárt, hogy küldje ki tanúságtevőjét, akinek a jelenlétében Teuteus királyi ajtónállómr. és

Ugal-i Pál, volt bán, jelenleg országbírói ítélőmr., a királyi curia-ból küldött királyi emberek [1353.] máj 14-én (f. III. prox. p. fe. Penth.) kiszállnak Euren birtokra, a szomszédok összehívása után és azok, valamint a felek v. procurator-aik jelenlété- ben először [I.] Károly király privilégiumában (amit Albreht eredetiben tartozik a helyszínen bemutatni) foglalt határok alapján járják be. A szomszédoktól, határo- soktól és mindenki mástól tudják meg, hogy milyen, mekkora, hol fekvő és milyen határokkal elválasztott birtokot kapott Tese mr. a királytól és milyen és mekkora az a birtok, amelyről a budai kápt. procurator-a azt állította, hogy a budai egyházhoz tartozik, továbbá azt, hogy ténylegesen bírja-e azt a kápt. A vizsgálat elvégzése után, ha a felek birtokait megtalálják, akkor becsüljék meg és a kápt. tartozik be- mutatni valamennyi, az Euren birtokon bírt része határairól szóló oklevelét és erről a kápolnaispán [1353.] máj 16-ra (f. V. prox.) a királynak tegyen jelentést. A kápolna- ispán jelentése szerint Teuteus királyi ajtónállómr.-rel és Ugal-i Pál egykori bánnal, jelenlegi országbírói ítélőmr.-rel kiküldte tanúságtevőjét, János mr. pécsi kanonokot, helyettesét (vices eiusdem comitis capelle regie gerentem) a vizsgálat elvégzésére, akik visszatérve egybehangzóan azt jelentették, hogy [1353.] máj. 13-án (f. III. prox. p. fe. Penth.) kiszálltak a Pilis m.-i Euren birtokra, a szomszédok és határosok össze- hívása után, egyik részről a királyné nevében, annak megbízólevelével megjelent Jakab deák, másik részről Albreht budai polgár és a budai kápt. nevében, annak megbízólevelével megjelent Mihály kanonok jelenlétében a birtokot először [I.] Ká- roly oklevelében foglalt határok szerint bejárták. A budai kápt. procurator-a azt állí- totta, hogy a kápt.-nak Euren birtokon jussa van, de nem tudta megmondani, hogy hol, milyen és mekkora. A királyi emberek és a kápolnaispán tanúságtevője meg- kérdezte a szomszédokat és határosokat, hogy a kápt. birtoka hol van és mekkora. Azok, miután megtanácskozták, egy csoportban álló diófákat mutattak és kijelentet- ték, hogy egykor Euren falu azok körül volt, apáiktól is hallották, hogy a kápt.-nak ott jussa van, de sem a pontos fekvését, sem minőségét és mennyiségét nem tudták. A kápt. procurator-a tudott más oklevelet bemutatni, a királyi emberek a felek ré- szeit nem tudták megbecsülni. Az oklevelek bemutatása után Jakab mr., a királyné procurator-a ítélethozatalt kért. Az országbíró a vele törvényszéket ülő bárókkal és nemesekkel úgy döntött, hogy a budai kápt.-t a királyné ellenében, Euren birtok ik- tatásának való ellentmondás tárgyában a királyi emberrel a kápolnaispán tanúbi- zonyságának jelenlétében meg kell idéztetni. Az országbíró a kápolnaispánt levelé- ben felkérte, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek a jelenlétében Viliam fi a Imre v. Zenas (dict.) Jakab a királyi curia-ból kiküldött királyi ember megidézi a kápt.-t [1354.] jan. 8-ra (ad oct. diei Strennarum) a királyné ellenében a király jelenléte elé, hogy Euren birtok iktatásának való ellentmondásuk okát megadják és a bírságoknak eleget tegyenek és erről a kápolnaispán a királynak tegyen jelentést [1354.] jan. 8-ra. A kápolnaispán oklevele értelmében Villiam fi a Imre királyi emberrel kiküldte ta- núbizonyságát Olivér fi a Pált, akik visszatérve egybehangzóan elmondták, hogy a

királyi ember a kápolnaispán tanúságtevőjének jelenlétében [1353.] dec. 16-án (f. II. prox. p. fe. B. Lucie virg.) megidézte a budai kápt.-t Erzsébet királyné (H) ellenében, a király jelenléte elé [1354.] jan. 8-ra (ad oct. diei Strennarum), hogy Euren birtok iktatásának való ellentmondásuk okát megadják és az országbíró oklevelében foglalt bírságoknak eleget tegyenek. A kápt. ekkor nem jelent meg az országbíró színe e., noha a királyné nevében, annak megbízólevelével procurator-a, Jakab mr. 22 napon keresztül várta őket. Ezért az országbíró a királynét a birtokba be akarta vezettetni, így felkérte László csázmai préposot, királyi kápolnaispánt és titkos kancellárt, hogy küldje ki tanúbizonságát, akinek a jelenlétében Villiam fi a Imre, a királyi cu- ria-ból kiküldött királyi ember Euren birtokra kiszállva, a határosok és szomszédok összehívása után és azok valamint a budai kápt. v. procurator-a jelenlétében a birto- kot régi és igaz határai mellett bejárja, új határjeleket emel a szükséges helyeken és iktatja Erzsébet királynénak, ha sem a budai kápt., sem senki más nem mond ellent. Az esetleges ellentmondókat, Euren birtokra vonatkozó bizonyítékaikkal együtt megidézi a király jelenléte elé az idézés 15. napjára és erről a kápolnaispán a király- nak tegyen jelentést. Az országbíró [1354.] márc. 17-én (f. II. prox. p. domin. Oculi) tartott törvényszékén Jakab mr. bemutatta a kápolnaispán oklevelét. E szerint Vil- liam fi a Imre királyi emberrel kiküldte tanúbizonyságát Miklós fi a Elias-t, familia- ris-át (domus sue familiaris), akik visszatérve egybehangzóan azt jelentették, hogy [1354.] márc. 2-án (in domin. Invocavit) kiszálltak Euren birtokra, azt az összehívott szomszédok és határosok, valamint Mihály budai presbiter jelenlétében bejárták és ellenmondás nélkül, tartozékaival együtt iktatták Erzsébet anyakirálynénak örökös birtoklásra. Az országbíró a birtokot Erzsébet királynénak ítéli a fentiek alapján, a budai kápt.-ra örök hallgatást parancsol és erről autentikus függőpecsétjével meg- erősített oklevelet állíttat ki. D. Bude, 13 die termini prenotati, a. d. 1354.