Megj.: Az E. és az Á. között eltérések figyelhetőek meg. Míg az E. részletesen
megadja, hogy miről szól Tamás érsek 1307-ben kelt oklevele, addig az Á. csak röviden szól annak tartalmáró (litteras cuiusdam altaris in eccle- sia Sancti Martini). Az Á. János mr. tisztségeit is rövidebben sorolja fel. Ráadásul az oklevél datatiója az Á.-ból hiányzik.
161. 1353. márc. 16. Buda
Tamás c., [I.] Lajos király (H) országbírája és Turuch m. honorbirtokosa László csázmai prépostnak, [I.] Lajos király kápolnaispánjának és titkos kancel- lárjának tudtára adja, hogy a király Erzsébet királynéval (H) szemben különleges kiküldöttjével (per specialem hominem) megidéztette a budai kápt.-t márc. 11-re (ad f. II. prox. p. domin. Iudica), mivel a kápt. tiltakozott akkor, amikor a Pest m.-i Eurem birtokot a királyi ember a budai kápt. kiküldöttjével a királyné nevé- ben vissza akarta venni és az ügyet végső döntésre az országbíró elé utalta. A fenti időponton megjelent az országbíró előtt Beke deák (litteratus) a királyné nevében és megbízólevelével és bemutatta a budai kápt. levelét a birtok vissza- vételéről. E szerint amikor Tetun-i Lőrinc királyi ember Péter mr. káptalani ki- küldött jelenlétében [1352.] dec. 15-én (sabb. prox. p. fe. Conc. virg. glor., a. prox. elapso) Eurem birtokot az összehívott szomszédok és határosok jelenlét- ében igazi és régi határai mentén bejárni és a királynénak iktatni akarta, a budai kápt. nevében Balázs kanonok a helyszínen ellentmondott. A királyné procura- tor-a bemutatott két oklevelet: (1) [I.] Lajos király [1352.] aug. 21-én (2. die fe. B. regis Stephani, in a. prox. preterito) kelt nyílt oklevelét és (2) [I.] Károly ki- rály (H) 1325. [júl. 6-án] kelt, középpecsétjével megerősített (sub mediocri sigil- lo suo) privilégiumát (l. Anjou-oklt. IX. 301. szám). [I.] Lajos király okleveléből kitűnik, hogy a király mindazokat a birtokokat és királynéi jogokat, melyeket a királyné [I.] Károly király életében famulus-ának: Tese-nek adott hűséges szol- gálataiért örökös birtoklásra, mivel Tese mr. és fia: András örökös nélkül huny- tak el, visszaállítja a királynénak. Ha valamit időközben elidegenített belőlük, azokat is visszaadja anyjának és az adományt érvényteleníti.
Az oklevelek bemutatása után László mr. budai kanonok a budai kápt. nevé- ben és megbízólevelével elmondta, hogy a budai egyháznak van egy földrésze, ami az [I.] Károly király oklevelében foglalt Eurem birtok határai között van és bemutatta Henrik bán, [III.] András király tárnokmr.-e és albírája (viceiudex) és a [budafel-]hévízi (Calide Aque) konv. okleveleit. Ezek szerint amikor Henrik bán elé a kápt. perbe hívott bizonyos Eurem-i szőlőadókat (vinidatores), azok
elismerték, hogy a felhévízi konv.-ben történt tanúállítás során bebizonyosodott, hogy ők szőleikkel együtt a budai egyháznak tartoznak szőlőadói szolgáltatások- kal (ad servicia vinidatoria). Mivel az ügyben az országbíró Eurem birtok határa- inak felülvizsgálata nélkül nem tud döntést hozni, ezért felkéri a kápolnaispánt, hogy küldje ki tanúságtevőjét, akinek a jelenlétében Miklós fia Fülöp, a királyi curia-ból küldött speciális ember ápr. 2-án (f. IV. prox. p. quind. fe. Passce d.) az összehívott szomszédok és határosok, továbbá a felek procurator-ainak jelenlét- ében kiszáll Eurem birtokra és bejárja azt először az [I.] Károly király privilégi- umában foglalt határok mellett, melyet a királyné megbízottjának eredetiben kell a helyszínen bemutatnia. Majd állapítsák meg, hogy a budai kápt. földje v. abból mennyi fekszik az [I.] Károly oklevelében rögzített határokon belül, v. attól mi- lyen, a Henrik bán és a [budafel-]hévízi konv. oklevelében v. máshol rögzített határok választják el. A kápt. procurator-a is eredetiben tartozik bemutatni az okleveleket. A kiküldöttek, ha lehetséges, válasszák el a budai kápt. részét, majd minderről az iktatást követő hétfőre tegyenek jelentést (ad f. II. immediate sequentem) a királynak, hogy az országbíró a felek között döntést tudjon hozni. Ezen az időponton az országbíró a királyné és Albriht budai polgár közötti per- ben is ítéletet fog mondani, mivel a budai kápt. oklevele szerint Albriht Eurem birtok iktatásának ellentmondott. D. Bude, 6. die termini prenotati, a. d. 1353.
E.: Dl. 4323. (MKA. Acta eccl. ordinum et monialium VETUS BUDA 7/6.) Pa-
pír, egy helyen lyukas. Hátlapon külzet (Honorabili viro, domino Ladislao
preposito ecclesie Chazmensis, comiti capelle et secretario cancellario do- mini regis, pro domina regina contra capitulum Budensem super reambula- tione possessionis Eurem feria quarta proxima post [....] (sor felé írva:) quindenas Passce Domini mediantibus regio et vestro hominibus [....] et se- rie eiusdem ad feriam secundam immediate sequentem domino regi per vos sine crastinatione rescribendo.) és zárópecsét körvonala.
Megj.: I. Károly király oklevelének pontos keltét csak a teljes szövegében
fennmaradt példányból ismerjük, Tamás országbíró jelen oklevelében olvasható tartalmi átirata csak az éves datatiót adja meg.
162. 1353. márc. 17. Visegrád
[I.] Lajos király (H) emlékezetül adja, hogy megjelent előtte Helena ne- mes asszony (nobilis domina), Kezyw-i Bugud fia Bugud özvegye fiaival: Péter- rel és Jánossal és elpanaszolták, hogy a Hont m.-i Kezyw birtokukat, mely őseik- től szállt rájuk örökség címén, Hont m. hatósága lefoglalta és azt kérték, hogy az uralkodó azt állítsa vissza a fiúk részére. Miután az uralkodó jelentések alapján (ex veridica relatione) meggyőződött arról, hogy a birtok tényleg Bugud fiait illeti örökség címén, Erzsébet királyné, valamint a főpapok és bárók tanácsából a birtokot nekik visszaállította. A birtokba bevezetésre Watna-i Jakab fia Pétert küldte ki. D. in Visegrad, in domin. Ramis palmarum, a. d. 1353.
Á.: I. Lajos, 1368. máj. 29. SNA. Garamszentbenedeki konv. hh. lt. Oklevelek
73/7. (Df. 261 374.)
K.: Koller III. 59–60.; Katona, Hist. crit. X. 82–83.; F. IX/2. 213–214. (99.
szám) (hiányos).
163. 1353. márc. 17. Buda
László csázmai prépost, [I.] Lajos király (H) kápolnaispánja és titkos kan- cellárja emlékezetül adja, hogy megjelent előtte egyrészről János mr., egri lector fr. carnalis-ának: Touth Selymes-i Aprod (dict.) Miklós fia Istvánnak nevében az egri kápt. megbízólevelével, másrészről Roskoan-i Chank fia Dobow a szepesi kápt. megbízólevelével képviselve fr. carnalis-át: Kewe-t és egybehangzóan el- mondták, hogy azt a pert, melyet Miklós viselt az országbíró előtt febr. 27-én (in die medii Quadr.) Tothselymes birtok hj.-a idején tett ellentmondása miatt máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart.) halasztják el. Ha a felek nem tudnak addig megegyezni, akkor Kewe személyesen v. procurator-a tartozik megjelenni az ügy végső eldöntésére, amit sem a király, sem a királyné v. a herceg oklevelével nem halaszthatnak tovább. Ha nem [jelenik meg], nem küld maga helyett senkit v. a pert megbízottjával elhalasztatja, akkor párbajban vesztesként (ex succubitu facti potencialis duelli) marasztaltasson el Istvánnal szemben. A feleknek az or- szágbíró előtt annyi napig lesz alkalmuk a perújrafelvételre, amennyi a többiek- nek is van. D. Bude, die domin. Ramis palmarum, a. d. 1353.
E.: — (K. szerint papíron, hátlapjára nyomott pecséttel megerősítve, melynek
töredékes körirata: + S [...] ODO [...] JED [...] JA ILL REGIS + VNGARIE.)
K.: F. IX/6. 63–64. (67. szám).
164. 1353. márc. 18.
Illés fr. Dubycha-i preceptor és Miklós Dubycha-i c. terrestris emlékezetül adja, hogy 1353. márc. 18-án (a. d. 1353., f. II. prox. p. domin. Ramis palma- rum) kelt, pecsétjükkel megerősített oklevelükben Wodycha-i Endre fia Endre c. és Márk fia Fülöp, Dubycha szabad falvának (libera villa) villicus-a kérésére átírják az 1351. szept. 26-án (miszerint Fülöp Scennapolana birtok felét Dra- gouin fiaitól: Benkon-tól és Matyas-tól szerezte (obtinuerat)) és 1351. okt. 17-én kelt (miszerint Fülöp villicus eladta a birtokot Endre fia Endre c.-nek) oklevelei- ket. Fülöp villicus az eredeti okleveleket nem adta át Endre c.-nek, mivel azok alapján Benkon-nak és Matyas-nak más, Bruchyna-ban fekvő birtokait is tartja bírság fejében (pro iudiciis). D. die et a. d. supradicto. [1353.]